Elmesélt világok: közönségtalálkozó Radu Țuculescuval
Marosvásárhelyen született (de ez csak a véletlen műve), Szászrégenben nőtt fel, ahol – akkor még – magyarok, szászok, románok, cigányok együtt éltek, a gyerekek együtt játszottak, mindenki a maga nyelvén beszélt és jól megértették egymást. „Akkor még nem mondta senki, hogy meg kéne vernünk egymást, ezt később tudtam meg” – ilyképp kezdte bemutatkozását Radu Țuculescu író 2022. november 9-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárban lezajlott közönségtalálkozón.
És a folytatás is hasonlóképp zajlott, hiszen Țuculescu nemcsak színes egyéniség – bár íróként ismerik, de valójában konzervatóriumot végzett, első hegedűsként játszott éveken át a filharmóniában, miután a kolozsvári rádiót, ahol 1985-ig dolgozott, megszüntették –, de rendkívül jó mesélő is, írásban, szóban egyaránt. A közönségtalálkozóra alkalmat a Szőcs Imre fordításában nemrég megjelent kötete, az Öregmama történetei, illetve legújabb regénye, egy valódi krimi szolgáltatott – és Țuculescu mesélt ezek keletkezéséről. Az Öregmama történetei nem fikció, írói fantáziáját csak kevésszer kellett használnia, hiszen az (egyik) volt felesége nagymamája által magyarul elmesélt történeteket írta meg a regényben, egy egészen különleges falu furcsa embereiről. Az állandóan részeg postásról, akire – és legfőképp táskájára – a lova vigyázott, a Herman házaspárról, akik bár egy fedél alatt éltek, ötven éven át nem beszélgettek egymással, a háromszor ugyanahhoz a férfihez férjhez menő asszonyról, és magáról Öregmamáról is, aki 85 évesen kezdett el olvasni, és élete alkonyán a világirodalom jelentős alkotásait mind elolvasta. A krimi pedig, a Gyilkosság a Garibaldi hídon, már teljes egészében fikció, bár számos figuráját valós személyekről mintázta, a már egy korábbi regényében megjelenő detektív, Martin Breda nevét például a filozófus Bréda Ferenctől „kölcsönözte”.
Forrás: https://www.3szek.ro//load/
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/elmeselt-
Az író sepsiszentgyörgyi jelenlétére az is alkalmat adott, hogy a könyvtár és a helybeli polgármesteri hivatal közös, Könyvkelengye elnevezésű programjában a város román tannyelvű iskoláiban tanuló 113 másodikos diák a szerző Ina și ariciul Pit című könyvének egy-egy példányát kapta ajándékba, 2022. november 9-én délelőtt megrendezett közönségtalálkozók keretében.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Bemutatták Zsigmond Enikő új könyvét a Szent Anna-tóról
Zsigmond Enikő geológus, Kőváry László-díjas turisztikai szakíró több munkát megjelentetett már a Csomád–Bálványos térségről. Legújabb könyve A Szent Anna-tó és Bálványosfürdő térségének túrakalauza. 2022. november 24-én mutatták be a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a Csíkszéki Erdélyi Kárpát-Egyesület szervezésében. Sarány István, a Hargita Népe szerkesztője beszélgetett a szerzővel. ’Gyakorlott turisztikai szakíróként Zsigmond Enikő áttekinthető, olvasmányos, érdekes információkban gazdag kötetet szerkesztett, amelyben számos hasznos tudnivalóval szolgál a bakancsos turistáknak, de haszonnal forgathatják az autósok is – no meg azok is, akik ilyen-olyan okokból nem tudnak felkerekedni és megnézni a természet e csodáját, de képzeletben szeretnék bebarangolni azt.’ – állapította meg Sarány István a könyvről.
A szerzővel interjú a Hargita Népe 2022. november 23-i számában olvasható: https://hargitanepe.ro/ujabb-
Erdőkön át – Tóth Krisztina, Jász Attila és Murányi Sándor Olivér irodalmi estje
Tóth Krisztina költő, író, műfordító, Jász Attila költő és Murányi Sándor Olivér író vendégeskedett a Kájoni János Megyei Könyvtárban 2022. november 14-én, az Erdőkön át címmel szervezett irodalmi esten. A beszélgetés keretét Szántó Marcell zenéje adta, aki Tóth Krisztina verseihez aláfestésként játszott gitáron. Az esten bemutatták a három szerző legújabb műveit. Tóth Krisztina több új kötetét is elhozta, a Bálnadal című verseskötete mellett az idei év egyik legnépszerúbb regényét, A majom szemét és két gyerekkönyvét is, a Világpuszit és a Nyomozzunk!-ot, Jász Attila Felhőfoszlányok a hajnali fűben és Hétköznapi királyságok című köteteit, valamint Murányi Sándor Olivér Folyamtánc című könyvét mutatta be. A könnyed hangulatú beszélgetés során a szerzők arról is meséltek, hogy mi ihleti őket gyermekkönyvek írására. Közben felolvastak új köteteikből.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Biblioterápia a könyvtárakban – szakmai képzés
A Kájoni János Megyei Könyvtár háromnapos szakmai képzésnek adott otthont 2022. november 7. és 10. között, Biblioterápia a könyvtárakban címmel. A szakmai programot a Communitas Alapítvány és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség támogatásával szervezte a Pro Libris Könyvtári Egyesület, a házigazda könyvtárral karöltve. A képzésen és műhelymunkán húsz könyvtáros vett részt. A meghívott előadó, dr. Bartos Éva biblioterapeuta, a könyvtári biblioterápia magyarországi megalapozója, a Magyar Biblioterápiás Társaság alapítója nyújtott betekintést a résztvevőknek a fejlesztő biblioterápia könyvtári alkalmazásának lehetőségeibe és módszereibe.
A műhelymunkán részt vevő könyvtárosok a biblioterápia elméleti alapjaival is megismerkedtek, ugyanakkor kipróbálhatták a fejlesztő biblioterápia néhány jó gyakorlatát. Többek között olyan módszereket, amelyek révén beépíthetik mindennapi könyvtári munkájukba a biblioterápiát. A Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai mellett a gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi és székelyudvarhelyi városi könyvtárakból érkeztek kollégák, a csíkszentdomokosi, gyimesközéploki, bögözi községi könyvtárosok, valamint két csíkszeredai középiskola, a Márton Áron Főgimnázium és a Kós Károly Szakközépikola könyvtárosai is részt vettek a képzésen. Borbé Levente, a Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa – maga is vezet biblioterápiás jellegű csoportfoglalkozásokat középiskolásoknak – résztvevőként számolt be a képzésről a Székelyföldi Iskolai Könyvtárosok blogján.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
A Maros Megyei Könyvtár születésnapi könyvünnepe
2022. november 21-én kezdődött, és egy hétig tartott a Maros Megyei Könyvtár születésnapi rendezvénysorozata. A 109. évét betöltő intézmény ezúttal is a különböző korosztályú olvasók elérésére koncentrált, de megtöltötték olvasnivalóval a tömegközlekedési eszközöket, és még a könyveket is „megversenyeztették”.
Agyagási Hajnal, a könyvtár munkatársa elmondta, hogy olyan programokat szerveztek idén is, amelyekkel egy kicsit közelebb vihetik az olvasókhoz a könyveket, például van lehetőség arra is, hogy csoportok ismerkedhessenek a gyermekkönyvtárral, de adventi kézműves foglalkozásra is várták őket. Hagyományos program volt ezúttal is a könyvek vetélkedője.
Szintén hagyományos program a Könyvtár az autóbuszból is: a különböző autóbuszokon utazók azt tapasztalhatták, hogy egyes helyi járatokon egy-egy doboznyi könyv is velük utazik. Az érdeklődők szabadon választhatták ki kedvenc könyvüket, és útközben átlapozhatták, vagy akár haza is vihették. Agyagási Hajnal azt is elmondta, hogy ezek a könyvek a számos, adományba kapott olvasnivalóból kerültek ki. A programsorozat érdekessége, hogy átadták ez alkalommal a Pro Libro Senator elnevezésű díjat is, amelyet olyan írók, költők szoktak megkapni, akik valamilyen módon együttműködnek a könyvtárral. Idén Káli Király István író, szerkesztő, valamint Mircea Dorin Istrate restaurátor, költő kapta az elismerést.
Forrás: https://szekelyhon.ro/
Könyvünnep Székelyudvarhelyen
A városi könyvtár volt a gazdája az idei székelyudvarhelyi könyvünnepnek, amely jó lehetőséget kínált az ünnepi ajándékkönyvek beszerzésére, ugyanakkor tartalmas időtöltésre adott lehetőséget kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Összesen 12 erdélyi könyvkiadót hívtak meg a szervezők, akik nemcsak legújabb kiadványaikat és díjnyertes szép könyveiket hozták el Székelyudvarhelyre, hanem bemutatókkal, író-olvasó találkozókkal is bekapcsolódtak a programba: a kolozsvári Ábel Kiadó, Idea Könyvtér, Koinónia Kiadó, Kriterion és Polis, Csíkszeredából a Bookart Kiadó, a Gutenberg Kiadó, a Hargita Kiadóhivatal, a Pro-Print Könyvkiadó, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont, valamint a marosvásárhelyi Lector Kiadó és a Mentor Könyvek Kiadó is.
Gálovits Rózsa szervező elmondta: a társprogramok összeállításánál szem előtt tartották, hogy magyarországi népszerű szerzőkkel is találkozhassanak az érdeklődők. Meghívták Fábián Jankát, aki a könyvtárlátogatók között is nagy kedveltséggel bír, a nagy érdeklődésre való tekintettel az írónővel való találkozásnak a városháza Szent István-terme adott otthont. A gyermekek nagy örömére részt vett Vadadi Adrienn, számos sikerkönyv szerzője is, akit Nagyálmos Ildikó könyvtáros faggatott a gyermekeknek szóló irodalom műhelytitkairól.
Forrás: https://szem.ro/konyvunnep-
https://hargitanepe.ro/
Plakát a székelyudvarhelyi könyvünnepről
Megtartották a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárt
A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár 28 kiadását a Könyvben utazunk mottó alatt szervezték, a helyszínt újra a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház biztosította.
A világjárvány miatt az elmúlt két évben online vagy szűk keretek közt bonyolították le a könyvvásárt a szervezők, de a mostani alkalom visszatért a régi, jól bejáratott forgatókönyvhöz és a sokak által szeretett helyszínhez: maga a vásár a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában zajlik, míg a kiegészítő programok a színház különböző részein.
Ottjártunkkor azt tapasztaltuk, hogy vevő és vásárló, olvasó és szerző egyaránt örül a lehetőségnek, hogy ismét találkozni lehet. A vásárlók a polcok közt nézelődtek, lapoztak, beleolvastak egy-egy könyvbe, de vásároltak is: a gyerekek számára a mesekönyvek széles választéka okozhatott csupán gondot, a tinédzserek inkább a fantasy műfajban érdekeltek, azt keresték, az idősek pedig szívesen vették le a történelmi és pszichológiai könyveket a polcokról, de sokan kutattak magyar kortárs írók regényei után is, volt, aki kimondottan háborús tematikájú olvasmányt választott.
Interaktív író-olvasó találkozó Kézdivásárhelyen
Rendhagyó eseményen vehettek részt a kisiskolások 2022. november 11-én. Interaktív író-olvasó találkozó keretében dr. Fóris-Ferenczi Rita és Fóris-Ferenczi Johanna anya-lánya szerzőpáros gyerekkönyveivel ismerkedhettek meg. A bemutatót színes tevékenységek sorozata előzte meg. Az eseménynek a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a Vigadó Művelődési Ház adott otthont.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Könyv a régi Barótról
Az Erdővidéki Közművelődési Napok keretében könyvbemutatóra került sor Baróton 2022. november 23-án. A művelődési ház színültig telt Bodosi Dániel-termében Bogdán Mária Emese emlékezett a régi Barótra. Gyermekkori emlékeit, történeteit Ipekakuána, avagy baróti feljegyzések című, az est során bemutatott kötetébe szedte össze. Mint kiderült, a könyv nem mindennapi címét patikus kisasszony nagymamája, a kisbaconi származású Frida néni ihlette, az ipekakuána pedig egy dél-amerikai hánytató növény volt, amit az egykori Debitzky-féle baróti patikában használtak annak idején. Történeteiből a szerző fel is olvasott egy párat a humorosabbak közül, azok által a régi Barót mindennapjai, a település egykori embereinek egyszerű, de a mainál lényegesen érték- és időtállóbb élete elevenedett meg a hallgatóság előtt.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
Könyvbemutató Kovásznán - Ignácz Rózsa ébresztése
A kovásznai Művelődési Ház Ignácz Rózsa-termében számos érdeklődő jelenlétében mutatták be 2022. november 21-én az Ignácz Rózsa ébresztése című kötetet, amely ötvennél több író, költő, újságíró, tanár, diák különböző újságokban publikált vagy előadásokon, rendezvényeken elhangzott írásait foglalja össze.
A Kovásznán született és szülővárosához haláláig hűségesen ragaszkodó író, műfordító, színésznő, Ignácz Rózsa emlékét ápoló antológia Gödriné Molnár Márta nyugalmazott magyarszakos tanárnő szerkesztésében jelent meg, a kötet kiadója az Erdélyi Magyar Ignácz Rózsa Egyesület, készült az ARTprinter Könyvkiadónál a kovásznai önkormányzat és Makkai-Arany Ágnes támogatásával. A kötetet Reinhart Erzsébet, a Bukaresti Egyetem Hungarológia Tanszékének nyugalmazott tanára méltatta, hangsúlyozva, hogy Ignácz Rózsa emlékének „ébresztése és ébrentartása” fontos az erdélyi irodalomban, hiszen helye a legnagyobbak között van, annak ellenére, hogy a kommunizmus évtizedein keresztül az írót szándékosan elhallgattatták, irodalmi művei nem jelenhettek meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/
Hat és fél évtized Napsugár
Sepsiszentgyörgyön a Gutenberg Könyvesboltban találkozott kis olvasóival, pedagógusaikkal, családjaikkal a Napsugár gyermekirodalmi lap szerkesztői körének egy része 2022. november 11-én, tulajdonképpen „szűk, családi körben” – ahogyan László Noémi főszerkesztő fogalmazott –, kellemes beszélgetéssel ünnepelték a lap fennállásának 65. évfordulóját.
A találkozó nyitányaként a lap munkatársa, Sikó-Barabási Eszter író egy mókás történetét olvasta fel, majd Tomos Tünde illusztrátorral, Dimény-Haszmann Orsolyával, az új néprajzi rovat vezetőjével, valamint Karda Zenkő illusztrátorral arról beszélgetett a főszerkesztő és a közönség, hogy miként kerültek kapcsolatba a Napsugárral, de szó esett a munkájuk során adódó kihívásokról és feladatokról egyaránt. Dimény-Haszmann Orsolya kiemelte: fontosnak tartja, hogy a gyermekekkel megismertesse, milyen összhangban éltek a természettel a régi emberek. Tomos Tündének a korábbi főszerkesztő, Zsigmond Emese jóvoltából adódott lehetősége arra, hogy kipróbálhassa magát illusztrátorként is. Karda Zenkő a kicsiknek és a felnőtteknek szánt rajzok közti különbségekről is beszélt, s rámutatott, minden helyzetben próbálja önmagát adni, egy-egy adott szöveget pedig saját rajzai, illusztrációi által szeretne tovább mesélni.
László Noémi úgy vélte, a Napsugár többek között annak is köszönheti, hogy már a 65. születésnapját ünnepli, hogy nem csak egy lap, hanem egy műhely is, Sikó-Barabási Eszter pedig úgy látja, a szerkesztőség tagjait, munkatársait „láthatatlan, de annál fényesebb” szálak fűzik össze. A főszerkesztő megjegyezte, ezek a szálak mindazokat összekapcsolják, akiknek nem mindegy, hogy milyen lesz a Napsugár, illetve a Szivárvány gyermeklapok sorsa; összekötik a munkatársakat a lapot olvasó gyermekekkel, illetve gyermeki közösségeket is egymással.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/
Elkészült a Digitális Borvíz-Térkép
A Közép Fejlesztési Régió fürdőtelepeit, Kovászna, Hargita és Maros megye gyógyforrásait összesíti a Digitális Borvíz-Térkép, amelyet 2022. november 10-én mutattak be Bálványoson. A BalneoMap átfogó gyűjtőpontja és dinamikus eszköze kíván lenni a balneológiának, mint fejlesztendő területnek.
A BalneoMap egy pilot projekt, amely folyamatos fejlesztés, feltöltés és optimalizálás alatt van. A bemutató célja az újabb partnerek bevonzása a projektbe, akik szakmai tudásukkal, kutatói munkájukkal hozzájárulhatnak a térkép kiegészítéséhez.
A weboldal feltöltését komoly felmérési munka előzte meg, hiszen 67 tanulmányt, kutatást és különböző szakirodalmi műveket dolgoztak fel, valamint feltérképezték a hagyományos fürdőket és háttértörténeteiket, így hiteles információkkal szolgálva az érdeklődőknek.
A platformon jelenleg több mint 200 forrás van kb. 40 településről; folyamatosan, dinamikusan fejlődik, és mindenki számára elérhető (http://www.balneomap.ro/hu).
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.rmdsz.ro/aktualis/
Elérhető a Dolgozó Nő fotóarchívuma
Lezárult a kolozsvári Dolgozó Nő folyóirathoz tartozó fotógyűjtemény digitalizálási folyamata. A mintegy tízezer, 6x6-os, színes dia- és középformátumú képet tartalmazó gyűjtemény elérhető a Minerva Archívum honlapján.
Miklósi Dénes grafikus elmondta: annak idején a Dolgozó Nőben nagyon sokféle fotó jelent meg, konyhai felszerelésektől kezdve az asztalokra kerülő ételekig, portré- és divatfotókig. „A fényképeken látszik, hogy nem voltak professzionális stúdiókörülmények, különféle megoldásokhoz folyamodtak. Próbáljuk ugyanakkor megérteni azt is, milyen lehetett a reklám szerepe az akkori gazdasági erőviszonyok között” – részletezte Miklósi Dénes, hozzátéve: „Nem mindegy, hogyan fényképezel le egy arcot, és hogyan néz majd vissza rád az adott fotóról.”
Forrás és az adatbázis elérhetősége itt: http://www.photoarchive.
Román-magyar irodalmi fordítókat díjaztak
A Romániai Írók Szövetségének Marosvásárhelyi Fiókszervezete idén is megszervezte, 2022. november 19-én, a Román-magyar irodalmi interferenciák című szimpóziumot.
Demény Péter számolt be a román-magyar fordítások szerzőinek az írószövetségi program keretében történt díjazását, illetve Balázs Imre Józsefnek az eseményen a kétnyelvű (román és magyar) írókról tartott előadásáról.
„Az írószövetségi program keretében idén három könyv ’fordult le’ románra, illetve magyarra: Gabriel Chifu, Horia Gârbea és Fekete Vince kötetei. Szántó T. Gáboré is készül, de erre az alkalomra nem jelenhetett meg. Mindezt Markó Béla, a fiók elnöke mondja el.
Cristian Pătrășconiu moderálásában kezdődik az első rész: a tolmácsolt könyveket mutatjuk be. Aztán az előadások következnek, Imre mellett Iulian Boldea, a Vatra főszerkesztője beszél. A magyar irodalom román recepcióját elemzi, s a ’klasszikusokra’, Gavril Scridonra, Nicolae Balotăra, Avram P. Todorra fekteti a hangsúlyt.”
Az egyik díjazott Gábos-Foarță Ildikó, a Romániai Írók Szövetségének marosvásárhelyi fiókja részéről, aki fordítói munkásságáért veheti át a díjat: Dragomántól Krasznahorkaiig sokakat szólaltatott meg román nyelven. Lövétei Lázár László kapta a „magyar” díjat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.lato.ro/blog/
Negyvenöt éve élvezhetik kicsik és nagyok a Magyar népmeséket
Szabó Gyula búgó hangja, csodás népi motívumok, tanulságos történetek, amelyek nem tették zizegőssé a kisgyerekeket — 45 éve kicsik és nagyok kedvence a Magyar népmesék sorozat.
Talán nincs is olyan ember a magyar nyelvterületen (és nem csak), akinek – meghallva akárcsak egy-két akkordot a Kaláka jól ismert zenéjéből – ne jutna eszébe a magyaros motívumokat fütyülő kismadár, az összetéveszthetetlenül megrajzolt figurák, az örök tanulságokat mesélő történetek – s mindez függetlenül attól, hogy az illető hány éves, hiszen a megunhatatlan Magyar népmesék lelket, gondolatokat üdítő részei felnőtt fejjel is éppoly élvezetesek, mint gyermekkorban.
A sorozat külföldön is hatalmas sikernek örvendett, az Egyesült Államokban, Kínában, az arab országokban és Ausztráliában is vetítették a részeket. Sőt, még a Vatikán is megvette a jogokat. A készítők az elején tartottak a külföldi fogadtatástól, ám nem kellett csalódniuk. Számtalan rangos animációs filmszemlén tarolt a Magyar népmesék. Kínában azért volt annyira népszerű, mert az erős képi motívumok közel állnak a keletiekhez. Japánban még maga a császár is megnézte az epizódokat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://frissujsag.ro/45-eve-
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
