A Kulturális és Innovációs Minisztérium megbízásából a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ – Petőfi Irodalmi Múzeum pályázatot hirdet azon 35 és 65 év közötti, legalább három kiadott kötettel vagy legalább három bemutatott drámával rendelkező írók, költők, drámaírók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Térey János alkotói ösztöndíj elnyerésével.
Az ösztöndíj célja, hogy a középgenerációhoz tartozó alkotók számára kedvező feltételeket teremtsen a magas színvonalú alkotótevékenységhez.
Ösztöndíjban részesülhet 2025-ben: legfeljebb 30 fő. A pályázat benyújtásának határideje 2025. augusztus 31.
Forrás és a teljes kiírás itt: https://dia.hu/terey-janos-alkotoi-osztondij
Tabéry Géza novellapályázat – tizedik alkalommal
Tizedik alkalommal hirdette meg a Tabéry Géza novellapályázatot az író születésének 135. évfordulóján a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékcsoportja, valamint a Holnap Kulturális Egyesület. A 2014-ben útjára indított tematikus rövidpróza-pályázat egyaránt szól pályakezdő és gyakorló szerzőknek. Elsődleges célja: publikálási lehetőséget biztosítani fiatal szerzők, egyetemi hallgatók részére. A pályázat felső korhatára: 35 év. Várják pályázók jelentkezését is a 11. és 12. iskolai osztályokból.
A beküldött novelláknak tematikusan az alábbi, Tabéry Géza életművéhez kapcsolódó témákhoz kell kapcsolódniuk egyenként vagy variálva: korszakküszöbök; krónikások; küzdők.
A tematiká(ka)t kérik a beküldött novellák előtt feltüntetni. A pályamunkákat szakértő zsűri (egyetemi oktatók, lapszerkesztők, prózaírók) értékeli.
A minősítést elért novellák szerzői elismerő oklevelet kapnak, a legjobb pályamunkákat beküldő 3 szerző pénzdíjat és ajándékcsomagot vehet át. A fődíjas szerző díja: a Holnap Könyvek Kiadó vállalja első rövidpróza kötete kiadását. Különdíjat oszt ki a legjobb középiskolás pályázónak az Újvárad folyóirat, a legjobb partiumi pályázónak a debreceni Partium Ház, a legjobb nagyváradi pályázónak a Léda Alapítvány. Szerzőként legfeljebb két, eddig nem publikált novella küldhető be. Egy pályamű felső terjedelmi határa 18 000 jel (doc, docx, rtf formátum). A zsűri nem veszi figyelembe a terjedelemhatárt túllépő szövegeket. Nevezési díj nincs. Beküldési határidő: 2025. szeptember 30.
Kérik, a pályamunkákhoz mellékeljék a pályázó rövid bemutatkozását, elérhetőségeit. A pályázati anyag az alábbi címre küldhető be, ugyanitt további információ igényelhető: taberypalyazat@gmail.com
Eredményhirdetés és ünnepélyes díjátadó: 2025 novemberében.
Forrás: https://www.varad.ro/tabery-geza-novellapalyazat-tizedjere/
Újraindult a Márai program
A Nemzeti Kulturális Alap tizenkettedik alkalommal indította útjára könyvtámogatási programját. A könyvszakmai projekt célja: a nemzeti kultúrkincs megőrzése, a Kárpát-medencei könyvkiadók által megjelentetett, maradandó értéket képviselő könyvek eljuttatása minél több olvasóhoz a hazai és a határontúli könyvtárakon keresztül; az olvasáskultúra fejlesztése.
Az eddigi évektől eltérően, a program a határontúli intézmények esetében a szakmai-érdekvédelmi szervezeteket bízta meg a lebonyolítással (Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete Civil Szervezet (https://emet.gov.hu/app/uploads/sites/2/2025/07/Marai-program-XII.-utemeben-meghivott-konyvtarak.pdf), mivel velük könnyebben történik az elszámolás, illetve a szervezetek adományként könnyedén tovább tudják adni a könyveket.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122166331958519947
Hol folt, hol nem folt – olvasó- és alkotótábor
Mi van egy szoknya pörgésében? Mi húzódik meg egy jelmez megvarrásának hátterében? Ezekre a kérdésekre találtak választ 2025. június 30. és július 4. között, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Hol folt, hol nem folt programja kamaszlányoknak tartott, nyári napközis táborában.
A jelmezvarrás rejtélyeivel és kalandjaival Mészöly Ágnes A fekete nyár című könyvéből ismerkedhettek meg, a lázadó kezdetektől a könnyfakasztó végkifejletig követve egy tinilány életének egy szakaszát és fejlődéstörténetét.
Reggeli tornával indult a nap, ami a testmozgás és egészséges életmód fontosságát hangsúlyozta, aztán folytatódott a saját ízlés szerinti anyagválasztással, szabással, férceléssel. Közben a résztvevők elkészítették saját, névre szóló jegyzetfüzetüket, felolvasás és szövegértelmezés zajlott a fürge ujjak munkája közben, kérdésekre kerestek abszolút válaszokat vagy épp a Pilvaxot rendezték be a műhelytevékenység helyszínét adó Gyermekkönyvtár raktárában...
A pörgős szoknyákhoz vezető utat Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatala támogatásának és a Bod Péter Könyvtártámogató Egyesület közreműködésének köszönhetően, két foglalkozásvezető, Tóth-Wagner Anikó és Szilágyi-Nagy Imola könyvtárosok irányításával járhatta végig az a hat hűséges olvasó, aki jelentkezett erre a rendhagyó foglalkozássorozatra.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/1172261058283273
Újraindult a Kertkönyvtár
A Bod Péter Megyei Könyvtár népszerű nyári programja, a Kertkönyvtár idén a július 29. – augusztus 14. időszakban várja a kicsiket és nagyokat. Lehet olvasni, mesét hallgatni, társasozni, játszani, barátkozni, vagy csak megpihenni a könyvtár sarkánál lévő kis kert fenyőfája alatt.
A Kertkönyvtár keddtől péntekig 10 és 12 óra között tart nyitva, rossz idő esetén elmarad. A 10:15-kor kezdődő meseolvasás után szabad játszásra, társasjátékra, olvasásra van lehetőség.
Forrás: https://www.facebook.com/bodpeterlibrary/posts/1157520209741756
Megvásárolja az önkormányzat a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét
A Hargita megyei önkormányzat megvásárolja a Kájoni János Megyei Könyvtár épületét, ezzel hosszú távon biztosítva az intézmény működését. A Csíkszereda központjában álló, eddig bérleti szerződéssel használt székház vételára közel 12 millió lej.
A korábban a Szakszervezetek Művelődési Házában, a Mikó-várban és más helyszíneken szétszórtan, mostoha körülmények között működő megyei könyvtár állománya, munkatársai, terei és tevékenységei már több mint tíz éve, rögtön a megépülése után beköltöztek az ingatlanba, amelyért eddig bért fizetett a megyei tanács. A havi bér összege jelenleg közel 9000 euró (mintegy 45 000 lej).
Birta Antal, Hargita Megye Tanácsának vagyongazdálkodási igazgatója kifejtette: az ingatlannal a megyei önkormányzat több mint 1500 négyzetmétert vásárol meg, vagyis azt a felületet, ahol jelenleg a könyvtár működik, beleértve hat parkolóhelyet is. Az épület felső, a könyvtártól független szintje továbbra is magántulajdonban marad. Birta hangsúlyozta: ez a beruházás hosszú távon biztosítja a könyvtár stabil működését és fejlődését.
A képviselők által elfogadott határozat szerint a több mint 2,3 millió eurós – mintegy 11,7 millió lejes – vételárat szakaszosan, hároméves futamidővel fizetik.
Bíró Barna-Botond, a megyei tanács elnöke azt mondta: évek óta keresték annak lehetőségét, hogy a megyei könyvtár végleges otthonra leljen egy megyei tulajdonú épületben. Ehhez ugyanakkor figyelembe kellett venni, hogy egy könyvtárépület szigorú biztonsági és szerkezeti követelményeknek kell megfeleljen, egyebek mellett tűzvédelmi, teherbírási, hozzáférési szempontokból. A Decemberi forradalom és a Stadion utca sarkán álló többszintes ingatlan tulajdonosa végül tavaly jelezte, hogy az épület eladóvá vált.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/kiemelt/megvasarolja-a-megyei-onkormanyzat-a-konyvtar-epuletet
Negyvennyolc órán át kirakósoztak Székelyudvarhelyen
Negyvennyolc órán át, éjjel-nappal zajlott a Kiraklak a könyvtárnál elnevezésű közösségi esemény és verseny Székelyudvarhelyen, a Városi Könyvtár és a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány szervezésében, 2025. július 19-20-án.
A felhívásra összesen tizennégy kétfős csapat jelentkezett, nekik ötszáz darabos puzzle-t kellett kirakniuk minél rövidebb idő alatt. A kirakósok mind egyediek voltak, külön erre az alkalomra készültek, és témájukban Székelyudvarhelyhez, valamint a Városi Könyvtárhoz kapcsolódtak. A negyvennyolc órán át tartó kirakósozásba bárki, bármikor bekapcsolódhatott: a város különböző arcait, híres festő festményét, tájképeket mutató kirakósok, de még 3D-s puzzle is várta a rakosgatni vágyókat a helyszínen. Az idei Kiraklak a könyvtárnál szorosan kapcsolódott a 4. Nyáresti Filmek rendezvényhez, esténként ugyanis a Székelyföldi Stúdió szervezésében helyi és anyaországi filmkészítők alkotásait lehetett megtekinteni a könyvtár előtti téren.
Forrás: https://hargitanepe.ro/hirek/udvarhelyszek/48-oran-at-kirakosoztak
Kézdivásárhelyen lesz ősszel a romániai magyar könyvtárosok vándorgyűlése
2025. október 9-10-én kerül sor idén a romániai magyar könyvtárosok éves vándorgyűlésére, ez alkalommal a házigazda a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár lesz.
Forrás: https://www.facebook.com/122112974138519947/posts/122170166444519947
Kriterion-koszorú Bodor Ádámnak
Habár már 2024 júliusában Bodor Ádámnak ítélte a Kriterion-koszorút az alapítvány kuratóriuma, az ünnepélyes díjátadóra bő egy évvel később, a csíkszeredai Új Kriterion Galériában került sor 2025. július 24-én.
A Kriterion-koszorú a Kriterion Alapítvány által 1995-ben létrehozott kulturális elismerés. Olyan Erdélyben született személyeknek ítélik oda, akik a régió hírét vitték a világban, munkásságuk döntően befolyásolta a magyar kultúra és tudomány fejlődését, és szülőföldjük iránit kötődésük mindvégig töretlen maradt. Az elmúlt években olyan neves személyiségek vehették át, mint Tompa Gábor, Barabási Albert László, Kányádi Sándor, Korniss Péter vagy Novák Ferenc.
Hajdú Áron, az alapítvány ügyvezető igazgatója az egybegyűltek előtt olvasta fel a kuratórium határozatát, mely szerint nemzetközileg elismert kiváló írói munkásságáért, a kortárs magyar irodalomban betöltött meghatározó szerepéért, valamint szülőföldéért tett kiemelkedő tevékenységéért Bodor Ádámnak adományozzák a 2024-es Kriterion-koszorút.
A kitüntetettet Bretter Zoltán filozófus méltatta. Laudációjában úgy fogalmazott, hogy „Bodor Ádám, mint indián, hátrafelé megy előre, és közben beszórja a lábnyomait homokkal. Ezért életműve voltaképpen értelmezhetetlen.” Mint mondta, mindennek ellenére mindenkinek, aki az ő műveit kívánja olvasni, vállalnia kell annak kockázatát, hogy amit ő a szövegből kihall, az valójában nincs is benne. „Filozófusokat megszégyenítő következetességgel teremti meg az író a premorális, azaz morálon kívüli állapotot, és erre csak erős romantikus hajlamokkal rendelkező, játékos elme képes” – méltatta a kitüntetettet Bretter Zoltán.
Bodor Ádám kiemelte, hogy bár Erdély inspirálta, amiről ő írt, az valójában Kelet-Európa. „Az én írásaim a lokálisnál egy sokkal szélesebb látványt nyújtanak. Tulajdonképpen Kelet-Európa erkölcsi képe az, amit én próbáltam megragadni. Természetesen nem a szó konkrét értelmében, hanem kicsit elvonatkoztatva és sok mindent eltúlozva benne, mint ahogy általában minden művészet a túlzás eszközeivel él” – fejtette ki.
Forrás és a teljes cikk, a kitüntetettel készült rövid interjúval, itt: https://maszol.ro/kultura/Egy-elet-mindig-egesz-es-valami-mindig-hianyzik-is-belole-Atadtak-a-Kriterion-koszorut-Bodor-Adamnak
Beszélgetés Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal
Horváth Csaba történész és könyvtáros interjút készített Borbé Levente csíkszeredai iskolai könyvtárossal. Először a gyermekkoráról és az olvasmányélményeiről kérdezte, majd a különböző munkákról, amelyeket élete során végzett, kiemelten a Figura színjátszó csoportban való tevékenységéről és annak az életére való hatásáról. A Márton Áron Főgimnáziumban zajló, iskolai könyvtárosi munkásságával párhuzamosan kiemelkedő hangsúlyt kap a beszélgetésben a biblioterápiás tevékenysége. A végén néhány szó erejéig a jövőbeli terveiről, azok esetleges megvalósíthatóságáról beszélt. Az interjú rövid szakmai életrajzi ismertetővel zárul, és a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat 2025. július 25-i (14.) számának 4. oldalán lehet olvasni.
Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2025/07/interju-borbe-leventevel.html
Interjú Kelemen Katalin nyugalmazott csíkszeredai könyvtárossal
A Kájoni János Megyei Könyvtár korábbi munkatársával, hírlevelünk volt szerkesztőjével egy évvel nyugdíjazása után közölt interjút a Székelyhon portál.
Kelemen Katalin Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, ezúttal mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként, kutatóként, adatbázis-építőként és lelkes közösségformálóként élt meg. Részlet a beszélgetésből:
„– Ön mögött van egy több mint harmincéves könyvtárosi életút, amit tulajdonképpen a kíváncsiság hozott az életébe. Mit adott önnek a könyvtárosi munka?
– Rengeteg mindent. Sok-sok munkát és különféle, sokrétű feladatot, amit az évek során elvállaltam, és mindvégig szeretettel végeztem. Ugyanabban az intézményben dolgoztam 34 évig, de érdekes módon nem mindig ugyanazon a helyen. Minden feladatot kihívásként éltem meg, és igyekeztem a tudásomhoz mérten jól végezni. Bibliográfusként kerültem a könyvtárba, akkor éppen ez az állás volt betöltetlen. Én ezt rögtön feladatként fogtam fel, amibe bele kell ásnom magam. Elsősorban a Hargita megyére vonatkozó helytörténeti vagy helyi vonatkozású adatokat kellett feldolgozni a helyi lapokból.
Egy év múlva az akkori igazgatónőm, Kozma Mária eldöntötte, hogy az úgynevezett dokumentációs részleg vezetője legyek: vegyem át az ottani állományt, dolgozzak vele, szolgáljam ki azokat az olvasókat, felhasználókat, akiket ez érdekel. Őszintén megmondom, akkor ennek egyáltalán nem örültem, úgy éreztem, hogy ‘száműznek engem’. Ez a részleg akkor a Mikó-várban működött, és nem volt sok kedvem régi könyvek között, egy hideg, sötét, rideg helyiségben tölteni a napjaimat. Lassan azonban megismerkedtem a könyvállománnyal, a rám háruló feladatokkal, és fokozatosan megszerettem ezt a munkát.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/csikszek/kelemen-katalin-n-egy-elet-a-konyvek-kozott
Online olvasható az Erdélyi Helikon összes lapszáma
Az Erdélyi Helikon teljes sorozata (1928–1944) elérhető immár online - közölte 2025. július 7-én a hírt a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldal.
Amint írják, az Erdélyi Helikon a helikoni munkaközösség folyóirata. Önálló, az írókat a különböző lapoktól, irodalmi mellékletektől függetlenítő folyóirat alapításának terve már a munkaközösség első (1926-os) marosvécsi találkozóján felmerült, megvalósítására azonban csak 1928-ban került sor. A két háború közötti romániai magyar irodalom legrangosabb folyóirata lett, munkatársa volt a korszak csaknem minden számottevő írója, felkarolta a közvetlenül indulása előtt feltűnt tehetségeket.
A lapszámok online is olvashatók a kolozsvári Lucian Blaga Központi Egyetemi Könyvtár digitális felületén. A megfelelő link a Marosvécs Erdélyi Helikon Facebook-oldalon található.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/articles/online-olvashato-az-erdelyi-helikon-oesszes-lapszama
Szerkesztők:
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Tóth Melinda Márta (Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár, könyvtáros), danemelinda@yahoo.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése