Legyen erdélyi magyar központi könyvtár!
A Művelődés folyóirat 2023. májusi számának Vélemény rovatában Benkő Levente főszerkesztő az erdélyi magyar központi gyűjtőkönyvtár szükségességéről ír:
‘Nemrég, úgy április derekán, egy erdélyi magyar központi könyvtár és dokumentációs központ kapcsán közölt interjút Bárdi Nándor történésszel a Kolozsváron megjelenő Szabadság című napilap. (Lásd: http://www.szabadsag.ro/-/
Erre reagálva, május elején, szintén a Szabadság hasábjain, Gaal György kolozsvári irodalom- és helytörténész néhány olyan szempontot villantott fel, amelyeken nem ártana elgondolkodni, de inkább: amelyek figyelembevételével nem ártana cselekedni. Nem akarok vészharangot kongatni, mégis hozzáteszem: lehetőleg szaporán, amíg nem késő. Például abból a szempontból, hogy addig volna jó tető alá hozni – a szó minden értelmében – egy ilyen létesítményt/intézményt, amíg le nem szokunk teljesen a nyomtatott kiadványokról s magáról az egész Gutenberg-galaxisról. Tudom, hogy kicsit meredek e megfogalmazás, de azért mégis: lássuk csak.
Mindenekelőtt azért lenne jó végre cselekedni, mert egyre-másra jönnek szembe velünk – hol közvetlenül, hol közvetve – mindenféle hírek sokféle könyvek és másmilyen kiadványok sorsáról. Hol családi, kisebb-nagyobb tékák vagy/és könyvespolcok állnak teljes felszámolás, esetenként ‘karcsúsítás’ előtt/alatt, hol az elmúlt években/évtizedekben innen-onnan adományba kapott, dobozokban álló kisközösségi készleteket éri el a válogatás s a velejáró kérdés, hogy mi legyen az adott közösségben nem használható, inkább valamelyik szakmához tartozó példányokkal. (…)
Erdélyben 1990 óta létezik az igény egy magyar központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ létrehozására. Helyi, megyei, körzeti, illetve szakmai közegek saját igényeinek megfelelő tékák léteznek ugyan, átfogó digitális tartalmak létrehozása, fejlesztése, építése is zajlik, de még mindig nincs egy olyan intézmény, illetve hely, amely – Bárdi Nándor helytálló szavával élve – olyan értékeket gyűjt, őriz meg és állít az érdeklődők szolgálatába, amelyek sem Budapesten, sem Bukarestben nem állnak a fontossági sorrend elején.
Az imént idézett Gaal György szempontjaival is lehetetlen egyet nem érteni. Köztudomású ugyanis, hogy manapság a kutatáshoz igen sokan általában világhálón keresnek forrásokat, tehát eszerint történik a forráshivatkozás. Csakhogy a világhálós felületeken tárolt tartalmak nagyon is hiányosak, és csak kis részét képezik annak a teljes forrásanyagnak, amely egy adott kérdéskör feltárásához, vizsgálatához szükséges. Gaal György és a hozzá hasonló, kicsit régebbi vágású, a világhálón elérhető és a levél-, illetve könyvtárak polcain sorakozó nyomtatott forrásokat egyaránt használó, tapasztalt kutatók pontosan tudják: nagy tévedés csak a digitálisan feldolgozott forrásokra hagyatkozni, a még nem digitalizáltakra pedig úgy tekinteni, mintha nem is léteznének! És mivel Erdélyben az utóbbi két-három évtized periodika- és könyvgyűjtése részben hiányos, részben rapszodikus, milyen jó lenne, ha például egy adott, erdélyi kötődésű téma feltárásához, vagy annak egy részlete tisztázásához a kutatónak nem kellene Budapestre mennie, hanem itt, Erdélyben kéznél lenne számára a keresett könyvtári forrás.
A tervezett központi gyűjtőkönyvtár és dokumentációs központ felettébb szükséges volta nyilvánvaló tehát. Ideje volna, hogy az idestova több mint harminc éve megfogalmazott igény elérje mindannyiunk ingerküszöbét. Ideje volna összefogni, és lépni.’
Forrás és a teljes cikk itt: https://muvelodes.net/
Sikeres volt a Megbocsátás hete – változó könyvtárhasználati szokások
Több száz, régen kikölcsönzött kiadvány került vissza a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár polcaira a Megbocsátás hete alatt. 2023. június 12-től 16-ig késedelmi kamat fizetése nélkül vihették vissza az olvasók a könyveket a könyvtárba. A Hargita Népe újságírója az akció kapcsán a változó olvasási, könyvtárhasználati és kölcsönzési szokásokról is érdeklődött. ’– Az idei megbocsátás hetén összesen 718 könyvtári dokumentumot hoztak vissza az olvasók, körülbelül fele-fele arányban vannak köztük gyermek- és felnőtt könyvek, és közel hétezer lej értékben töröltünk el késedelmi kamatot’ – összegezte a tapasztalatokat Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója.
A könyvtár munkatársai a változó olvasási és könyvtárhasználati szokásokról is beszámoltak az újságírónak. Zsók Éva, a gyermekrészleg könyvtárosa tapasztalatai szerint a legkisebbek Bartos Erika Anna, Peti és Gergő, valamint Bogyó és Babóca könyveit, Berg Judit írásait szeretik, a kisiskolások kedvencei Rachel Renée Russell Egy Zizi naplójának vagy Jeff Kinney Egy ropi naplójának részei. Nagyobb korban J. K. Rowling Harry Potter-sorozatát, Rick Riordan műveit vagy a Pagony Kiadó Abszolút Könyvek sorozata 9–12 éveseknek szóló, olvasmányos és izgalmas darabjait választják. A gyermekkönyvtárosok szerint sok gyermek beiratkozik, a kisebbek szülőkkel, a nagyobbak akár egyedül is betérnek a könyvtárba, mert vonzó számukra, hogy mindig megvannak a legújabb kiadások. Péter Katalin könyvtáros a felnőttkorú olvasókkal foglalkozik, szerinte az elmúlt nagyjából tíz évben sokat változott a kereslet. Olvasóik 60-70 százaléka ma is szépirodalmi művekért érkezik, de már nagyobb a kereslet a kortársak, mint a klasszikusok iránt. Emellett a skandináv krimik is kiemelten népszerűek az elmúlt években, illetve nagyon keresettek a szakkönyvek, azon belül is a helyismereti, néprajzi, pszichológiai és útikönyvek. ’– Látogatóink mindig a legfrissebb, legmenőbb könyveket keresik, melyek a könyvesboltokban is kaphatók, ezért nagyon igyekszünk napirenden lenni az újdonságok terén. (...) ’Rengeteg középiskolás jár hozzánk, nem feltétlenül házi olvasmányokért, ami nagy változás ahhoz képest, hogy mi volt a helyzet tíz évvel ezelőtt. Újra divat lett az olvasás’ (...) – mutatott rá Péter Katalin.
Az elmúlt néhány év tapasztalatai alapján az mondható el, hogy egyre több aktívan dolgozó, 30-40-50 éves olvasó jár könyvtárba. Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója hangsúlyozta: az intézmény Hargita Megye Tanácsa fenntartásában működik, évente külön összeget kapnak könyvvásárlásra, így be tudják szerezni a legújabb kiadványokat minden területről. Ha nem szereznének be rendszeresen új könyveket, egy idő után megcsappanna az olvasók és a kikölcsönzések száma is. A könyvtár állománya évente nagyjából 5-6 ezer könyvvel bővül, ennek nagyjából 80 százaléka vásárolt könyv, a többi adományokból, pályázatokból vagy más forrásokból kerül be, a teljes könyvtári állomány pedig több mint 190 ezer dokumentumot számlál.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/
A SepsiBook további „utórezgései”
A 2023. május 25. és 28. között lezajlott SepsiBook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál visszhangjai június első felében sem csitultak el a közösségi térben és a sajtóban. Alább ezeket szedtük sorba.
A Román Televízió marosvásárhelyi adásának munkatársai Gombos Zoltán fesztiváligazgatóval, valamint Szonda Szabolcs főszervezővel beszélgettek:
Molnár Krisztina Rita költő, író mentális utazásnak is érezte a Sepsiszentgyörgyre látogatását:
https://pannontukor.hu/molnar-
A Facebookon írótársaival való találkozásairól, a könyvekről írt: https://www.facebook.com/
Egyed S. Péternek, a Sapientia – EMTE csíkszeredai karának fordító és tolmács mesterképzése végzős hallgatójának beszámolója a SepsiBookról:
https://www.hargitanepe.ro/
Harcos Bálint író facebook-bejegyzésben adott hangot örömének, hogy a Könyvkelengye program keretében az ő könyvét kapta ajándékba 466 sepsiszentgyörgyi elsős diák:
https://www.facebook.com/
Berg Judit író szintén a facebookon mondott köszönetet a szervezőknek és olvasóinak: https://www.facebook.com/
Zsúfolásig megtelt a Porond, sokan állva követték a Juhász Anna által vezetett beszélgetést Visky András íróval a Kitelepítés című regényről:
Ételkóstolóval egybekötött könyvbemutatón ismertették a SepiBookon azt az igényes kiadványt, amelynek elődjét bő háromszáz évvel ezelőtt vetették papírra a csíksomlyói ferences kolostorban, és amely szintén júniusban, a Szép Magyar Könyv seregszemlén Novák Katalin köztársasági elnök asszony különdíját érdemelte ki:
Vincze Bence kultúraszervezőnek a Parti Nagy Lajos költővel, íróval a SepsiBookon lezajlott portrébeszélgetésén a tervezett nyolc kulcsszóból végül talán két témát tudtak körüljárni, a posztmodern és az irodalmi kánon kérdéskörét:
https://www.3szek.ro/load/
Az Amerikában élő író és matematikus Bogdan Suceavă matematikáról, írói dilemmáiról, az embernek a világban betöltött helyéről beszélgetett Romulus Bucur költővel:
https://www.3szek.ro/load/
A Háromszék napilap tudósítása Kemény István költő, író és Vincze Bence beszélgetéséről:
https://www.3szek.ro/load/
A sepsiszentgyörgyi román napilap, az Observatorul de Covasna is mérleget készített az eseményről, amely a más rendezvényekkel, ünnepekkel (a bukaresti könyvvásár, a Bookfest, a katolikus pünkösd, az OSK győzelmi ünnepe, Novák Katalin köztársasági elnök látogatása) való egybeesés ellenére növelni tudta látogatói számát:
Június végére elkészült és nyilvánosságra került a második SepsiBook hangulatát is érzékletesen megjelenítő, a rendezvényt összefoglaló aftervideó, amely itt tekinthető meg: https://www.facebook.com/
Interaktív kiállítás a magyar feltalálók napja alkalmából
2023. június 15-én és 16-án volt látogatható a magyar feltalálók napja alkalmából Sepsiszentgyörgyön, az egykori dohánygyárban megszervezett interaktív kiállítás, amelyen tudománynépszerűsítő könyvekkel a Bod Péter Megyei Könyvtár is jelen volt.
Forrás: https://www.facebook.com/
Sikeres a biblioterápiás olvasókör
2023. június 2-án, a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok csoportja Nógrádi Gergely Az emberszerelő című novellája kapcsán tartott beszélgetést. A Könyvkuckózók csoport nyári szüneten van. Június 20-án a könyvtár vendégei voltak a Wegener Pro Sanitate Alapítvány Senior Klubjának tagjai, akik megismerkedtek a könyvtár történetével, és részt vettek egy biblioterápiás foglalkozáson, ahol szintén Az emberszerelő kapcsán zajlott a beszélgetés.
Június 29-én, a kézdivásárhelyi városnapok, a Sokadalom alatt az érdeklődők bepillanthattak a biblioterápia csodálatos világába a könyvtár munkatársai által.
Tematikus könyvkiállítások
A Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban június folyamán hat könyvkiállításra került sor: tematikus könyvajánló és könyvkiállítás a Magyar feltalálók napja alkalmából; a zene ünnepe alkalmából; Kányádi Sándor (1929. 05. 10. – 2018. 06. 20.) halálának 5. évfordulója tiszteletére; Jókai Anna (1932. 11. 24. – 2017. 06. 05.) halálának 6. évfordulója tiszteletére; Weöres Sándor (1913. 06. 22. – 1989. 01. 22.) születésének 110. évfordulója tiszteletére; George Călinescu (1899. 06. 19. – 1965. 03. 12.) születésének 124. évfordulója tiszteletére.
Forrás: Vántsa Judit könyvtárigazgató
Kiraklak a könyvtárban! – Óriáspuzzle-kirakás és rekordkísérlet Székelyudvarhelyen
A 2023-as esztendőt a játék évének nyilvánította a székelyudvarhelyi önkormányzat, a programkínálat részeként a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SZKA) június 30. és július 2. között nem mindennapi megmozdulással készül. Kiraklak a könyvtárban! címmel az udvarhelyi és udvarhelyszéki puzzle-rajongókat várják a könyvtár előtti térre, ahol egy 33 600 darabos óriáspuzzle kirakásába kapcsolódhatnak be. A puzzle kirakása 48 órát át tart, egyidőben legfeljebb hatvanan tudnak dolgozni a kirakáson. A turnusok között számos szórakoztató produkcióval várják az érdeklődőket, hogy felfrissítsék és felvidítsák őket.
Eredetileg a szervezők zárásként vasárnapra, július 2-ára egy Guinness rekord megdöntését tűzték ki célul. Az elképzelés szerint Székelyudvarhelyen 3500 személy részvételével alkotnak Élő Puzzle-darabot, megdöntve ezzel a jelenlegi rekordot, ahol 2423 személy állt össze egy élő kirakósdarabbá. A magas regisztrációs költség miatt azonban lemondtak a hivatalos rekord megdöntéséről. ‘Bár hivatalos Guinness-rekordkísérlet nem lesz belőle, ez nem állíthat meg minket abban, hogy megalkossuk a lenyűgöző puzzle-alakzatot!’ – tették közzé a szervezők.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Petőfi Sándor 200 – a csíkszentdomokosi községi könyvtár eseménysorozata
A csíkszentdomokosi községi könyvtár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából eseménysorozatot hirdetett. Erről adott hírt Sándor Edit községi könyvtáros, szervező rövid beszámolójában: ‘A Márton Áron Általános Iskola pedagógusai közül többen is támogatták a projektet. Laczkó Vass Róbert és Székely Norbert Petőfi live! című műsorával indítottak, majd érdekességek után kutattak a tanulók. A feltárt érdekességekből rendhagyó irodalomóra, rajzok, lapbookok készültek. Az elolvasott, kiválasztott versek nemcsak lerajzolva, hanem cipősdobozokban is meg lettek jelenítve. Március 15-re óriáskokárdák készültek, ki is lettek állítva a kultúrotthon előtti téren. Teltházas előadás keretében, a magyar költészet napján rengeteg vers elhangzott, meg is zenésítettek belőle a nagyobb diákok jó párat. Versírásra is biztattuk a felnőtteket, három kitűnő alkotás érkezett a felhívásra. Június 28-án János Vitéz és Iluska Tündérországát építjük fel, az eseménysorozat legszebb programpontjára kerül sor, de hátra van még a Pilvax kávéházi találkozó és egy eseményzáró kirándulás is.’
Fotók és rövid beszámolók ez eseményekről a könyvtár közösségi oldalán: https://www.facebook.com/
Forrás: Sándor Edit, Csíkszentdomokosi Községi Könyvtár
Tábor a gyergyószentmiklósi könyvtár szervezésében
Tábor a könyvek világában! címmel 2023. június 26. éls 30. között kilenc és tizenkét év közötti gyermekeket vártak foglalkozásokra a Gyergyszentmiklósi Városi Könyvtárba, naponta 9 és 16 óra között. A tábor résztvevői meleg ebédet is kaptak. A foglalkozásokat Szabó Enikő fejlesztő pedagógus, meseterapeuta vezette. Többek között mesékkel, különböző kreatív játékokkal, kézműves foglalkozásokkal tölthették idejüket a kis érdeklődők.
Forrás: https://www.facebook.com/
Nyugdíjba vonul Bölöni Melinda iskolai könyvtáros
Bölöni Melinda 1980-ban érettségizett a szászrégeni 2. Számú Ipari Líceumban. A Temesvári Műszaki Egyetem gépészmérnök – vegyipari gépészet szakán végzett 1986-ban. A könyvtárosi szakmával 1991-ben találkozott, amikor az újonnan felépült csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa lett. (…) Hamarosan egy igazi otthonos könyvtárat alakított ki, amelybe mind a diákok, mind a pedagógus kollégák és az iskola más alkalmazottai is szívesen betértek. Mivel a szakmáját szereti, gyakran részt vett továbbképzőkön, és szinte nem volt olyan módszertani nap, hogy ő jelen ne lett volna. Hogy még közelebb kerüljön a modern könyvtárosság elvárásaihoz, elvégezte a brassói egyetem könyvtár és információtudomány szakát is. Vallotta, hogy az iskolai könyvtári tevékenységek függenek az olvasók számától, a diákok korától, igényeitől, az állomány nagyságától, a könyvtár felszereltségétől vagy a másmilyen típusú feladatoktól, amelyekkel az iskola vezetősége megbízza.
Melinda 2023. július végén búcsúzik szeretett könyvtárától, és átadja helyét az újonnan érkező kollégának.
Forrás és a teljes cikk itt: http://szekelyiskkonyvtaros.
Csíkcsicsó diszpolgárává avatták a község egykori könyvtárosát és helytörténészét
Csíkcsicsó önkormányzata és annak képviselőtestülete ünnepélyes keretek között avatta a község díszpolgárává Szabó Ákosné Hajdu Magdolna és Szabó Kálmán nyugalmazott pedagógusokat 2023. június 18-án, a falunapok záróeseményén.
Szabó Kálmán hosszú éveken át a falu könyvtárosa is volt, nyugdíjas éveiben sem hagyta abba értékőrző munkásságát. 1948-ban született Csíkcsicsóban. Magyar nyelv és irodalom szakos tanárként dolgozott Csíkszentmártonban és szülőfalujában. 2004 és 2017 között kultúrigazgatóként tevékenykedett a településen. Megalakította a Lármafa irodalmi kör elnevezésű csoportot, amelyen keresztül rengeteg diákot mozgósított. A település hagyományait, népszokásait igyekezett átörökíteni, életben tartani. Első könyve 2013-ban a Státus Kiadó gondozásában jelent meg Múltidéző címmel, ezt további könyvei követték.
Szabó Magdolna 1969-től 1999-es nyugdíjazásáig a csíkcsicsói általános iskola tanára, 1973 és 1979 között iskolaigazgatója volt. Nyugdíjasként hozta létre az Élő Emlékezet Egyesületet, számos közösségi eseményt szervezett, újraélesztette a csicsói amatőr színjátszást. Munkái: Élők emlékezete (2016) – képeken keresztül mutatja be a csíkcsicsói családokat –, Itt (is) járt a háború. Csíkcsicsó és katonái a két világháborúban (2021).
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/
Vársétával egybekötve mutatták be a 400 éves Mikó-várról készült kötetet
A 400 éves csíkszeredai Mikó-várat ünneplő eseménysorozat keretében rendhagyó vársétával egybekötött könyvbemutatót szervezett a Csíki Székely Múzeum és Csíkszereda Városháza. 2023. június 23-án mutatták be a Mikó 400: A csíkszeredai Mikó-vár 400 éves története című tanulmánykötetet.
‘Szűk negyven esztendő nemesi kastélyként, bő ötven esztendő romosodó kastélyként, bő százötven esztendő laktanyaként, pár esztendő közigazgatási központként, bő hetven esztendő ismét laktanyaként, egy szűk évtized iskolaként, majd bő ötven esztendő kulturális intézmények otthonaként – ez lenne címszavakban a csíkszeredai Mikó-vár négyszáz esztendeje.’
’A kötet a múzeum szakemberei és külső szakértők megfeszített munkájának eredménye, összesen tizenegy tanulmányt tartalmaz. Hiánypótló műnek számít, mert a kezdetektől egészen napjainkig bemutatja a vár történetét, minden könyvespolc ékévé válhat’ – hangsúlyozta Szabó E. István történész-muzeológus, a Mikó 400 programsorozat koordinátora. A vár négyszáz éves történetét összefoglaló kiadványt dr. Hermann Gusztáv Mihály történész mutatta be, és a kötet egyik szerzője, Kósa Béla művészettörténész-muzeológus vezette az érdeklődőket a várat bemutató sétán.
Forrás: https://www.hargitanepe.ro/
Megjelent a Háromszéki költők antológiája
Egyed Emese kolozsvári költő, irodalomtörténész szerkesztésében látott napvilágot a baróti Tortoma Kiadónál a Háromszéki költők antológiája című kötet, amelyet a SepsiBook könyvszemlén és kortárs irodalmi fesztiválon is bemutattak.
Az antológiában olyan versek olvashatóak, amelyeknek szerzői valamiképpen kötődnek Háromszékhez. Amint a kötet ismertetőjében szerepel, „a 19. században Háromszék vármegyeként egyesített, egykori Sepsi-, Orbai-, Kézdi- és Miklósvárszék a köznyelvben ma is identitásjelölő”.
Forrás és teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Hetvenöt éves a Művelődés folyóirat
A Művelődés című kolozsvári folyóirat idén ünnepli fennállásának 75. évfordulóját. Ez alkalomból Művelődés-enciklopédia címmel négykötetes válogatást adnak ki az 1990 és 2022 közötti időszakban a lap hasábjain megjelent ismeretterjesztő írásokból. Az írásokat kötetenként négy-négy fejezetben – Életutak, Helytörténet, Művelődéstörténet, Történelem – közlik. ‘A fejezetcímek is jelzik, hogy így csoportosítottuk az egyes személyiségek életpályáját felvázoló, továbbá hely- és művelődéstörténeti adalékokat, és végül, de nem utolsósorban a szélesebb összefüggésben értelmezett/értelmezhető történelmi események és folyamatok megismerését szolgáló írásokat. (…) Válogatásunkban arra törekedtünk, hogy az említett négy témakörben a kevésbé ismert adalékokkal szolgáló írásokat gyűjtsük együvé. Bevalljuk, hogy a jobbnál jobb és érdekesebbnél érdekesebb írások közül nem volt könnyű a választás.’ – írják a sorozat ismertetőjében. A májusi lapszámtól kezdődően a Művelődés – 75 elnevezésű ideiglenes rovatban havonta egy-két régebbi írást tesznek közzé, egyfajta előzeteseként a könyvsorozat augusztusi bemutatójának. A 2023. májusi lapszámban Jakó Klára Martinus Haczius könyvtáráról. Az európai művelődés tükröződése egy 16. századi erdélyi magánkönyvtár anyagában című tanulmánya olvasható.
Forrás: https://muvelodes.net/
Fekete Vincét díjazta a Romániai Írók Szövetsége
Halálgyakorlatok című, 2022-ben a Magvető Kiadónál megjelent verseskötetéért Fekete Vince költő a Romániai Írók Szövetsége díjában részesült – adta hírül a Helikon.
Az elismerést 2023. június 5-én a bukaresti Drámaírók Színházában megrendezett díjátadó ünnepségen vehette át a költő, a Székelyföld jelenlegi, a Helikon Serény Múmia rovatának egykori szerkesztője. A kézdivásárhelyi születésű, Magyarország Babérkoszorúja díjjal az idén kitüntetett szerzőt Karácsonyi Zsolt, a Helikon főszerkesztője laudálta. Az elismerést az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala támogatta.
Forrás: https://www.helikon.ro/
‘Addig terjed a haza, ahonnan estig haza tudok érni’ – beszélgetés Vida Gábor íróval
‘Nincs olyan kritikai értelmiség, amelyik bármilyen szembenézést végig tudna vinni’ – mondja Vida Gábor író, akivel Varga László Edgár, a Főtér portál újságírója beszélgetett.
‘Új regénye, a Senkiháza nemrég jelent meg, egy újabb Erdély-regényről van szó, amely ezúttal az 1936 és 1946 közötti időszakban játszódik. Vida Gábor folyamatosan Erdélyt írja (újra), függetlenül attól, hogy saját élményekből dolgozik, vagy éppen történelmi regényt, teszem azt erdélyi lektűrt ír, és valóban kevés olyan írónk van, aki ma hitelesebben beszélne a világnak erről a szegletéről, mint ő. A marosvásárhelyi Látó folyóirat főszerkesztője Nyárádgálfalván él, októbertől júniusig nem használ jégszekrényt, mert nincs szüksége rá, ha teheti, az erdőt járja vagy biciklin indul felfedezőútra. Mennyire idétlen állat az ember, mennyire van túlmediatizálva a medveprobléma, meddig terjed a haza, miért teljesíthetetlenek az egymással és magunkkal szemben támasztott elvárásaink, és miért jó, hogy lassan járnak még nálunk a vonatok’ – többek között ezekről a témákról beszélgettek az interjúban.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/addig-
Ajtók ugyanarra a kilátásra – beszélgetés Tompa Andrea íróval
‘A kolozsvári származású Tompa Andrea szinte valamennyi független írói díj után is büszke arra, hogy Magyarországon rengetegen jelezték: igazából a Fejtől s lábtól című könyvéből értették meg, mi is zajlott Trianon idején Erdélyben.’ Tompa Andreával Csinta Samu beszélgetett erdélyi kötődéséről, korábbi könyveinek témaválasztásról, legújabb könyvéről és az irodalmi kánonban elfoglalt helyéről.
‘Az embert mindig az elmondatlanság vagy a feltáratlanság vonzza. A térségünk történetei pedig olyan gazdagsággal rendelkeznek, hogy úgy érzem, még nagyon sok minden van, amire nem láttam rá, de szeretnék. Azt sem érzem, hogy az erdélyi témák bezárnának engem, mert nem tudom, mit jelent igazából a tágasság. Azt tartom, az én témáim végtelenül tágasak, és erre akkor éreztem rá, amikor egyik-másik könyvem megjelent valamilyen idegen nyelven, és azt kellett tapasztalnom, hogy ezek a könyvek elsősorban nem a romániai kisebbségi történetek révén érdekesek más nyelven, hanem mert egyetemesek. A lokalitás is úgy tud értékké válni, hogy abban egy teljesen más kultúrájú olvasó is felismeri magát.’ – mondja Tompa Andrea.
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.3szek.ro/load/
Tompa Andrea ötödik regénye Sokszor nem halunk meg címmel jelent meg 2023-ban. A regény kolozsvári bemutatóján Vig Emese, a Transtelex portál vezető szerkesztője kérdezte az írót és Tibori Szabó Zoltán történészt, holokauszt-kutatót. A beszélgetés szerkesztett változata itt olvasható: https://transtelex.ro/kultura/
Interjú Farkas Kingával, a Cimbora főszerkesztőjével
Az először 1922-ben megjelent, majd 1990-ben újraélesztett Cimbora – Kíváncsi diákok lapja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű irodalmi lap, amely 5-8. osztályos gyerekeknek, kamaszoknak szól. A lap főszerkesztőjével, Farkas Kingával készített interjút Tóth Gödri Iringó, a cikk a Főtér portálon olvasható. Az újságíró arról kérdezte Farkas Kingát, hogy van-e ma is igény a Cimborára, hogyan lehet, hogyan kell ma, a TikTok-videók korában ennek a korosztálynak lapot szerkeszteni.
A főszerkesztő szerint van igény a lapra, ‘fiataloknak, kamaszoknak úgy lehet folyóiratot készíteni, hogy próbálunk lépést tartani a korosztállyal, az olvasóinkkal, és folyamatosan fiatalítjuk a szerkesztőgárdát: most is van fiatal szerkesztőnk, és tervezünk még felvenni továbbiakat.’ (…) ‘Úgy érzem, ebben a gyorsan változó világban is még van egy pár évünk. Tudom, hogy már most is kész csoda, hogy megjelenhet egy nem napilap papíron, hiszen ha körülnézünk, az irodalmi lapokon – amelyek szintén támogatásból jelennek meg – és a Szivárványon, Napsugáron kívül alig van ilyen. De úgy érzem, hogy ezt még kell, hogy erőltessük, kell, hogy húzzuk az időt. Szerencsére még nagyon sok támogatója van a lapnak – éppen a korosztály érzékenysége miatt, és minden bizonnyal Benedek Elek szellemének is köszönhetően –, így még egy darabig meg tud jelenni papíron.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/hogyan-
 |
| Régebbi "Cimboráink" |
'Befellegzett a Gutenberg-galaxisnak is?’ – beszélgetés Szonda Szabolccsal
‘A Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatóját nemcsak a sepsiszentgyörgyi kulturális élet egyik meghatározó szervezőjeként, de műfordítóként is érdemes ismerni, hiszen számos kortárs román könyvet fordított már le magyarra. Szonda Szabolcs 2008 óta dolgozik a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár vezetőjeként, ezalatt pedig az intézmény és a város is igazi kulturális központja lett a térségnek.’ Varga László Edgár beszélgetett vele ‘az országok rongyáról, a nyomtatott lapok és könyvek kilátásairól, a közösség kultúrára hangolásának praktikáiról, a műfordításról, illetve a román és magyar irodalom átjárhatóságáról és arról is, miért fontos az optimizmus, a lelkesedés a kulturális területen dolgozók számára.’
Néhány gondolatot emelünk ki alább a Főtér portálon olvasható beszélgetésből, amelyeket a könyvtárak jelenlegi szerepéről, átalakulásáról és intézményvezetői tapasztalatairól osztott meg Szonda Szabolcs:
‘Optimistább vagyok, mint Vörösmarty ebben a ‘könyvtárgondolati’ versében, és nem a munkaköri leírásom egyik pontja az, hogy derűlátóbbnak kell lennem. Valószínűleg alkati kérdés – persze, adódik elég dolog az én mindennapjaimban is, amin el lehet és el is tudok keseredni átmenetileg –, de úgy vagyok a munkámmal, hogy addig tudom rendesen végezni, amíg hiszek abban, hogy értelme van, rövid és hosszabb távon is. Hogy ha lassan is, de biztosan megy a könyvek és az olvasás által a világ elébb. Jókor vállaltam ezt a munkát, pontosan 2008-tól lett következetes, kitartó építkezéssel egy olyan üteme és lendülete a háromszéki közművelődési életnek, amelyben érdemes dolgozni, mert van, lehet szellemi sikerélmény is ebben a munkában. Ezt a ritmust nyilvánvalóan fenn kell tartani a szükséges anyagiakkal és intézményileg is, és ebben meghatározó érdeme van mind Sepsiszentgyörgy, mind Kovászna megye önkormányzatának, mert tudják és vállalják, hogy a kulturális fejlődés időigényes folyamat, de úgy erősíti a közösséget, ahogyan semmi más nem tudja. És ez, bizony, kihat még a gazdasági teljesítőképességre is.
A közkönyvtárak, ha igazán képesek működni – sajnos, túl sok helyen, főleg vidéken, csak papíron léteznek… –, erős pillérei tudnak lenni ennek az egésznek. És a szerepük – ritka eset ez nálunkfelé! – úgy alakult ki, ahogyan a szakírások és az elméletek előrevetítették a rendszerváltás után. Hosszú lenne részletezni, milyen új irányokat vehetett fel tevékenységei és szolgáltatásai körébe egy hazai közkönyvtár, hogy ténylegesen azzá váljon, aminek a nyugati és amerikai ‘szakjóslatok’ kijelölték útját: közösségi központtá – mint a múzeumok és a többi, közönségszolgálattal rendelkező művelődési intézmény –, ráadásul olyan szellemi kínálattal, amely ebben a formában máshol nem található meg. A szabadidő könyvekkel, olvasással, írott kultúrával, megbízható dokumentálódással történő értelmes eltöltése – ehhez tud a közkönyvtár érdemben ajánlani és biztosítani anyagot és eszközt, legyen szó könyv- és periodikaállományról, író-olvasó találkozókról, könyvvásárról és irodalmi fesztiválról, a legzsengébb kortól olvasásra ösztönző foglalkozásokról, műhelyekről, vetélkedőkről, olvasótáborokról stb.
Ebben az útkeresésben és -találásban egyrészt rengeteg lelkesedésre és találékonyságra van szükség – mert egyébként az intézményi struktúrák és költségvetés-szerkezetek nagyrészt még a rendszerváltás előtti-körüli társadalmi igényeknek és állapotnak megfelelőek –, másrészt gyakori a szirénének, elcsábulhat a könyvtár, olyasmikkel foglalkozni kiemelten vagy rendszerint, amelyeknek nemigen van közük a könyvállományukhoz, alapvető szolgáltatásaikhoz, küldetésükhöz. Mi a Bod Péter Megyei Könyvtárban maradunk mindenben, amit végzünk, annál, amihez értünk, mert csak mi kínáljuk: az olvasás és az egyén, a közösség kapcsolatának életre szóló szövetséggé fűzése, az ily módon biztosított közösségépítés és -erősítés, programjaink révén konkrétan már a születéstől kezdve.
Mindezért a Vörösmarty-félsort csak abban a jelentéssávban szeretném értelmezni, hogy – mondjuk – ronggyá olvasott könyvek.’
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://foter.ro/cikk/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztői: Borbé Levente és Kelemen Katalin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése