Mit és hogyan kommunikáljon a könyvtár saját értékéről?
A szakemberek véleménye szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a könyvtár új mutatókat használjon, amelyekkel a döntéshozók számára is igazolni tudja a hatékonyságát. Ezek lehetnek a könyvtár gazdasági mutatói (mint például a költséghatékonyság-elemzés, a fogyasztói többlet számítása, a könyvtárhasználat értékének kalkulációja), illetve a társadalmi és kulturális értékét mérő módszerek (mint a generikus társadalmi és oktatási eredmények vizsgálata, illetve tapasztalati bizonyítékok), valamint a közkönyvtári minőségfejlesztési mátrix is. Ugyanakkor szóba került az is, hogy több közkönyvtári kutatásra van szükség, mivel ez lehet az alkalmas eszköz a könyvtárak hatékonyságának kimutatására.
A CILIP-nek együtt kellene működnie a Society of Chief Librarians nevű szervezettel (a közkönyvtárak fenntartásáért felelős vezető szakemberek közössége), és fel kellene szólalnia a könyvtárak érdekében a megszorításokkal, a szakemberek számának csökkenésével és az önkéntesek kérdésével kapcsolatban. (A közkönyvtárak értékének mérése a digitális korban: amit a döntéshozóknak tudniuk kell; ref.: Jávorka B., Humanus)
Forrás: KIT Hírlevél 2016/11., 2016. március 16., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=#a19471
Ingyenes e-könyvek adatbázisa
Az alábbi táblázatban több mint 1200 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Az összes kiadvány ingyenes, letöltésük legális. A legtöbb a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról van, ezek letöltési linkje közvetlenül is fellelhető a táblázatban. Az epub formátum ajánlatosabb, azonban sok könyv csak prc-ben tölthető le. Ezen a címen látható, milyen formátumban tölthetők le: https://www.papirontul.hu/e-konyv-adatbazis-1-0/
Egy másik táblázatban újabb 235 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Ezek a kiadványok is ingyenesek, letöltésük legális. Ezúttal a Kindlevarázst és a híres Gutenberg Projekt oldalát fésültük át. A Kindlevarázs sok könyve már a MEK-re is átkerült, ezek címe is megtalálható az első adatbázisban.
A világirodalom leghíresebb szerzői közül Jules Verne és Emile Zola (sajnos egyelőre szabvány e-könyv formátumúban hivatalosan, ingyen nem elérhető) műveit vettük át a MEK-ről. Mi a PDF fájlokra hivatkoztunk, de érdemes körülnézni az e-könyv oldalán, mert elérhetőek más formátumokban is (RTF, HTML). Kutakodásunk a világirodalom nagyjainak e-könyvei után hamarosan folytatódik.
A második táblázat itt található: https://www.papirontul.hu/ingyenes-e-konyvek-adatbazisa-2-0/
"Egyszer volt, hol nem volt …" meseíró pályázat gyermekeknek
A mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ meseíró pályázatot hirdet "Egyszer volt, hol nem volt …" címmel, általános iskolás tanulók részére. A mesék kötetlen témában íródhatnak, terjedelmük maximum két A/4-es oldal lehet. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. Pályázni a következő két kategóriában lehet: I. kategória – 1–4. osztályos tanulók; II. kategória – 5-8. osztályos tanulók.
Az elkészült meséket a Flesch Károly Kulturális Központ portájára lehet leadni személyesen, vagy postai úton kérik eljuttatni a Központ címére, 'Egyszer volt, hol nem volt …' jeligével. A pályázókat kérik, a beküldött pályaművek mellett tüntessék fel: a pályázó gyermek nevét, iskoláját, osztályát, szülő és gondviselő nevét és telefonszámát. A nyertes pályaműveket a Városi Gyermeknapon, 2016. május 28-án díjazzák.
