Az olvasás napja lesz Romániában február 15-e

 Döntő házként megszavazta kedden a képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely az olvasás napjává nyilvánítja február 15-ét Romániában.

Fotó: Borbé Ágnes

A tervezet előírja, hogy ezen a napon az olvasást és annak a gyerekek, fiatalok nevelésében betöltött fontos szerepét népszerűsítő események, foglalkozások tarthatók, amelyekhez a központi és a helyi közigazgatási hatóságok, a kultúrával és oktatással foglalkozó állami intézmények anyagi és logisztikai támogatást nyújthatnak.

Az olvasás napja alkalmából szervezett események megszervezésében részt vállalhatnak a múzeumok, könyvtárak is, továbbá a közszolgálati médiának az olvasást népszerűsítő műsorokat kell sugároznia, és az iskolákban is tarthatnak olvasásra buzdító tevékenységeket.

Az indoklás értelmében azért esett a választás február 15-ére, mert két jeles román személyiség, Titu Maiorescu és Spiru Haret is ezen a napon született. A szenátus már elfogadta a tervezetet, a képviselőház döntő házként szavazott róla.

Agerpres

Link: https://hargitanepe.ro/az-olvasas-napja-lesz-romaniaban-februar-15-e/

Ami csendben történik

 Borsodi L. László Estére Megöregszel című kötete emlékek sorozatát idézi fel. Hasonlít egy időutazásra. Családján keresztül láttatja a voltat, amelyet körbefonja az édesapja életútja. Különlegessége mégis az, hogy maga a szerző, ha képletesen is, de velük utazik a másvilágra. Olyan, mintha szinte távozna az élők sorából.

A versek kíváncsivá tesznek, s észrevétlenül az események sodrában találjuk magunkat. Édesapja történetein keresztül láthatjuk Csíkországot, az akkori Erdélyt, és a benne élő emberek hétköznapjait. Ugyanakkor egy képet kapunk a hajdani letűnt világról, főleg a kommunizmus áldatlan korszakáról, s annak a pár évtizedes demokrácia alatti folytatásáról. Ami egyetemes és emberi, s vigaszt nyújt, az a sorok között megbújó remény.

Habár az emberek törekvése, küzdelme a szebb és a jó világ felé megvan, a körülmények foglyaiként mégsem úgy sül el, ahogy szeretnék. Hogy miért? Mert bármennyire önállósodunk, az általunk kedvelt kis és nagy közösségek tagjai próbálunk lenni, valamelyest a rendszer fogvatartottai maradunk. A tapasztalatok pedig arra engednek következtetni, hogy az elvárások ellenére sem lehet elveszteni mindazt, ami már a miénk. Sorsformálásunkban ott lakozik a választás ereje. Csüggedés helyett pedig érdemes a folytatásra gondolni, még ha néha úgy is érezzük, hogy majdnem belehalunk.

Számomra egy regényes költemény, amelynek közvetetten jómagam is részese voltam. Egy olyan kivételes emberi, családi és erdélyi történet, amelynek érdemes az örökösévé válni.

A lényeg csöndben történik. Szinte észrevétlen következik be, s mégis nyomot hagy maga után az általunk meghatározott időben.

* * *

Olvasókörökön és biblioterápiás foglalkozásokon egyaránt kiváló téma. A családtörténetek, hogy honnan jöttünk, mindig eleven képet adnak, megmagyaráznak dolgokat és eseményeket a minket is érintő múltról. Viszont azt sem kell elfelejteni, hogy a sorsunk kovácsai lehetünk bármilyen körülmények diktálta világban is.

*

A kötetben és borítón szerepelő alkotások Ráduly Margit képzőművész keze munkáját dicsérik.

Borbé levente,

könyvtáros

ReMeK-e-hírlevél 2022/2. számából

Irodalmi kerek évfordulók 2022-ben

Több kerek irodalmi évforduló van 2022-ben, erdélyi írók, költők születési vagy elhalálozási dátuma kapcsán. Köztük van Székely János, Bálint Tibor, Kántor Lajos, Hervay Gizella is. Az összmagyar irodalom nagyjai közül Nemes Nagy Ágnesre és Gárdonyi Gézára is emlékezünk.

Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/kultura/irodalmi-kerek-evfordulok-2022-ben

 

Helyőrség: Ismét kortárs hangon!

Kortárs hangon írni, beszélni annyit jelent: üzenetet küldeni, mit látok, érzékelek az engem körülvevő világból.

Mi élteti immár 18. éve a Kortárs hangon nemzetközi irodalmi pályázatot, hogy az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem a Miskolci Egyetemmel közösen ezt a lehetőséget kínálja Észak-Magyarország, a Felvidék, Kárpátalja és Erdély magyar egyetemistáinak? A mindannyiunkban létező közlési vágy lenne a mozgató erő? A pályázatot működtetők szándéka szerint ennél több. Az egyetemisták részéről a megmérettetés szándéka lehet a mozgató erő. Az pedig mindkét oldalon éltető szándék, hogy leendő értelmiségünk irodalmi nyelven is tudjon fogalmazni világunkról. Talán abban rejlik a pályázat ereje, hogy nem csak szakos irodalmárok versenyét hirdeti, hiszen az elmúlt év egyik nyertese egy erdélyi orvostanhallgató volt, de szép számmal jelentkeznek jogászok, mérnökök, művészeti egyetemisták is. A megmérettetés nem csak szándékként működik, hiszen a szakmai zsűri értékelése után a pályázók kisebbik felének írásai bekerülnek a költészetnapi válogatott kötetbe. A tehetséggondozás évi két alkalommal zajlik a Kortárs Hangon kreatív írásművészeti műhelyben is. A pályázat rangját biztosítja az a tény is, hogy a meghívott régiókból tíz rangos irodalmi-művészeti lap ad lapdíjat – közlési lehetőséget – az általa legjobbnak ítélt pályázóknak. Értékmérő az is, hogy az egykori pályázók közül már heten megélték első kötetük megjelenését és többen dolgoznak jelentős lapoknál.

A pályázatról részletes információ az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem honlapján található. A 2021-es költészetnapi válogatott kötet elérhető: http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/6899/

2022. február 6-ig várják a tehetséges hallgatókat pályaműveikkel.

Forrás: https://helyorseg.ma/rovat/hirek/helyorseg-ismet-kortars-hangon

 

Közzétették az Örkény-ösztöndíj pályázati felhívását

Közzétette az idei Örkény István Drámaírói Ösztöndíj pályázati felhívását és a pályázáshoz szükséges dokumentumokat a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). A fiatal drámaírók részére meghirdetett pályázat beadási határideje 2022. február 14.

Az ösztöndíj célja, hogy segítse új magyar színművek létrejöttét, valamint lehetőséget adjon azon fiatal pályakezdő drámaírók részére, akik eddigi irodalmi vagy színházi munkájukkal igazolják vonzódásukat a műfajhoz. A pályázatra 1982. január 1-jét követően született drámaírók jelentkezhetnek, akik a megpályázott ösztöndíj folyósításának időtartama alatt nem részesülnek központi költségvetési forrásból finanszírozott ösztöndíjban vagy államilag finanszírozott alkotói támogatásban.

Forrás és részletek itt: https://kultura.hu/kozzetettek-az-orkeny-osztondij-palyazati-felhivasat/

 

 XIII. „Gúzsba kötve táncolni” fordítói verseny középiskolásoknak

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának Humántudományok Tanszéke idén tizenharmadik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára, négy kategóriában:

1. Román-magyar fordítás

2. Magyar-román fordítás

3. Angol-magyar fordítás

4. Magyar-angol fordítás

A jelentkezőknek a fenti linkekre feltöltött szövegeket kell románra és/vagy angolra, illetve magyarra fordítania – a választott kategória függvényében. Egy versenyző több kategóriában is jelentkezhet, a döntőn azonban csak egy kategóriában vehet részt. Ha több kategóriában is továbbjut egy jelentkező, akkor jeleznie kell a szervezőknek, hogy melyik kategóriában szeretne megméretkezni a döntőn.

A fordítások beküldési határideje: 2022. február 18. Eredményhirdetés a kar honlapján: 2022. március 4. Döntő: 2022. március 19.

Forrás: https://csik.sapientia.ro/hu/hirek/xiii-guzsba-kotve-tancolni-forditoi-verseny-

Kendőzés és szépítés nélkül - Közönségtalálkozó Bogdan Coșa brassói íróval

A Bod Péter Megyei Könyvtár a Tein Teaházzal és brassói Transilvania Egyetem Bölcsészkarával közösen, a román kultúra napja alkalmából közönségtalálkozót szervezett Bogdan Coșa íróval, műfordítóval, költővel, a DoR című internetes folyóirat vezető szerkesztőjével.

Elsőként az est házigazdája, Szonda Szabolcs könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket, valamint a 85 százalékos arányban magyar ajkú közönséget, és mutatta be a fiatal kora ellenére immár öt próza- és egy verseskötettel rendelkező szerzőt.

A meghívottal beszélgető Adrian Lăcătuș, Szonda Szabolcs által visszatérő vendégként és barátként üdvözölt brassói egyetemi tanár, irodalomkritikus nem rejtette véka alá az iránta táplált rokonszenvét, amelyet az irodalomhoz való hűségével érdemelt ki, hiszen az egyetem elvégzése után is megmaradt a választott pályán, és tollforgatóként keresi kenyerét.

A Cât de aproape sunt ploile reci című regényről szólva Lăcătuș rámutatott, hogy témaválasztásával a szerző meglepte olvasóközönségét. Városon született, és évek óta Brassóban élő létére ugyanis a környezetétől és életformájától idegen hagyományos falusi élet, illetve annak még napjainkban is fellelhető maradékának a felvillantására vállalkozott. Egy olyan világ ábrázolására, amely elérhető közelségben van ugyan a városlakókhoz, az idő múlásával számukra mégis egyre ismeretlenebbé válik – annak ellenére, hogy a román irodalomban hagyománya van a falu bemutatásának, igaz, némiképp a valóságtól elrugaszkodott és azt túlzottan eszményítő formában. Éppen ezért nagy szükség van a Bogdan Coșa-féle alkotókra, akik választott művészeti águk sajátos eszközeivel rögzítik, láttatják, megismertetik és megértetik a kívülállóval ezt a sajátos élet- és gondolkodásmódot.

Az író elárulta, hogy gyermekkorát egy általa meg nem nevezett faluban töltötte a nagyszüleinél, így betekinthetett a vidéki ember kemény, küzdelmes mindennapjaiba, amelyek eleve magukban hordozzák az elbukás, a tragédia csíráját is. Regényében ezt a sorsot próbálta kendőzés és szépítés nélkül, a maga döbbenetes mivoltában ábrázolni.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/kultura/kendozes-es-szepites-

Képek az eseményről itt: https://www.facebook.com/media/set?vanity=KlarikPhotography&set=a.447407836810229

 

Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban – Kisné Portik Irén új könyvének bemutatója

Az úrihímzés helye a nemzeti értéktárban címmel jelent meg Kisné Portik Irén néprajzkutató legújabb kötete a gyergyószentmiklósi Mark House kiadó gondozásában. A magyar kultúra napja alkalmából szervezett Hargita megyei rendezvények sorában mutatták be a kötetet Csíkszeredában, 2022. január 25-én. A szerzővel Böjte Andrea-Mária beszélgetett a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében. Az eseményt a Gránátalma Egyesület a könyvtárral karöltve szervezte, Hargita Megye Tanácsának támogatásával.

A Gyergyószentmiklóson élő Kisné Portik Irén néprajzkutató az úri hímzés és a népi varrottasok, az írott tojások és a székely népviselet motívumkincsének szakértője. Évtizedek óta fáradhatatlanul gyűjti, őrzi és továbbadja a páratlanul gazdag népi motívumkincset. A Gránátalma Egyesület vezetőjeként oktatja is az úrihímzés és a népi hímzések technikáját a Kárpát-medencében megőrzött eredeti minták alapján.

A rendezvényen elmondta, ebben a könyvében nem az öltéstípusokat írja le, hanem a hímzéseknek, a motívumoknak, az öltéstípusoknak a régiségét hangsúlyozza. Az úrihímzés csupán száz éve kapta mai nevét, egyedisége, magyaros jellege révén a magyar kultúrkincs olyan része, amely megérdemli, hogy a hungarikumok közé sorolják.

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1026/az-urihimzes-helye-a-nemzeti-

Forrás: https://hargitanepe.ro/erdekes-tudnivalok/

Kiteljesedett a Székely Könyvtár sorozat – bemutatták a legújabb köteteket

A magyar kultúra napjának tiszteletére mutatták be Csíkszeredában 2022. január 21-én a százkötetes Székely Könyvtár, a Székelyföldhöz kötődő klasszikus és kortárs írók műveit tartalmazó sorozat legújabb, 96-100+ köteteit. A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében Zsidó Ferenc, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a Székely Könyvtár sorozat szerkesztője és Mirk Szidónia-Kata szerkesztő mutatták be a sorozatot záró hat kötetet. A bemutatón elhangzott: tíz éve megkezdett útnak értek a végére. A Székely Könyvtár könyvsorozatot Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Kiadóhivatal indította el, a Hargita Gyöngye Rt. támogatásával. A szerkesztők Benkő József Transsilvania specialis (A székelyek földje), Földi István Századelő az udvartereken, Gazda József A XX. század, ahogy megéltük, Király László Kék farkasok, Egyed Emese Válogatott versek, valamint Siklódy Ferenc Könyvjegyek II. című kötetét mutatták be. Zsidó Ferenc főszerkesztő összegezte a könyvsorozat legfőbb üzenetét is: ‘A legjobban úgy tudjuk megőrizni az identitásunkat, ha a székelységről olvasunk könyveket. De még ennél is fontosabb, hogy örömmel tegyük mindezt.‘

Zsidó Ferenc véleménye szerint releváns keresztmetszet született a témában, és jelenleg nem készülnek folytatással. Lövétei Lázár László hozzátette: a jelenlegi társadalmi helyzetben fontosabbak lettek, mint valaha, a székely kultúrával kapcsolatos kiadványok.

Sajtóvisszhang: https://hargitanepe.ro/kiteljesedett-a-szekely-

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1025/a-magyar-kultura-napja-a-szekely-

 

A Magyar Kultúra Hete a Teleki Tékában

A Magyar Kultúra Hete alkalmából megtekinthetővé tették a Teleki Téka egyedülálló Janus Pannonius- gyűjteményét. Bolognai, velencei, bázeli első kiadások, Holbein által metszett címlap, Teleki Sámuelnek a Bécsi Császári Könyvtár főkönyvtárosához címzett levele, a Teleki Sámuel által előkészített első kritikai kiadás (1784) láthatóak a könyvtár nagytermében.

De mi a kapcsolat a könyvtáralapító Teleki Sámuel és Janus Pannonius között? Könyvtörténeti kuriózumnak számít, hogy a Teleki Téka alapítója több mint húsz éven keresztül dolgozott szenvedélyesen Janus Pannonius műveinek kritikai kiadásán. A gróf nyugat-európai tanulmányútja során, 1763-ban figyelt fel a bécsi császári könyvtárban egy, Mátyás könyvtárából származó Janus-kéziratra, innen indult a több mint 20 évig tartó kutatómunka. Többezer oldalnyi kéziratos jegyzet és levél tanúskodik a kiadást előkészítő munka méreteiről, a Janus Pannonius-művek több, 16. és 17. századi kiadásának beszerzése dokumentálja annak komolyságát. Az eredmény az Utrechtben, 1784-ben kiadott kritikai kiadás lett, amelyet máig jegyez a Janus-kutatás.

Forrás: https://www.facebook.com/permalink.php?story_fbid=5034523896559125&id=741405552537669

 

Évfordulókra épült rendezvény a Márton Áron Főgimnáziumban

A Magyar Kultúra Napját a csíkszeredai középiskola könyvtárában az irodalmi évfordulókra épült rendezvénnyel tette színesebbé a könyvtáros. A 2022-es esztendő magyar nyelv és irodalomhoz kötődő évfordulóinak illusztris személyiségeit vonultatta fel a könyvtár előtti információs asztalon. Az írókat, költőket, nyelvészeket úgy mutatta be, hogy legyen egy időrendi sorrend is közöttük, valamint a magyar nyelvterület régióira is tagolta.

A népszerűsítés által felhívta a diákok figyelmét eme nagyszerű emberek életére és munkásságára. Voltak diákok és tanárok, akik kölcsönöztek a felsoroltak köteteiből, de jó néhányan a világhálón is megtalálható dokumentumokat részesítették előnyben. Ha az adott mű nem volt megtalálható a könyvtárban, akkor a könyvtáros saját könyveiből pótolta a hiányt, vagy a Kájoni János Megyei Könyvtárat ajánlotta az olvasóknak.

A kiállítás tartozéka a kölcsönző részen található könyvkínálat volt, ahonnan az olvasóknak már rálátásuk nyílt a keresett évfordulós személyek munkáira.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2022/01/evfordulokra-epult-rendezveny.html

 

Digitalizált magazinok a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban

A Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár igyekszik lépést tartani az igényekkel. A legfrissebb szolgáltatásuk a tableten lapozható magazinok tárháza. Olvasótermükben a papíralapú folyóiratokon és magazinokon kívül nagyjából 100 magazin van meg digitális formában: fotózás, történelem, egészséges életmód, bulvár, ismeretterjesztő, autós, humoros és egyéb témákban.

Az érdeklődőknek tabletet biztosítanak, amelyen lapozgatva kellemes környezetben olvashatják, böngészhetik a legfrissebb lapszámokat.

Forrás: https://www.facebook.com/Biblioudv/posts/4700676719969867

Marosvásárhelyen indult a Tamási Áron-emlékév

Tamási Áron-emlékévet indított a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága. A 125 éve született székely-magyar író életműve köré szerveződő események 2022. január 22-én Marosvásárhelyen, a magyar kultúra napja alkalmából indultak.

Az emlékév alkalmából díszkiadásban jelenik meg Tamási Áron leghíresebb műve, az Ábel-trilógia egy erdélyi grafikus illusztrációival. Születnek tanulmánykötetek, és folyóirat-emlékszámmal is tisztelegnek az író előtt. Szeptember 20-án, Tamási Áron születésnapján Farkaslakán rendeznek emlékünnepséget.

Forrás és a teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/marosvasarhelyen-indul-a-tamasi-aron-emlekev

Forrás: https://maszol.ro/kultura/Marosvasarhelyen-indul-a-Tamasi-Aron-emlekev

 

Könyvbemutató Esztelneken - Főhajtás a Csángótelep egykori lakói előtt

Népes közönség jelenlétében mutatták be 2022. január 24-én az újonnan megjelent, Csángótelep – Gyertyános című, Kinda István és Tamás Sándor által szerkesztett kötetet a háromszéki Esztelnek kultúrotthonában. A teltházas rendezvényt a magyar kultúra napja alkalmából szervezték, azon részt vett a kötet néhány szerzője, illetve fellépett Berecz András Kossuth-díjas énekes, mesemondó, Vaszi Levente csángó népdalénekes és a helybéli Hamuvirág néptáncegyüttes.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147373/fohajtas-a-csangotelep-egykori-lakoi-

Sepsiszentgyörgyön indult az irodalmi karaván

Sepsiszentgyörgy volt az első megállója annak az irodalmi karavánnak, amely a magyar kultúra napjának apropóján, a Petőfi Irodalmi Ügynökség szervezésében, nagyszerű előadással örvendezteti meg Székelyföld irodalom- és színházkedvelő közönségét. Bogdán Zsolt kolozsvári színművész Bartis Attila novelláin alapuló egyéni előadása után közönségtalálkozót tartottak is, amelynek során Juhász Anna budapesti irodalmár faggatta az írót és a színészt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147423/amikor-ket-kivalo-muvesz-talalkozik-

 

Létezik székely kultúra?

A baróti művelődési ház kistermében a magyar kultúra napját Egyed Emese egyetemi tanár, költő, Benkő Levente történész, főszerkesztő, Lövétei Lázár László költő, szerkesztő és Zsidó Ferenc író, főszerkesztő társaságában ünnepelték. Szóba került, kinek mit jelent a kultúra, létezik-e vagy sem erdélyi magyar irodalom, kell-e külön ünnepelni a székely irodalmat, majd bemutatták a Székely Könyvtár sorozat századik kötetét és a Művelődés és a Székelyföld kulturális folyóiratok legutolsó lapszámait.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/147411/letezik-szekely-

https://www.hirmondo.ro/kultura/a-szekely-es-magyar-kulturarol/

 

 Bővülő kovásznai iskolakönyvtár

A külhoni magyarok számára írt ki pályázatot 2020-ban a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. Oktatási alprogram – A Nemzeti Újrakezdés Program oktatási célú tevékenységeinek támogatására címmel, amelyet a kovásznai Kőrösi Sándor Líceum egyesülete kihasznált. Könyvtárukat fejlesztették elektronikai cikkekkel és programmal.

A Pro Csoma Sándor Egyesület A kovásznai iskolai könyvtár és dokumentációs központ korszerűsítése címmel nyújtotta be pályázatát a Bethlen Gábor Alaphoz, amelyet pozitívan bíráltak el, így 2021 őszén alá is írhatták a szerződést. Ennek értelmében az iskola 600 000 forint értékben kapott támogatást eszközök beszerzésére.

A támogatás a könyvtári állomány elektronikus katalogizálására szolgál, ezért az iskola beszerzett egy nagyteljesítményű asztali számítógépet, egy vonalkódnyomtatót, valamint kábeles és kábel nélküli vonalkódolvasókat. A program, amellyel a könyvtárat katalogizálhatják, a sepsiszentgyörgyi Márton Csaba informatikus/rendszergazda által fejlesztett EduBase, amelyet már több mint egy évtizede használnak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium könyvtárában is. Az iskolai dokumentációs központ korszerűsítése ugyancsak elmaradhatatlan, ezen pályázat segítségével sikerült egy kivetítőt is vásárolni a terembe, hiszen a régi a sok használattól meggyengült.

Forrás: https://www.hirmondo.ro/korkepek/bovult-az-

 

Lövétei Lázár László, Markó Béla és Tamás Gáspár Miklós is az idei Baumgarten-emlékdíjasok között

A Baumgarten-emlékdíjakat és emlékjutalmakat először 2020-ban osztották ki, idén pedig harmadik alkalommal ítélték oda az arra érdemesnek talált íróknak. Az elismerést megalapító Kukorelly Endre 2022. január 16-án a 24.hu-n, élő Facebook-videóban jelentette be a díjazottak és jutalmazottak listáját. Ez alapján 2022-ben Baumgarten-emlékdíjat kap Géczi János, Harkai Vass Éva, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Nemes Z. Márió, Ilma Rakusa, Szirák Péter és Tamás Gáspár Miklós, emellett Baumgarten-emlékjutalmat kap Nagy Csilla, Vajna Ádám és Vida Kamilla. Az átadást – a tavalyihoz hasonlóan – a pandémia miatt később tartják.

Forrás: https://multikult.transindex.ro/?hir=11988

https://kronikaonline.ro/kultura/erdelyi-alkotok-az-idei-baumgarten-emlekdijasok-kozott

Mosoly a járvány idején – Lakatos Mihály tárcái elgondolkodtató, reményt adó írások

A székelyudvarhelyi születésű Lakatos Mihály hetedik kötete jelent meg nemrég, Mosoly járvány idején címmel (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021). Az eddigi könyvek repertoárja novelláktól verseken és meséken át színművekig terjed. A stiláris sokszínűség nagy gondolati játékkedvet feltételez, és ez a játékosság járja át a Mosoly járvány idején című új kötet írásait is. Pedig a fölvetett témák szülhetnének mélységes kétségbeesést is, hisz a legtöbb tárca valamiképpen korunk értékválságát járja körül. Találkozunk itt kozmopolita zombivá nevelt fiatalokkal, a kommunizmus egykori őrkutyáiból mára cuki cicamentőkké avanzsált rendőrökkel, a tönkrement házasságába beleőrült öngyilkossal vagy az isteni parancsolatok helyébe új törvényeket állító „papi” kaszttal, a jogászokkal.

Töményen hatásos, elgondolkodtató és reményt adó kötet ez. A recenzióban a könyv zárómondata gyönyörűen összegzi minden eszmefuttatás ívét: „Ha eljön a szabadság napja, egész generációkat kell majd megtanítanunk mosolyogni.”

Forrás és a teljes cikk itt: https://magyarnemzet.hu/kultura/2022/01/melyseges-ketsegbeeses-helyett-

 

Megújult a Helikon

Megújult laptervvel kezdi az idei évet a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat. A lapszámot Karácsonyi Zsolt Szerkesztett téridő című vezércikke nyitja. Verset közöl Boda Edit, Borsodi L. László, Fellinger Károly, Rusu Szidónia és Varga Borbála, prózát Magyary Ágnes, Tar Károly; Carmen Elisabeth Puchianu prózája Szenkovics Enikő fordításában olvasható. Tőzsér Árpád költővel, irodalomtörténésszel Nemes Attila közöl interjút. A Pavilon 420-ban Farkas Eszter versei olvashatók, rövidprózát Kelemen Borostyán közöl. Mina Decu verseit Száva Csanád fordításában közlik. A Stelláriumban Márton Evelin ír Dan Stanca Robbanás című regényéről, amely Koszta Gabriella fordításában jelent meg a Kalligram és a Bookart gondozásában.

A Kinematográfban Papp Attila Zsolt ír az Isten keze című olasz-amerikai filmről. A Theátrumban Dimény Patrícia színikritikája olvasható a kolozsvári Állami Magyar Színház Eugen Ionesco: Macbett című előadásáról. Kritikát Batiz-Kis-Bandi Réka és Patakfalvi Anita közöl Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetéről. Fülszöveget Ádám Szilamér jegyez Bakos Gyöngyi Nyolcszáz utca gyalog című kötetéről, továbbá Tankó Andrea ír Tomi Kontio A kutya, akit Macskának hívtak című kötetéről, amelyet Jankó Szép Yvette fordított magyar nyelvre. Az Amplitúdóban Jakabffy Tamás rövid esszéje olvasható, az Artefaktumban Dabóczi Géza ír a Monochrome Stories címmel kiállított debreceni Antal-Lusztig gyűjteményről, amelynek anyaga a jelenlegi lapszámot illusztrálja.

A lapszám teljes tartalomjegyzéke itt érhető el: https://www.helikon.ro/wp-content/uploads/2022/01/Helikon-2022-01-00-tartalom.pdf

A januári második lapszám tartalomjegyzéke itt: https://www.helikon.ro/wp-content/uploads/2022/01/Helikon-2022-02-00.indd-tartalom.pdf

Forrás: https://www.facebook.com/kolozsvari.helikon/

Megjelent a csernátoni Haszmann Pál Múzeum történetéről szóló könyv

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadásában, 2021 végén megjelent Dimény-Haszmann Orsolyának A csernátoni Haszmann Pál Múzeum története című kötete. A szerző rendhagyó formában, egy korszak és egy egyén íráshasználati habitusait vizsgálva írja meg a múzeum történetét. A kötet kapható az Idea Könyvtérben és webáruházban.

Forrás: https://www.facebook.com/IdeaKonyvter/posts/4803980789688782

Hiedelmek Kölcseytől Aranyig

Tudják, hogy mi volt a magyar irodalom legbunkóbb beszólása? Ha nem, akkor máris érdemes kézbe venniük Milbacher Róbert remek könyvét (Legendahántás), aki megérteti velünk, hogy a klasszikusok nem vitrin mögé zárt arcok. Igazi tanár módjára beszél nekünk Arany nőügyeiről, Petőfi magyarságáról, Tompa féltett titkáról. Izgalmasan mesél 50+1 tévhit kapcsán a magyar irodalomról, kultúránk alapjairól.

Milbacher gondolatmenetei átrajzolják a klasszikus műveket, és olyan értelmezési kapukat nyitnak ki, amelyek irányába magunktól soha nem indultunk volna el. Ám ezek az etimológiai, történelmi, világirodalmi vagy épp néprajzi kalandírozások bizonyítják leginkább, hogy az irodalmi szöveg mennyire nyitott mű marad mindig, hiába sulykol olykor az oktatás egyetlen magyarázatot, ahogy egykor tette. Ilyen izgalmas kérdés például, hogy férfi vagy női szerző felől kell-e olvasnunk a magyar irodalom első regényét, a Fanni hagyományait?

Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvterasz.hu/hiedelmek-kolcseytol-

Interjú a szerzővel itt: https://konyvterasz.hu/15526-2/

Petőfi eredeti verseit, leveleit tette elérhetővé online a Petőfi Irodalmi Múzeum

Petőfi eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit, a hozzá köthető relikviákat és műalkotásokat, valamint egy konferenciakötetet tett elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) a magyar kultúra napja alkalmából.

Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/petofi-eredeti-verseit-leveleit-is-elerhetove-teszi-online-a-petofi-irodalmi-muzeum

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó

 

A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.

 

Februári évfordulók 2022

 150 éve, 1872. február elsején született Paul Fort francia költő és író.

115 éve, 1907. február elsején született Hajnal Anna magyar költőnő és kritikus.

120 éve, 1902. február elsején született Berda József magyar költő.

120 éve, 1902. február elsején született Langston Hughes amerikai költő, író és színpadi szervező.

10 éve, 2012. február elsején hunyt el Wisława Szymborska lengyel költőnő, esszéíró, irodalomkritikus és műfordító.

280 éve, 1742. február másodikán született Barcsay Ábrahám erdélyi magyar klasszicista költő.

200 éve, 1822. február másodikán született Barna Ignác magyar költő, műfordító és természettudományi író.

180 éve, 1842. február másodikán hunyt el Bölöni Farkas Sándor székely-magyar író és műfordító, utazó és művelődésszervező.

140 éve, 1882. február másodikán született James Joyce (James Augustine Aloysius Joyce) ír költő, író és kritikus. Főbb művei: Eveline, Ifjúkori önarckép, Ulysess.

65 éve, 1957 február másodikán hunyt el meg Valéry Larbaud francia költő, író, esszéíró és műfordító.

40 éve, 1982. február másodikán hunyt el Efraín Huerta mexikói költő, újságíró és lapalapító.

5 éve, 2017. február másodikán hunyt el Predrag Matvejević boszniai horvát író, esszéíró és politikus. Műveit horvát, francia és olasz nyelven írta.

410 esztendeje, 1612. február harmadikán született Samuel Butler angol író, festő. Ismertebb regénye: Minden testnek útja.

190 éve, 1832. február harmadikán hunyt el George Crabbe angol költő és író.

145 éve, 1877. február harmadikán született Antalffy Endre erdélyi magyar költő, nyelvész és műfordító.

135 éve, 1887. február harmadikán született Georg Trakl osztrák költő és író.

75 éve, 1947. február harmadikán született Paul Auster amerikai író, műfordító és forgatókönyvíró.

35 éve, 1987. február harmadikán hunyt el Klāvs Elsbergs lett költő és műfordító.

25 éve, 1997. február harmadikán hunyt el Bohumil Hrabal cseh író, elbeszélő és költő. Ismert művei: Gyöngéd barbárok, Sörgyári capriccio, Szigorúan ellenőrzött vonatok, Táncórák idősebbeknek és haladóknak.

5 éve, 2017. február harmadikán hunyt el Dritëro Agolli albán költő, író, újságíró, forgatókönyvíró és politikus.

130 éve, 1892. február negyedikén született Ugo Betti olasz író, drámaíró és költő.

10 éve, 2012. február negyedikén hunyt el Csurka István magyar író, dramaturg, újságíró és politikus.

145 éve, 1877. február ötödikén született Nagy (Grósz) Endre magyar író, újságíró és kabaréigazgató.

75 éve, 1947. február ötödikén hunyt el Hans Fallada német író és újságíró.

100 éve, 1922. február hatodikán hunyt el Giovanni Marradi olasz költő és kritikus.

5 éve, 2017. február hatodikán hunyt el Norah McClintock kanadai írónő és ifjúsági író.

1 éve, 2021. február hatodikán hunyt el René Victor Pilhes francia író és publicista.

210 éve, 1812. február hetedikén született Charles Dickens, angol író. Ismert művei: A Pickwick klub, Twist Olivér, Karácsonyi ének, Copperfield Dávid.

60 éve, 1962. február hetedikén hunyt el Kőrösi Zoltán magyar író, film-forgatókönyvíró és dramaturg.

470 esztendeje, 1552. február nyolcadikán született Agrippa d'Aubigné francia költő, történész.

1 éve, 2021. február nyolcadikán hunyt el Jean-Claude Carrière francia író, forgatókönyvíró, színész és rendező. Ismertebb könyvei: A burzsoázia diszkrét bája, a szabadság fantomja, A lét elviselhetetlen könnyűsége.

175 éve,1847. február kilencedikén született Beksics Gusztáv magyar író, hírlapíró, műfordító, ügyvéd és politikus.

35 éve, 1987. február kilencedikén hunyt el Gazdag (Sebesi) Erzsi magyar ifjúsági író és költőnő.

185 éve, 1837. február tizedikén hunyt el Alekszandr Szergejevics Puskin orosz költő, író és drámaíró.

110 éve, 1912. február tizedikén született Darvas (Dumitrás) József magyar népi író, forgatókönyvíró és publicista.

155 éve, 1867. február tizedikén hunyt el Pákh Albert magyar író, újságíró, lapszerkesztő és ügyvéd.

100 éve, 1922. február tizedikén született Göncz Árpád magyar író, műfordító és politikus.

95 éve, 1927. február tizedikén született Páll Árpád erdélyi magyar író, szerkesztő, színikritikus és színháztörténész.

90 éve, 1932. február tizedikén hunyt el Richard Horatio Edgar Wallace, angol krimi, - és színműíró, költő.

30 éve, 1992. február tizedikén hunyt el Alex Haley amerikai író. Ismert regénye a Gyökerek.

10 éve, 2012. február tizedikén hunyt el Jeffrey Lloyd Zaslow amerikai író és újságíró.

5 éve, 2017. február tizedikén hunyt el Edward Bryant amerikai író, sci-fi író.

455 esztendeje, 1567. február tizenegyedikén született Honoré D’Urfé francia író, költő és drámaíró.

365 esztendeje, 1657 február tizenegyedikén született Bernard de Fontenelle francia író, matematikus és filozófus.

95 éve, 1927. február tizenegyedikén született Fekete Sándor magyar író, újságíró és irodalomtörténész.

40 éve, 1982. február tizenegyedikén hunyt el Rudolf Fabry szlovák költő, író, újságíró és grafikus.

15 éve, 2007. február tizenegyedikén hunyt el Marianne Frederikkson svéd írónő és újságíró.

5 éve, 2017. február tizenegyedikén hunyt el Kurt Marti német ajkú svájci költő és teológus.

1 éve, 2021. február tizenegyedikén hunyt el Itamár Jáoz-Keszt (Keszt Péter) izraeli-magyar költő, műfordító és lapszerkesztő.

455 esztendeje, 1567. február tizenkettedikén született Thomas Campion angol költő, zeneszerző és orvos. Verseit egyaránt írta angolul és latinul.

235 éve,1787. február tizenkettedikén hunyt el Ruđer Josip Bošković horvát költő, író, matematikus, csillagász, filozófus, történész és pap.

175 éve, 1837. február tizenkettedikén hunyt el meg Ludwig Börne német író, szatirikus és politikafilozófus.

10 éve, 2012. február tizenkettedikén hunyt el Hornyik Miklós vajdasági magyar író, újságíró, kritikus és szerkesztő.

135 éve, 1887. február tizenharmadikán született Csáth Géza (Brenner József) magyar író, orvos, zenekritikus és zeneszerző.

30 éve, 1992. február tizenharmadikán hunyt el Dorothy Taylor amerikai színésznő, író és hangtanár.

220 éve, 1802. február tizennegyedikén született Józef Bohdan Zaleski, a lengyel költő és író.

115 éve, 1907. február tizennegyedikén született Axel Kielland norvég író, drámaíró és újságíró.

110 éve, 1912. február tizennegyedikén született Sigurd Evensmo norvég novellista , drámaíró és újságíró.

215 éve, 1807. február tizenötödikén született Ernest Legouvé francia író, drámaíró.

110 éve, 1912. február tizenötödikén született Mikes György (George Mikes) magyar író, újságíró és humorista. Művei egy részét angolul írta.

75 éve, 1947. február tizenötödikén született Nádasdy Ádám magyar költő, nyelvész és műfordító.

10 éve, 2012. február tizenötödikén hunyt el Zsombok Tímár György magyar író, novellista és katona.

360 esztendeje, 1662. február tizenhatodikán született Listius László erdélyi származású magyar költő.

140 éve, 1882. február tizenhatodikán született Surányi Miklós magyar író, újságíró és lapszerkesztő.

115 éve,1907. február tizenhatodikán hunyt el Giosuè Carducci olasz költő, író, újságíró és klasszika-filológus.

30 éve, 1992. február tizenhatodikán hunyt el Angela Carter angol írónő, költő, újságíró és feminista.

5 éve, 2017. február tizenhatodikán hunyt el Dick Bruna holland író, művész, illusztrátor és grafikus.

270 éve, 1752. február tizenhetedikén született Friedrich Maximilian (Fjodor Ivanovics) von Klinger német író, drámaíró, költő.

160 éve, 1862. február tizenhetedikén született Mori Ōgai (Rintaró) japán író.

105 éve,1917. február tizenhetedikén hunyt el Octave Mirabeau francia író, drámaíró, újságíró és műkritikus.

15 éve, 2007. február tizenhetedikén hunyt el Jurga Ivanauskaitė litván írónő, költő esszéíró, festőművész és fényképész.

5 éve, 2017. február tizenhetedikén hunyt el Börge Hellström svéd író.

1 éve, 2021. február tizenhetedikén hunyt el Banyal József magyar költő és katonatiszt.

675 esztendeje,1347. február tizennyolcadikán született Giovanni Sercambi olasz író és történész.

155 éve, 1887. február tizennyolcadikán született Hedwig Courths-Mahler német írónő.

140 éve, 1882. február tizennyolcadikán született Benda Jenő kárpátaljai magyar író, színműíró és újságíró.

90 éve, 1932. február tizennyolcadikán született Forró László (Györgyjakab János) székely-magyar író, újságíró és műfordító.

40 éve, 1982. február tizennyolcadikán hunyt el Ngaio Marsh új-zélandi írónő és színházrendező.

1 éve, 2021. február tizennyolcadikán hunyt el Vittore Bocchetta olasz költő, szobrász, festő és politikus.

490 esztendeje, 1532. február tizenkilencedikén született Jean-Antoine de Baïf francia költő és tudós.

305 esztendeje, 1717. február tizenkilencedikén született David Garrick angol drámaíró és színész.

185 éve,1837. február tizenkilencedikén hunyt el Karl Georg Büchner német drámaíró, író. Ismert műve a Danton halála.

95 éve,1927. február tizenkilencedikén hunyt el Georg Brandes dán író, irodalomtörténész és kritikus.

70 éve, 1952. február tizenkilencedikén hunyt el Knut Hamsun (Pedersen) norvég író, forgatókönyvíró és költő.

5 éve, 2017. február tizenkilencedikén hunyt el Nancy Willard amerikai ifjúsági írónő, költő és gyerekkönyv illusztrátor.

1 éve, 2021. február tizenkilencedikén hunyt el Đorđe Balašević vajdasági szerb dalköltő, énekes és író.

110 éve, 1902. február huszadikán született Pierre Boulle francia író. Híres regényei: Híd a Kwai folyón és A majmok bolygója.

5 éve, 2017. február huszadikán hunyt el Jaroslava Blažková szlovák írónő, novellista és publicista.

200 éve, 1822. február huszonegyedikén született Nemesnépi Zakál György magyar író. Nevéhez fűződik az első magyar nyelvű tájmonográfia.

115 éve, 1907. február huszonegyedikén született Wystan Hugh Auden angol-amerikai költő, drámaíró, kritikus és forgatókönyvíró.

195 éve, 1827. február huszonkettedikén született Ludmilla Assing német írónő és műfordító.

80 éve, 1942. február huszonkettedikén hunyt el Stefan Zweig osztrák-német író, költő és műfordító.

15 éve, 2007. február huszonkettedikén hunyt el Lengyel Balázs magyar író, elbeszélő és műkritikus.

15 éve, 2007. február huszonkettedikén hunyt el Lothar-Günther Buchheim német író, kiadó, műgyűjtő és festő.

1 éve, 2021. február huszonkettedikén hunyt el Lawrence Monsanto Ferlinghetti amerikai költő, festő és társadalmi aktivista.

100 éve, 1922. február huszonharmadikán született Gera György magyar író, műfordító, dramaturg és publicista.

80 éve, 1942. február huszonharmadikán született Recsenyédi Fekete Miklós székely-magyar író, újságíró és térképész.

225 éve, 1797. február huszonnegyedikén született Samuel Lover ír író, dalszerző, zeneszerző és festő.

5 éve, 2017. február huszonnegyedikén hunyt el Miriam Tlali dél-afrikai írónő és novellista.

475 esztendeje, 1547. február huszonötödikén hunyt el Vittoria Colonna olasz költőnő.

315 esztendeje, 1707. február huszonötödikén született Carlo Osvaldo Goldoni olasz drámaíró és ügyvéd.

180 éve, 1842. február huszonötödikén született Karl Friedrich May német író. Népszerű írásai: Winnetou, Az inka öröksége, A medveölő fia, Az olajkirály, A szilafészek.

170 éve, 1852. február huszonötödikén hunyt el Thomas Moore ír származású angol nyelvű költő, író.

115 éve, 1907. február huszonötödikén született Szabáhattin Ali török író, költő és újságíró.

105 éve, 1917. február huszonötödikén született Anthony Burgess (John Burgess Wilson) angol író, költő, zeneszerző, műfordító, újságíró, nyelvész és zongorista.

220 éve, 1802. február huszonhatodikán született Victor-Marie Hugo francia író, költő és drámaíró. Legismertebb művei: A párizsi Notre-Dame, A nyomorultak, A nevető ember, Kilencvenhárom.

165 éve, 1857. február huszonhatodikán született Bárd Miklós (Kozma Ferenc) magyar költő és katona.

100 éve, 1922. február huszonhatodikán született Fekete Gyula magyar író, újságíró és szociográfus.

120 éve, 1902. február huszonhatodikán hunyt el Szigeti József magyar drámaíró és színész.

70 éve, 1952. február huszonhatodikán hunyt el K. Hamar Ilona székely-magyar írónő.

40 éve. 1982. február huszonhatodikán hunyt el Szobotka Tibor magyar író, műfordító, irodalomtörténész és pedagógus.

215 éve, 1807. február huszonhetedikén született Henry Wadsworth Longfellow amerikai költő és egyetemi tanár.

120 éve, 1902. február huszonhetedikén született John Steinbeck amerikai író, novellista és színműíró. Legismertebb művei: Kedves csirkefogók, Egerek és emberek, Érik A gyümölcs, Édentől keletre, Volt egyszer egy háború.

105 éve, 1917. február huszonhetedikén született Devecseri Gábor magyar költő, író, műfordító és klasszika-filológus.

40 éve, 1982. február huszonhetedikén hunyt el Maria Kownacka lengyel írónő, fordító és szerkesztő.

20 éve, 2002. február huszonhetedikén hunyt el Spike Milligan ír író, komikus, költő, zenész és színész.

1 éve, 2021. február huszonhetedikén hunyt el Benczik Vilmos magyar műfordító, nyelvész, újságíró, kiadó és egyetemi oktató.

415 esztendeje, 1607 február huszonnyolcadikán született Gian Francesco Loredano olasz költő és író.

325 esztendeje, 1697. február huszonnyolcadikán hunyt el Haller János erdélyi magyar író, politikus és főispán.

90 éve, 1932. február huszonnyolcadikán hunyt el Ambrus Zoltán magyar író, műfordító és kritikus.

60 éve, 1962. október huszonnyolcadikán született Wégerné Földes Anna székely-magyar írónő.

* * *

150 éve, 1872. február huszonkilencedikén hunyt el Eugenio de Ochoa y Montel spanyol író, szerkesztő, kritikus, fordító és bibliográfus.

70 éve, 1952. február huszonkilencedikén született Tim Powers amerikai sci-fi és fantasy író, valamint novellista.

30 éve, 1992. február huszonkilencedikén hunyt el Karinthy Ferenc magyar író, drámaíró és dramaturg, Karinthy Frigyes fia.

Érdemes Tudni

1025 esztendeje, 997. február elsején hunyt el Géza magyar fejedelem.

90 éve, 1932. február elsején született Marosi Ildikó erdélyi magyar újságíró és irodalomtörténész.

25 éve, 1997. február elsején hunyt el Solt Ottilia magyar szociológusnő, lapszerkesztő és politikus.

5 éve, 2017. február elsején hunyt el Kosztándi Jenő székelyföldi magyar képzőművész, tanár és népművelő.

100 éve, 1922. február másodikán született Faragó József székely-magyar néprajztudós. Összegyűjtött munkái, többek között: Betlehemezők és kántálók Pusztakamaráson, Moldvai csángó népdalok és népballadák, A szegény ember vására, Jávorfa muzsika (népballadák), Gyönyörű Bán Kata (régi magyar népballadák), Háromszéki népballadák.

65 éve, 1957 február másodikán hunyt el Neumann János magyar matematikus, tudós.

95 éve, 1927. február ötödikén született Hamar Márton erdélyi magyar zoológus és természettudományi szakíró.

145 éve, 1877. február nyolcadikán született Biró Lajos székely-magyar lapszerkesztő, tanulmányíró és tanár,

85 éve, 1937. február nyolcadikán született Szőcs Géza Mihály székely-magyar természettudományi és pedagógiai szakíró, újságíró.

85 éve, 1937. február tizenkettedikén született Zágoni Jenő székely-magyar bibliográfus, művelődéstörténeti szakíró és műfordító.

140 éve, 1882. február tizenharmadikán született Kiss Sándor székely-magyar lelkész, író és műfordító.

130 éve, 1892. február tizenharmadikán született Holló József Kázmér székely-magyar pap és egyházi költő.

85 éve, 1937. február tizenharmadikán hunyt el Nagy István székely-magyar festőművész.

65 éve,1957. február tizenharmadikán hunyt el Jászi (Jakubovits) Oszkár magyar politikus, szociológus és filozófus.

215 éve, 1807. február tizennegyedikén született Batthyány Lajos, Magyarország első miniszterelnöke.

145 éve, 1877. február tizennegyedikén született Sándor Imre székely-magyar genealógus (származástan), heraldikus (címertannal foglalkozó) és újságíró.

15 éve, 2007. február tizennegyedikén hunyt el Ferenczi Géza Levente erdélyi magyar régész és régészeti szakíró.

95 éve, 1927. február tizenötödikén született Tövissi Lajos erdélyi magyar közgazdász, gazdasági-statisztikai szakíró és egyetemi tanár.

10 éve, 2012. február tizenötödikén hunyt el Szeli István vajdasági magyar irodalomtörténész, kritikus és tanár.

150 éve, 1872. február tizenhatodikán hunyt el Szabó József székely-magyar orvosdoktor, orvosi szakíró és politikus.

130 éve, 1892. február tizenhetedikén született Lám Béla erdélyi magyar emlékíró, gépészmérnök és műszaki szakíró.

30 éve, 1992. február tizennyolcadikán hunyt el Domokos Pál Péter székely-magyar történész, néprajzkutató, a csángók történetének és kultúrájának lelkes kutatója.

30 éve, 1992. február tizennyolcadikán hunyt el Kéry László magyar irodalomtörténész, színikritikus és műfordító.

80 éve, 1942. február tizenkilencedikén hunyt el Tóth György székely-magyar jogász és jogi szakíró.

5 éve, 2017. február tizenkilencedikén hunyt el Tóth Attila magyar művészeti író, művészettörténész és helytörténész.

310 esztendeje, 1712. február huszonkettedikén született Bod Péter székely-magyar irodalomtörténész, egyháztörténész, református lelkész.

30 éve, 1992. február huszonkettedikén hunyt el Kumorovitz L Bernát történész, levéltáros és egyetemi tanár.

115 éve, 1907. február huszonharmadikán született Debreczy Sándor székelyföldi magyar pedagógiai író, irodalomtörténész.

90 éve, 1932. február huszonnegyedikén hunyt el Erdélyi Lajos székely-magyar nyelvész.

105 éve, 1917. február huszonharmadikán hunyt el Ponori Thewrewk Emil magyar filológus és műfordító.

160 éve, 1862. február huszonnegyedikén született Vásárhelyi Boldizsár erdélyi magyar református lelkész és egyházi író.

5 éve, 2017. február huszonötödikén hunyt el Fenyő István magyar irodalomtörténész, kritikus, pedagógus és egyetemi tanár.

65 éve, 1947. február huszonhatodikán hunyt el Tihanyi Kálmán magyar fizikus, az ikonoszkóp feltalálója.

1 éve, 2021. február huszonhatodikén hunyt el Balázs Béla magyar csillagász és egyetemi tanár.

1 éve, 2021. február huszonhatodikán elhunyt Vultur Csaba magyar újságíró.

120 éve, 1902. február huszonhetedikén hunyt el Csomortáni Péter Gaudenc tanár és művelődéstörténeti szakíró.

150 éve, 1872. február huszonnyolcadikán hunyt el Rexa Dezső magyar irodalomtörténész, helytörténész, nyelvész és író.

***
130 éve, 1892. február huszonkilencedikén született Apor Vilmos erdélyi születésű magyar, boldoggá avatott katolikus püspök.

90 éve, 1932. február tizenharmadikán született Grétsy László magyar nyelvész, főiskolai tanár, a magyar nyelvművelés kiemelkedő alakja.