Forrás: http://fkkk.flesch.hu/hirek/ekes-tollak-meseiro-palyazati-felhivas/
Kászonszéki lélekharangok – András Ignác új könyvének bemutatója
András Ignác helytörténész, néprajzi író legújabb, Kászonszéki lélekharangok című kötetét népes érdeklődő közönség jelenlétében mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. március 17-én. A rendezvényen a kötetet megjelentető kolozsvári Verbum Kiadó képviseletében Gál György Attila vett részt, aki a kiadó tevékenységét és legújabb kiadványait ismertette, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a szerző munkásságát és a kötetet.
András Ignác a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, ugyanakkor helytörténészként, néprajzkutatóként évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek történetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. A Verbum Kiadó gondozásában 2008 óta jelennek meg kötetei. 2015-ben adták ki a legújabbat, Kászonszéki lélekharangok. Kászonszéki templomok, kápolnák, események és emberek a századok forgatagában címmel. A monografikus igénnyel készült kötet fejezeteiben színes, dokumentumértékű fotókkal illusztrálva, számos forrásértékű dokumentumot közzétéve mutatja be a kászoni egyházközségeket, a települések templomait, kápolnáit, a hozzájuk kapcsolódó nevezetes kászoniak életrajzát, a közösség emlékezetében fennmaradt történeteket. A kászoniak zárt, hagyományőrző és mindig értékteremtő világába próbál betekintést nyújtani, teljesebbé, hitelesebbé tenni a Kászonszékről kialakult képet – fogalmazta meg a szerző. Vetítéssel kísért bemutatójában a különböző korokban épült kászoni templomok és kápolnák történetéről mesélt a jelenlevőknek.
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató rendhagyó útikönyvnek, forrásértékű településtörténetnek, áhítattörténetnek nevezte a bemutatón András Ignác kötetét, könyvismertetője a Hargita Népe 2016. március 25-i számában olvasható.
Forrás és teljes szöveg itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/359/kaszonszeki-lelekharangok---andras-ignac-helytortenesz-legujabb-kotetet-mutattak-be
Új tanulmánykötet a székely jelképekről
Székely jelképek pecséten, címerben címmel jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában a székelység évszázados jelképeit ismertető legújabb tanulmánykötet, immár a negyedik a sorban a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásainak eredményeit bemutató tanulmánykötetek közül. A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartották 2016. február 29-én. A köteteket kiadó Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója, Lőrincz Ildikó beszélt az intézmény kiadványairól és további könyvkiadási terveiről. Mihály János történész a munkacsoport eredményeiről és további feladatairól szólt. A kötet szerzői közül Bicsok Zoltán és Szekeres Attila heraldikus mutatták be tanulmányaikat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/355/szekely-jelkepek-cimerben-pecseten--a-tanulmanykotet-bemutatoja
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitnák a látogatók előtt – közölte 2016. március 21-én Dacian Cioloş román miniszterelnök Gyulafehérváron, azt követyően, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét az országos restitúciós bizottság visszautasította 2015 szeptemberében. A hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül. (mti)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=42215
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitana-a-roman-allam-a-batthyaneumot
Ana Blandiana – apáról, Írószövetségrõl, kiábrándulásról és egy zsarnok kandúrról
Kolozsváron járt Ana Blandiana költõ, író, a Ceauşescu-rezsimmel szembeni ellenállás egyik legismertebb alakja. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen Doctor Honoris Causa címet kapott, 2016. március 25-én pedig a Bölcsészkar Eminescu termében lehetett személyesen találkozni vele.
A 74 éves, Herder-díjas költõnõ úgy meghatódott egykori Alma Materében, hogy szinte elsírta magát, amikor a katedráról szembenézett a padokban szorongó, lépcsõkön ülõ, fal mellett álló tömeggel. "Jobban felkavar ez engem, mintha, mondjuk, a Harvard Egyetem tüntetett volna ki!" – mondta olyan megindultan, hogy el is hittük neki – számol be a Maszol.ro portál.
Ana Blandianának, akit diáklány korában még Otilia Valeria Coman-nak hívtak, nagyon nehéz volt bejutni a kolozsvári Bölcsészkarra, ortodox pap édesapját ugyanis a kommunista rendszer „a nép ellenségeként” bélyegezte meg, és hosszú évekig börtönben ült. Egy politikai fogoly lányának lenni nem jelentett éppen ideális káderlapot abban az idõben, ha az ember publikálni akart, így lett Otilia Valeria Coman-ból Ana Blandiana (édesanyja Fehér megyei szülõfalujának nevét vette fel).
Legújabb könyvéért (Patria mea A4) idén megkapta Lengyelországban az Európai Szabadság Költõje kitüntetést. A könyvet már öt nyelvre lefordították. Az akadémiai órarend miatt szûkre szabott kolozsvári szereplését ezzel zárta: "Legnagyobb gyõzelmem saját magam fölött az, hogy sikerült teljességgel visszatérnem az irodalomhoz."
Teljes írás itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/62124-ana-blandiana-aparol-iroszovetsegr-l-kiabrandulasrol-es-egy-zsarnok-kandurrol
A 90 éves Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett
Kolozs megye díszpolgárává avatják Kallós Zoltán válaszúti néprajztudóst, a megyei önkormányzat 2016. március 23-i ülésén elfogadta az ezt szentesítő határozatot. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke a Krónika kérdésére elmondta: az ünnepélyes ceremónia időpontját még nem tűzték ki, de a döntés értelmében mostantól Kallós Zoltán hivatalosan Kolozs megye díszpolgárának számít. A 2016. március 26-án 90. életévét betöltött Kallós Zoltán tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) budapesti közgyűlésén életműdíjat vehetett át. A néprajzkutató, népzenegyűjtő korábban többek között A Nemzet Művésze címet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, illetve a Kossuth-díjat is megkapta.
Egyébként egy év leforgása alatt másodszor fordul elő, hogy magyar személyiséget tüntet ki díszpolgári címmel a Kolozs megyei önkormányzat. Tavaly Tasnádi István, az 1986-ban Los Angelesben megrendezett olimpián ezüstérmet szerzett súlyemelő kapta meg az elismerést.
Kallós Zoltán életrajza itt olvasható: http://www.kallos.org.ro/index.php/hu/home.html
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/kallos-zoltan-kolozs-megye-diszpolgara-lett
Díjak erdélyi személyiségeknek: Farkas Árpád és Király László Babérkoszorú-díjas
Március 15-e alkalmából több erdélyi személyiség részesült magas rangú magyar állami kitüntetésben.
Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Farkas Árpád költőt, az elismerést nemzeti ünnepünk alkalmából 2016. március 11-én adta át Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban. Farkas Árpád József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja részére 'székely gyökerű és egyéni hangvételű költészete elismeréseként' adományozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a díjat. Ugyancsak a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Babérkoszorú-díjban részesült Király László József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja.
József Attila-díjat két erdélyi származású alkotó vehetett át: Nagy Koppány Zsolt író, műfordító, szerkesztő, valamint Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő. A gyergyóremetei származású Molnár Levente, a magyar Állami Operaház énekese Liszt Ferenc-díjban, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze Jászai Mari-díjban részesült.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetést többek között Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő vehette át.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Láng Gusztáv József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, aki Magyarországra való áttelepülése előtt (1984) évtizedekig tanított a kolozsvári egyetem magyar tanszékén.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Lőrincz György írót, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnökét, valamint Péter László néptáncművészt, koreográfust, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagját.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9736
http://erdely.ma/kultura.php?id=201184
http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=201167&cim=allami_kitunteteseket_adott_at_balog_zoltan
Állami kitüntetések könyvtárosoknak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-én a Pesti Vigadóban. Könyvtárosok is kitüntetésben részesültek ez alkalommal.
Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője;
Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Dr. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke,
Hadobás Pál, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója,
Vavrinecz András népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa;
Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Horváth Anikó, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa,
Horváthné Pőr Csilla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője.
Forrás: MKE, https://www.facebook.com/permalink.phpstory_fbid=583268668494403&id=387162374771701
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kiadványai
A szakemberek véleménye szerint mindenképpen szükség van arra, hogy a könyvtár új mutatókat használjon, amelyekkel a döntéshozók számára is igazolni tudja a hatékonyságát. Ezek lehetnek a könyvtár gazdasági mutatói (mint például a költséghatékonyság-elemzés, a fogyasztói többlet számítása, a könyvtárhasználat értékének kalkulációja), illetve a társadalmi és kulturális értékét mérő módszerek (mint a generikus társadalmi és oktatási eredmények vizsgálata, illetve tapasztalati bizonyítékok), valamint a közkönyvtári minőségfejlesztési mátrix is. Ugyanakkor szóba került az is, hogy több közkönyvtári kutatásra van szükség, mivel ez lehet az alkalmas eszköz a könyvtárak hatékonyságának kimutatására.
A CILIP-nek együtt kellene működnie a Society of Chief Librarians nevű szervezettel (a közkönyvtárak fenntartásáért felelős vezető szakemberek közössége), és fel kellene szólalnia a könyvtárak érdekében a megszorításokkal, a szakemberek számának csökkenésével és az önkéntesek kérdésével kapcsolatban. (A közkönyvtárak értékének mérése a digitális korban: amit a döntéshozóknak tudniuk kell; ref.: Jávorka B., Humanus)
Forrás: KIT Hírlevél 2016/11., 2016. március 16., http://www.kithirlevel.hu/index.php?kh=#a19471
Ingyenes e-könyvek adatbázisa
Az alábbi táblázatban több mint 1200 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Az összes kiadvány ingyenes, letöltésük legális. A legtöbb a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról van, ezek letöltési linkje közvetlenül is fellelhető a táblázatban. Az epub formátum ajánlatosabb, azonban sok könyv csak prc-ben tölthető le. Ezen a címen látható, milyen formátumban tölthetők le: https://www.papirontul.hu/e-konyv-adatbazis-1-0/
Egy másik táblázatban újabb 235 e-könyv címe, szerzője, kiadója és elérhetősége található. Ezek a kiadványok is ingyenesek, letöltésük legális. Ezúttal a Kindlevarázst és a híres Gutenberg Projekt oldalát fésültük át. A Kindlevarázs sok könyve már a MEK-re is átkerült, ezek címe is megtalálható az első adatbázisban.
A világirodalom leghíresebb szerzői közül Jules Verne és Emile Zola (sajnos egyelőre szabvány e-könyv formátumúban hivatalosan, ingyen nem elérhető) műveit vettük át a MEK-ről. Mi a PDF fájlokra hivatkoztunk, de érdemes körülnézni az e-könyv oldalán, mert elérhetőek más formátumokban is (RTF, HTML). Kutakodásunk a világirodalom nagyjainak e-könyvei után hamarosan folytatódik.
A második táblázat itt található: https://www.papirontul.hu/ingyenes-e-konyvek-adatbazisa-2-0/
"Egyszer volt, hol nem volt …" meseíró pályázat gyermekeknek
A mosonmagyaróvári Flesch Károly Kulturális Központ meseíró pályázatot hirdet "Egyszer volt, hol nem volt …" címmel, általános iskolás tanulók részére. A mesék kötetlen témában íródhatnak, terjedelmük maximum két A/4-es oldal lehet. Egy pályázó csak egy mesét küldhet be a zsűrinek. Pályázni a következő két kategóriában lehet: I. kategória – 1–4. osztályos tanulók; II. kategória – 5-8. osztályos tanulók.
Az elkészült meséket a Flesch Károly Kulturális Központ portájára lehet leadni személyesen, vagy postai úton kérik eljuttatni a Központ címére, 'Egyszer volt, hol nem volt …' jeligével. A pályázókat kérik, a beküldött pályaművek mellett tüntessék fel: a pályázó gyermek nevét, iskoláját, osztályát, szülő és gondviselő nevét és telefonszámát. A nyertes pályaműveket a Városi Gyermeknapon, 2016. május 28-án díjazzák.
Forrás: http://fkkk.flesch.hu/hirek/ekes-tollak-meseiro-palyazati-felhivas/
Kászonszéki lélekharangok – András Ignác új könyvének bemutatója
András Ignác helytörténész, néprajzi író legújabb, Kászonszéki lélekharangok című kötetét népes érdeklődő közönség jelenlétében mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2016. március 17-én. A rendezvényen a kötetet megjelentető kolozsvári Verbum Kiadó képviseletében Gál György Attila vett részt, aki a kiadó tevékenységét és legújabb kiadványait ismertette, dr. Balázs Lajos néprajzkutató, egyetemi docens méltatta a szerző munkásságát és a kötetet.
András Ignác a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója, ugyanakkor helytörténészként, néprajzkutatóként évtizedek óta gyűjti a Kászon község településeinek történetére, múltjára, néprajzára vonatkozó adatokat. A Verbum Kiadó gondozásában 2008 óta jelennek meg kötetei. 2015-ben adták ki a legújabbat, Kászonszéki lélekharangok. Kászonszéki templomok, kápolnák, események és emberek a századok forgatagában címmel. A monografikus igénnyel készült kötet fejezeteiben színes, dokumentumértékű fotókkal illusztrálva, számos forrásértékű dokumentumot közzétéve mutatja be a kászoni egyházközségeket, a települések templomait, kápolnáit, a hozzájuk kapcsolódó nevezetes kászoniak életrajzát, a közösség emlékezetében fennmaradt történeteket. A kászoniak zárt, hagyományőrző és mindig értékteremtő világába próbál betekintést nyújtani, teljesebbé, hitelesebbé tenni a Kászonszékről kialakult képet – fogalmazta meg a szerző. Vetítéssel kísért bemutatójában a különböző korokban épült kászoni templomok és kápolnák történetéről mesélt a jelenlevőknek.
Dr. Balázs Lajos néprajzkutató rendhagyó útikönyvnek, forrásértékű településtörténetnek, áhítattörténetnek nevezte a bemutatón András Ignác kötetét, könyvismertetője a Hargita Népe 2016. március 25-i számában olvasható.
Forrás és teljes szöveg itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/359/kaszonszeki-lelekharangok---andras-ignac-helytortenesz-legujabb-kotetet-mutattak-be
Új tanulmánykötet a székely jelképekről
Székely jelképek pecséten, címerben címmel jelent meg a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont kiadásában a székelység évszázados jelképeit ismertető legújabb tanulmánykötet, immár a negyedik a sorban a Székely Címer-, Pecsét- és Zászlótörténeti Munkacsoport kutatásainak eredményeit bemutató tanulmánykötetek közül. A kötet csíkszeredai bemutatóját a Kájoni János Megyei Könyvtárban tartották 2016. február 29-én. A köteteket kiadó Hagyományőrzési Forrásközpont igazgatója, Lőrincz Ildikó beszélt az intézmény kiadványairól és további könyvkiadási terveiről. Mihály János történész a munkacsoport eredményeiről és további feladatairól szólt. A kötet szerzői közül Bicsok Zoltán és Szekeres Attila heraldikus mutatták be tanulmányaikat.
Forrás: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/355/szekely-jelkepek-cimerben-pecseten--a-tanulmanykotet-bemutatoja
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat
Állami pénzekből restaurálnák a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtárat, és megnyitnák a látogatók előtt – közölte 2016. március 21-én Dacian Cioloş román miniszterelnök Gyulafehérváron, azt követyően, hogy helyi önkormányzati vezetőkkel találkozott.
A Batthyány Ignác püspök által a római katolikus egyházra és Erdélyre hagyott, 1947-ben államosított könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek, ősnyomtatványok háromnegyed részét. A könyvtárat visszakérte a román államtól a gyulafehérvári római katolikus érsekség a kommunista hatalom által elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvények alapján. Az egyház kérelmét az országos restitúciós bizottság visszautasította 2015 szeptemberében. A hatósági döntést az egyház megtámadta közigazgatási bíróságon, a per még folyamatban van.
Az állam arra hivatkozva utasította el az egyház kérését, hogy a visszaigénylő nem azonos a telekkönyvben szereplő egykori tulajdonossal. A könyvtárat és a csillagvizsgálót ugyanis az érsekség kérte vissza, a telekkönyvben viszont tulajdonosként a Csillagda bejegyzés szerepel.
Ugyanakkor általános gyakorlat volt egykor, hogy nem magát az egyházat, hanem az egyház valamely belső egységét tüntették fel tulajdonosként. Ma is például az érsekség tulajdonában van a Csillagda nevű szőlős, ennek a bevételeiből fedezték egykor a könyvtár és a csillagvizsgáló fenntartási költségeit.
A román államot 2012-ben kártérítés fizetésére kötelezte az Emberi Jogok Európai Bírósága amiatt, hogy évtizedeken át nem hozott döntést a Batthyáneum visszaszolgáltatása ügyében, amelyről 1998-ban kormányhatározat rendelkezett, és amelyet a bíróság érvénytelenített 2003-ban arra hivatkozva, hogy a püspök Erdélyre és az egyházára hagyta az értékes könyvtárat, Erdély pedig jelenleg Románia része.
A római katolikus egyház többször is tiltakozott román és nemzetközi fórumokon a könyvtár visszaszolgáltatásának halogatása, majd elutasítása miatt, eredménytelenül. (mti)
Forrás: http://itthon.transindex.ro/?hir=42215
http://kronika.ro/erdelyi-hirek/felujitana-a-roman-allam-a-batthyaneumot
Ana Blandiana – apáról, Írószövetségrõl, kiábrándulásról és egy zsarnok kandúrról
Kolozsváron járt Ana Blandiana költõ, író, a Ceauşescu-rezsimmel szembeni ellenállás egyik legismertebb alakja. A Babeş-Bolyai Tudományegyetemen Doctor Honoris Causa címet kapott, 2016. március 25-én pedig a Bölcsészkar Eminescu termében lehetett személyesen találkozni vele.
A 74 éves, Herder-díjas költõnõ úgy meghatódott egykori Alma Materében, hogy szinte elsírta magát, amikor a katedráról szembenézett a padokban szorongó, lépcsõkön ülõ, fal mellett álló tömeggel. "Jobban felkavar ez engem, mintha, mondjuk, a Harvard Egyetem tüntetett volna ki!" – mondta olyan megindultan, hogy el is hittük neki – számol be a Maszol.ro portál.
Ana Blandianának, akit diáklány korában még Otilia Valeria Coman-nak hívtak, nagyon nehéz volt bejutni a kolozsvári Bölcsészkarra, ortodox pap édesapját ugyanis a kommunista rendszer „a nép ellenségeként” bélyegezte meg, és hosszú évekig börtönben ült. Egy politikai fogoly lányának lenni nem jelentett éppen ideális káderlapot abban az idõben, ha az ember publikálni akart, így lett Otilia Valeria Coman-ból Ana Blandiana (édesanyja Fehér megyei szülõfalujának nevét vette fel).
Legújabb könyvéért (Patria mea A4) idén megkapta Lengyelországban az Európai Szabadság Költõje kitüntetést. A könyvet már öt nyelvre lefordították. Az akadémiai órarend miatt szûkre szabott kolozsvári szereplését ezzel zárta: "Legnagyobb gyõzelmem saját magam fölött az, hogy sikerült teljességgel visszatérnem az irodalomhoz."
Teljes írás itt: http://www.maszol.ro/index.php/kultura/62124-ana-blandiana-aparol-iroszovetsegr-l-kiabrandulasrol-es-egy-zsarnok-kandurrol
A 90 éves Kallós Zoltán Kolozs megye díszpolgára lett
Kolozs megye díszpolgárává avatják Kallós Zoltán válaszúti néprajztudóst, a megyei önkormányzat 2016. március 23-i ülésén elfogadta az ezt szentesítő határozatot. Vákár István, a Kolozs megyei közgyűlés alelnöke a Krónika kérdésére elmondta: az ünnepélyes ceremónia időpontját még nem tűzték ki, de a döntés értelmében mostantól Kallós Zoltán hivatalosan Kolozs megye díszpolgárának számít. A 2016. március 26-án 90. életévét betöltött Kallós Zoltán tavaly a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) budapesti közgyűlésén életműdíjat vehetett át. A néprajzkutató, népzenegyűjtő korábban többek között A Nemzet Művésze címet, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, illetve a Kossuth-díjat is megkapta.
Egyébként egy év leforgása alatt másodszor fordul elő, hogy magyar személyiséget tüntet ki díszpolgári címmel a Kolozs megyei önkormányzat. Tavaly Tasnádi István, az 1986-ban Los Angelesben megrendezett olimpián ezüstérmet szerzett súlyemelő kapta meg az elismerést.
Kallós Zoltán életrajza itt olvasható: http://www.kallos.org.ro/index.php/hu/home.html
Forrás: http://www.kronika.ro/erdelyi-hirek/kallos-zoltan-kolozs-megye-diszpolgara-lett
Díjak erdélyi személyiségeknek: Farkas Árpád és Király László Babérkoszorú-díjas
Március 15-e alkalmából több erdélyi személyiség részesült magas rangú magyar állami kitüntetésben.
Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Farkas Árpád költőt, az elismerést nemzeti ünnepünk alkalmából 2016. március 11-én adta át Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban. Farkas Árpád József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja részére 'székely gyökerű és egyéni hangvételű költészete elismeréseként' adományozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a díjat. Ugyancsak a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Babérkoszorú-díjban részesült Király László József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja.
József Attila-díjat két erdélyi származású alkotó vehetett át: Nagy Koppány Zsolt író, műfordító, szerkesztő, valamint Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő. A gyergyóremetei származású Molnár Levente, a magyar Állami Operaház énekese Liszt Ferenc-díjban, Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze Jászai Mari-díjban részesült.
A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének polgári tagozata kitüntetést többek között Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, újságíró, szerkesztő vehette át.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapott Láng Gusztáv József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, aki Magyarországra való áttelepülése előtt (1984) évtizedekig tanított a kolozsvári egyetem magyar tanszékén.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozatával tüntették ki Lőrincz György írót, a székelyudvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány alapító elnökét, valamint Péter László néptáncművészt, koreográfust, a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tagját.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=9736
http://erdely.ma/kultura.php?id=201184
http://erdely.ma/magyarorszag.php?id=201167&cim=allami_kitunteteseket_adott_at_balog_zoltan
Állami kitüntetések könyvtárosoknak
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere nemzeti ünnepünk alkalmából Magyar Érdemrend Tisztikereszt, Magyar Érdemrend Lovagkereszt, Magyar Arany Érdemkereszt, Magyar Ezüst Érdemkereszt, Magyar Bronz Érdemkereszt állami kitüntetéseket adott át 2016. március 11-én a Pesti Vigadóban. Könyvtárosok is kitüntetésben részesültek ez alkalommal.
Kiemelkedő színvonalú munkájáért Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetést vehetett át:
Buda Attila irodalomtörténész, bibliográfus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet Toldy Ferenc Könyvtárának vezetője;
Magas színvonalú munkája és példamutató tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Dr. Arató Antal, a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott címzetes igazgatója, a Vörösmarty Társaság alelnöke,
Hadobás Pál, az Edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Közérdekű Muzeális Kiállítóhely igazgatója,
Vavrinecz András népzenész, népzenetanár, népzenekutató, a Hagyományok Háza zenei könyvtárosa;
Kimagasló színvonalú munkájáért Magyar Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
Horváth Anikó, a zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa,
Horváthné Pőr Csilla, a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárának igazgatója, a Dékáni Titkárság vezetője.
Forrás: MKE, https://www.facebook.com/permalink.phpstory_fbid=583268668494403&id=387162374771701
A csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium kiadványai
Több mint évkönyv: a Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről
Megjelent a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium évkönyve a 2014-2015-ös tanévről. Az évkönyv megjelenését azért tartjuk fontosnak, mert ez a tükre nemcsak az előző tanévnek, hanem általában véve az intézményünkben folyó oktatói, nevelői munkának. A krónikajelleg mellett műhelyjellege is van, olyan értelemben, hogy helyet ad a diákok és a tanárok, illetve a generációk közötti párbeszédnek is – mondta Varga László, a főgimnázium igazgatója. Az évkönyv főszerkesztője Borsodi L. László, szerkesztőtársai Bara Katalin, Kolozsváry Katalin és Orbán Zsolt. Ráduly Margit készítette a borítótervet Dezső László és Tarczali Éva fotóinak felhasználásával. A könyvben szereplő fényképeket Bíró Zoltán, Gyarmati Dénes és Kelemen Csaba András készítette. A tanévre való visszapillantás és a tanév krónikája mellett a diákok tudományos tevékenységéről szóló írások és diákok irodalmi alkotásai is bekerültek a kötetbe, helyet kaptak továbbá különböző interjúk, tanulmányok, beszámolók iskolai tevékenységekről, tanulmányutakról, szakkörökről. 'Elsősorban természetesen az iskolapolgároknak szól, a Márton Áron Főgimnázium jelenlegi, illetve volt diákjainak, tanárainak, az iskolához kötődő szülőknek és iskolafenntartóknak. De a jellegénél fogva az utóbbi időben számot tarthat egy szélesebb olvasóközönség érdeklődésére is' – véli az igazgató. A Tanárszemmel-diákszemmel fejezetben az iskola egykori diákjának, Csala Dénesnek egyik tanulmányát közlik, amelyet saját blogján jelentetett meg 2015 júniusában. Az iskola diákjainak versenyeredményeivel és tanulmányi általánosával kapcsolatos adatokat elemző tanulmányt illetően tanárok és diákok fejtik ki meglátásuikat. Az évkönyvben helyet kap egy irodalmi antológia is, Párnának a partot címmel. Ebben 19 alkotótól közölnek műveket. Amint azt a kötet főszerkesztője az antológia előszavában megjegyzi, noha a szövegvilágok nagyon különbözők, mint ahogy az alkotók is különböző korúak, akik más-más ars poeticát és világnézetet vallanak, egyvalami közös bennük: mindannyian a Márton Áron Főgimnázium diákjai voltak. Az évkönyv kereskedelmi forgalomban nem kapható, az érdeklődők viszont az iskola könyvtárában hozzájuthatnak.
Forrás: www.kronika.ro/images/editions/136/13671/13671_175362.pdf
http://www.szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/erdemes-kezbe-venni-a-fogimnazium-evkonyvet
Emlékünnepség és kötet Deák Tamás író és Nagy István zeneszerző barátságáról
Barátság, kultúra és emlékezés címmel jelent meg a Márton Áron Főgimnázium lagújabb kiadványa 2016-ban. A könyv Deák Tamás író és Nagy István zeneművész tiszteletére rendezett emlékünnepség előadásainak szövegét tartalmazza, amelyet idén a Magyar Kultúra Napja alkalmából a tanintézményben tartottak. A kötet emléket állít a 20. századi Erdély két kulturegyéniségének, akik Kolozsváron tevékenykedtek. Barátságuk követendő példa számunkra is. Nagy István zeneművész a gimnázium hajdani diákja volt. A kötetet az ünnepi megemlékezés fotói teszik vonzóbbá. A könyvet Varga László, a gimnázium igazgatója szerkesztette.
Forrás: Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Gimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsa@freemail.hu
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Kelemen Katalin és Borbé Levente.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése