Tamási Áron-esszé- és novellapályázatot hirdet az MMA
Tamási Áron író (1897–1966) születésének 125. évfordulója alkalmából esszé- és novellapályázatot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA), a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével.
2022. szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt műveket várnak, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez. A 18 év feletti alkotók számára meghirdetett pályázatra novella kategóriában maximum 33 ezer karakter terjedelmű elbeszéléseket, novellákat, rövidprózákat várnak, amelyek akár tematikájukban, akár nyelvi sajátosságaikban, akár más poétikai eszközeikben, akár helyszínüket tekintve kötődnek Tamási Áron életművéhez.
Esszé kategóriában szintén maximum 33 ezer karakter terjedelmű munkákat várnak, amelyek tárgya Tamási Áron élete, életműve, alkotói munkássága, szerepe és helye a 20. század prózairodalmában, sajátos nyelvi világa, recepciója, hatása a mai magyar irodalomra, színház-, illetve filmművészetre – áll a pályázati kiírásban.
Az első díj 500 ezer forint, a második 300 ezer, a harmadik díj pedig 150 ezer forint mindkét kategóriában.
Minden szerző kategóriánként egy művel pályázhat. Nevezési díj nincs. A pályázati anyagot elektronikus formában várják a tamasiaronpalyazat@gmail.com email-címre. A díjakat november első felében adják át.
A kiírás részletei a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség honlapján olvashatók.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Kertkönyvtár: oázis a város szívében
Évről évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a Bod Péter Megyei Könyvtár vakációs foglalkozásai. A június-július időszakban három olvasásnépszerűsítő, bejárós tábort szerveztek az előkészítő–második, a harmadik–ötödik és a hatodik–hetedik osztályosoknak, 2022. július 12-től pedig a Kertkönyvtár nyitotta meg kapuit, ahová az óvodásokat, kisiskolásokat várják mesehallgatásra, kézműveskedésre, közös játékra.
Jó kezdeményezésekhez is ötletet adott a koronavírus világjárványa: a szükségállapot szülte a kertkönyvtárat. Az egész azzal kezdődött, hogy abban a rossz emlékű időszakban, amikor a különböző művelődési intézményeknek be kellett zárniuk ajtóikat, a Bod Péter Megyei Könyvtár nem a kényszerszabadságot választotta, hanem a helyzethez igazította működését: a könyvtár kis, zárt udvarára néző ablakon át szolgálták ki a betűre éhes olvasókat.
Eleinte ez is furcsa, szokatlan volt, a könyvtár hűséges látogatói azonban hamar hozzáigazodtak az új rendhez, olykor többen is álldogáltak a kiszolgálóablak előtt – és ez adta a könyvtárosoknak az ötletet, hogy tegyenek ki egy padot, hadd legyen kényelmesebb a várakozás.
Aztán a pad mellé asztal is került, az asztalra újság és folyóirat, és a hely észrevétlen átalakult kültéri olvasóteremmé. S miután a könyvtár újra kinyithatta ajtóit, a pad és az asztal még maradt, mert – gondolták a könyvek közt élők – ez a meghitt zug egyfajta oázissá válhat a város szívében. Elindítottak hát egyfajta laza Csodalámpa-programot, meseolvasással, társasjátékokkal, kézműves-foglalkozásokkal, és így alakult ki a kertkönyvtár.
Ha tavaly nyáron még enyhébb volt az érdeklődés a könyvtár e legújabb szolgáltatása iránt, idén már igény alakult ki rá – hát ezért indították újra a kertkönyvtárat.
Fotók itt: https://www.facebook.com/
Forrás: https://www.3szek.ro/load/
https://www.hirmondo.ro/
https://www.hirmondo.ro/
Átadták a versátköltő verseny díjait a Kájoni János Megyei Könyvtárban
2022. július 11-én hirdettek eredményt és jutalmazták a Hargita Megye Tanácsa és a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által szervezett versátköltő verseny legjobbjait. Öt különböző vers közül választhattak a versenyre benevező fiatalok és felnőttek: Petőfi Sándor, Ady Endre, József Attila, Kányádi Sándor és Lackfi János művei közül. A versek egyikét kellett átkölteni úgy, hogy a szöveg ritmusa és eredeti szerkezete ne változzon.
A verseny díjait a könyvtár előadótermében adták ünnepélyes keretek között. A beérkezett pályaműveket szakmai zsűri bírálta el: Bodó Beáta, a Kájoni János Szakközépiskola magyarszakos tanárnője, Kelemen Katalin, a megyei könyvtár munkatársa, valamint Kész Orsolya a Csíki Játékszín részéről. A zsűri által kiválasztott, legjobbnak ítélt versátírás díja egy e-könyv-olvasó volt.
‘–A vers a legszentebb játék. Játszik az, aki verset ad elő, játszik az, aki verset ír át, játszik az, aki olvassa a verseket (…). A játék amellett, hogy szórakozás, formálja jellemünket, erkölcsileg erősebbé tesz, és éppen ezért a gyerekeket meg a felnőtteket is arra biztatom, merjenek játszani’ – fogalmazott a díjátadón Bodó Beáta.
A 17 beérkezett pályamunka közül ötöt díjaztak. A megyei könyvtár Facebook-oldalán névtelen közönségszavazást indítottak, amely július 10-én éjfélkor ért véget. A közönség díját ’A csajszi, ha tini’ című Lackfi-átírásával Bakcsi Réka nyerte el, aki ugyancsak egy e-könyv-olvasót vihetett haza. Különdíjban részesült a legfiatalabb versátköltő, a 9 éves Török Kamilla Hanna. ’Foltokban lengedez a fény’ című Kányádi-átköltésével Pálffy Katinka nyerte az első díjat. Az esemény a Role együttes fellépésével zárult, előadásukban megzenésített versek hangzottak el. Sajtóvisszhang:
https://maszol.ro/kultura/
https://hargitanepe.ro/
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
László király öröksége
Balla Ede-Zsolt három éve alapította meg a Magura Kiadót, indoklása szerint azért, hogy azt a szellemi értékrendet, azokat a gondolatokat, amelyeket könyvekbe szeretne foglalni, saját maga tudja közreadni. Az eddig nyomdafestéket látott három kötet után egy újabb, sajátos lelki és hitvilágát, szemléletmódját tükrözőt helyezett az olvasók asztalára, László király öröksége címmel. A kötet sepsiszentgyörgyi bemutatója a LibriM Könyvudvarban volt 2022. június 29-én.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hirmondo.ro/
Molnár Gyula nyugdíjba vonult
2022. július elsejétől a csíkszeredai Kós Károly Építészeti Szakközépiskola könyvtárosa, Molnár Gyula nyugdíjas lett. Pályája során kellő figyelemmel látta el a rábízott feladatokat, oktatóként is tevékenykedett.
Aktívan részt vett a Csík-körzeti, Hargita megyei, megyeközi módszertani napokon. Éveken át mind a helyi, mint az országos és nemzetközi tanfolyamok lelkes tagja maradt. Hozzászólásaiban rávilágított a terítéken lévő témák lényegére. Személyiségéből fakadóan csendes tagja maradt közösségünknek, nyugalmat sugárzón ösztönzőleg tudott hatni kollégáira. Ötleteket adott. Ahol tiszteletét tette, ott igazi párbeszéd alakult ki, valódi tapasztalatcsere.
Éveken át töltötte fel a könyvtárosi anyagokat az erdélyi iskolai könyvtárosi facebook-csoportokba. Ma is aktívan szerepel ezekben.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
Élményekkel gazdagodtak
2022. június 27-én az Olvass többet! / Határtalanul-magyarul elnevezésű nemzetközi verseny győztes csoportja tette tiszteletét a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárában. Hasznos volt számukra a látogatás, hiszen nemcsak a hajdani csíki gimnáziumról és annak könyvtáráról gyűjtöttek információt, hanem megtekinthették a tanintézmény gyönyörű dísztermét is.
A könyvtárban tett „kaland” egybe volt kötve egy kis időutazással. Összefoglalót kaptak a ferencesek múltjáról, az iskola történetének fontosabb szakaszairól, valamint természetesen a könyvtár viszontagságos túléléseiről, gyarapodásáról, mai állapotának kialakulásáról.
Szó esett az iskola illusztris személyiségeiről, valamint a régi könyvek is bemutatásra kerültek.
A csapat, tovább indulva, Bükklokától nem messze, a Piposz tanyán vert tábort egy kerek hétre (július 1-ig), ahol megismerhették az igazi csángó vendégszeretetet és egymást a jelzett verseny, illetve az Olvass többet! – Képzeld el / Más-képp! illusztrációs pályázat legeredményesebb résztvevői, alkotói.
A 12. Olvass többet! táborban a debreceni Ady Endre Gimnázium, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Líceum és a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum 5–12. évfolyamos diákjai vettek részt, tanáraik társaságában.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
Sajtóvisszhang: https://www.hirmondo.ro/
 |
| Fényképezte: Borbé Levente |
Dr. Száva Tibor-Sándor: Székelyföldi magyarörmény családok – könyvbemutató
2022. július 18-án került sor dr. Száva Tibor-Sándor Székelyföldi magyarörmény családok című kötetének bemutatójára a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban. A szerzőt évtizedek óta foglalkoztatja az erdélyi magyarörmény családok múltja, bővülő ismereteit újabb és újabb kötetekben jelentette meg. Legújabb munkájában a gyergyói és a szépvízi családok bemutatása mellett újabb dokumentumokat, családi összefonódásokat tár az olvasó elé. Tényszerűen igyekszik bemutatni a családi nevek eredetére vonatkozó kutatásainak eredményét, a családnevek magyarításának folyamatát, az örmény lakosságra vonatkozó demográfiai mutatók alakulását. Az Ajvász /Chárib/ családtól a Dajbukát, a Fugyulyán, a Kozocsa /Szjév/ famílián át a Porumbécz /Szeráczi/ családig 93 magyarörmény névnek és viselőinek múltjába kaphatunk betekintést a könyv által. A kötet bemutatóján a szerzővel Száva Enikő újságíró beszélgetett a könyvtár olvasótermében.
Forrás: https://www.facebook.com/
Kettős könyvbemutató Kovásznán
Bolyai Farkas és Bolyai János emléke elevenedett meg 2022. július 27-én a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület 2022-es évadzáró rendezvényén, amelynek meghívottja, dr. Oláh-Gál Róbert filmvetítéssel kísért előadása során két legújabb kötetét mutatta be az érdeklődőknek.
A marosvásárhelyi matematikus, matematikatörténész, egyetemi tanár több mint három évtizede kutatja a Bolyai családdal kapcsolatos levéltári dokumentumokat, és ez idő alatt több mint tizennyolc könyvet írt a témában. Ahogyan fogalmazott, talán túl sokat, így született meg a döntés arról, hogy egy terjedelmesebb kiadványban összefoglalja mindazt, amivel hozzájárult a Bolyaiak hozadékkutatásához. A közelmúltban megjelent és most bemutatott Bolyai-sommázat című kötet tehát nem hagyományos Bolyai-életrajz, hanem válogatás a szerző korábban megjelentett írásaiból, amelyek – megítélése szerint – hozzájárultak a Bolyaiakról kialakított kép élesítéséhez, valamint egyes életrajzi adatok korrigálásához.
A könyv nemcsak a matematika iránt érdeklődőknek lehet izgalmas olvasmány, hiszen számos érdekesség olvasható a két Bolyai mindennapjairól, a korabeli helyi közösséggel való viszonyukról, baráti és rokoni kapcsolataikról. A kötetből az is kiderül, hogy Farkas miért járatta katonai akadémiára fiát, de János későbbi, sokak által vitatott betegségéről is megtudhatunk egyet s mást.
Ugyancsak ez alkalommal került bemutatásra a Gyerekeknek a Bolyaiakról című színes, rengeteg képpel illusztrált ismeretterjesztő kiadvány, amelyet lapozgatva Bolyai Farkasnak és fiának, Jánosnak az életútját ismerhetik meg a fiatal olvasók.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
"A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie" – beszélgetés Köllő Enikővel
Köllő Enikő 32 éve könyvtáros Gyergyóditróban, és ez idő alatt a könyvtár fontos része lett a község életének. Mindig vannak új ötletei, ismeri a helyiek igényeit, gyakran szervez rendezvényeket. A gyergyóditrói könyvtár népszerűsége tagadhatatlan, és Köllő Enikő szerint ez nemcsak az ő munkájának az eredménye, hanem a közösségé is, mert az olvasók töltik meg élettel a könyvtárat. A könyvtár mindennapjairól, a számos népszerű közösségépítő és kulturális programról, olvasásról a Hargita Népe interjúsorozatában Péter Ágnes beszélgetett Köllő Enikővel, a teljes interjú a 2022. július 4-i lapszámban olvasható.
"‒ Előkészítő osztálytól kilencvenévesig mindenféle korú olvasónk van. Vannak kisiskolások, nagyobb diákok, középiskolások, és sok felnőtt, fiatal anyukák és idősebbek is. Tényleg sokan vannak, büszkélkedhet a könyvtár. Én nagyon örülök ennek. Összesen több mint kétszáz aktív olvasónk van." (...) "Bízom benne, hogy a rengeteg jó könyvnek köszönhető, mert tényleg jó a könyvtár ellátottsága. Nagyon népszerű a könyvtár a településen. Sok rendezvény van itt, több eseményt szervezünk együtt az iskolásokkal, és úgy gondolom, hogy ennek is köszönhető a könyvtár népszerűsége. Minden jelentős ünnepet meg szoktunk tartani a könyvtárban. A magyar kultúra napja legtöbbször háromnaposra sikeredik, mert ez úgy zajlik, hogy reggel nyolctól délután kettő-háromig váltják egymást az osztályok. Évek óta hozzánk csatlakozik a salamási iskola, ezért is többnapos az esemény, mert sok diák van. Minden évben kapcsolódunk a Nemzetközi Felolvasómaratonhoz, megünnepeljük a magyar költészet, népmese és a magyar nyelv napját is. Sok minden szokott itt történni, egész évben van tennivaló."
(...) "Tavaly az Adventi ablakok elnevezésű felhívást tette közzé a könyvtár. December elsejétől huszonnegyedikéig tartott, és összesen harminckilenc család csatlakozott díszítőként. Minden nap írtam egy rövid, kis fejtörő versikét, ami alapján ki kellett találni, hogy hol van az aznap feldíszített ablak. Utaltam az utcanévre, ha történelmi vagy irodalmi személyiség volt, akkor róla írtam. Az egész falu bekapcsolódott ebbe, délben már mindenki várta a versikét, hogy kitalálják, hol van az aznapi ablak. Később hallottam, hogy a gyergyói mentősök is bekapcsolódtak, mert ők jól ismerik a ditrói utcákat. Szó szerint az egész falu útra kelt, hogy keresse az ablakokat.
Egyébként színes a paletta, ha a saját rendezvényeinkről van szó. Festészeti kiállítástól koncerten át színházi előadásig mindent szervezünk. Most áprilisban például csatlakoztunk a Tamási Áron-emlékévhez. A Maros Művészegyüttes és a Spektrum Színház a Boldog nyárfalevél című előadást mutatta be."(...)
Arra a kérdésre, hogy miként lett könyvtáros, Köllő Enikő így válaszolt:
"‒ Nem terveztem ezt. Ahogy elvégeztem az iskolát, nem szerettem volna Ditróban maradni, de most már azt mondom, hogy sose kerülhettem volna ennél jobb helyre. Imádom a könyvekkel való munkát, az olvasás mindig a lételemem volt, és az emberekkel való kapcsolattartás is. Néha azt mondom, hogy pszichológus is lehetnék, de nagyon szeretem a rendezvényszervezést is, igazából mindent, ami a kultúrához kapcsolódik. A könyvtárosnak sokoldalúnak kell lennie, és ez ettől szép."
Forrás és a teljes interjú itt: https://hargitanepe.ro/mitol-
"Divatba jött az olvasás" – interjú Erőss Gabriella könyvtárossal
Gyergyócsomafalván az iskola mellett, csendes helyen van a könyvtár, a művelődési otthon székházában. Erős Gabriella, a könyvtáros már 22 éve dolgozik ott, és úgy véli, az utóbbi időben divatba jött az olvasás. Mint mondja, ő szerkeszti a helyi lapot is, de azt tartja legfontosabb feladatának, hogy segítsen annak, aki betér a könyvtárba. A Hargita Népe interjúsorozatában Péter Ágnes beszélgetett a könyvtárossal.
"‒ Százötven körüli az aktív olvasók, kétszázötven fölötti a beiratkozott olvasók száma, és korosztály szerint nagyon vegyes az eloszlás, mert sok gyerek, felnőtt és nyugdíjas használja a könyvtárat. Van egy réteg, amelynek tagjai nagyon-nagyon szeretnek olvasni, és ők folyamatosan visszajönnek.
(...) Fontosnak tartom hozzájárulni a helyi közösség kulturális életének fejlődéséhez, mindenki számára hozzáférést biztosítani az információhoz, tanuláshoz, tudáshoz, és azt is, hogy segíteni tudjak bárkinek, aki bejön. A diákoknak segítek a tanulásban, ha itt írják a házi feladatot, és olyan is volt, hogy államvizsga-dolgozatot kellett kijavítanom, vagy segítettem szakirodalmat keresni. Ebben nagyon sokat segítenek a megyei könyvtár, pontosabban a felnőtt és dokumentációs részleg munkatársai. Amikor olyan anyag kell egy-egy szakdolgozathoz, elkérem tőlük, ők beszkennelik vagy lefotózzák, és elküldik. Nagyon jó az együttműködés a megyei könyvtárral, mindenben támogatnak, és szakmailag irányítanak, mindig segítenek, ha szükség van valamire.
(...) Voltak olyan rendezvények, amelyeket kimondottan a könyvtár szervezett, és olyan is, amihez innen csatlakoztunk. Saját programunk a könyvtárismertető óra, de amikor sikerült számítógépeket beszereznünk ‒ és ez még újdonság volt, nem mindenkinek volt otthon saját számítógépe ‒, akkor elindítottam egy számítógépes képzést nyugdíjasoknak. Idővel kezdtek érdeklődni a fiatalabbak is, majd egy csoport mozgássérültekből és azok gondozóiból alakult. Ez több évig eltartott, mert nyolcvanan jelentkeztek, de egyszerre csak négy személy jöhetett, mert négy számítógép volt a könyvtárban. Hetente, csoportonként két-három órát maradtak, és egy ilyen tanfolyam háromhónaposnak indult, de sok esetben négy hónapig is elhúzódott. Akkoriban nagy igény volt erre, sokan akarták megtanulni használni a számítógépet. Ez 2010-ben kezdődött, és mint mondtam, több évig is eltartott. Egyébként érdekes volt látni, hogy milyen erős barátságok szövődtek a tanfolyam ideje alatt. Ráadásul sokan közülük visszajáró, aktív olvasók. Közvetlen, bensőséges kapcsolat alakult ki közöttük, és a könyvtárhoz is ragaszkodnak. A könyvtárban egyébként megünnepeljük a magyar népmese napját, volt versfelolvasó délután, versillusztrációs pályázat, könyvbemutató, költészet napi előadás. Ez utóbbinál ma is szívesen gondolok vissza a LESZ együttesre, amely megzenésített verseket és saját dalokat adott elő. Igazából minden jeles napot megünneplünk itt a községben."
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://hargitanepe.ro/
Megjelent a júliusi Székelyföld
A Székelyföld 2022/7. száma tematikus: Lengyel keringő címszó alatt a lengyel irodalomnak, történelemnek, kultúrának van szentelve, a lengyel–magyar barátság jegyében. A lapszám két vendégszerkesztő, Hubbes László és Vermesser Levente bevonásával készült, az összeállítás előbbi tárgyilagos, utóbbi poétikus felvezetőjével/ráhangolójával kezdődik. A továbbiakban Kazimiera Iłłakowiczówna, Anna Janko, Wisława Szymborska, Adam Zagajewski versei, valamint Sławomir Majewski novellája olvashatók magyar fordításban.
Krzysztof Gajewski Népi fordulat a kortárs lengyel irodalomban, művészetben és bölcsészettudományban címmel, a Marek-Jerzy Minakowski – Rafał Smoczyński szerzőpáros pedig A nyomtatott osztály: munkajegyzetek a lengyel értelmiségről és a kulturális tőkéről címmel közöl tanulmányt.
A lapszámot Krzysztof Ducki lengyel származású, Budapesten élő grafikusművész plakátjai illusztrálják.
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.e-nepujsag.ro/
Megjelent a Korunk júliusi lapszáma
A macskák fontos szerepet töltenek be a kultúrtörténetben, részei a mítoszoknak, alaptörténeteknek – és természetesen a hétköznapoknak is. A kolozsvári Korunk tematikus összeállítása a macskák irodalmi és képi megjelenítéseinek ered nyomába, vizsgálva a populáris kultúrában jelen lévő ábrázolásokat is, ugyanakkor kitér azoknak a társadalmi konszenzusoknak a változásaira is, amelyek például a városokban élő macskák életformáját befolyásolják. A lapszám írásai az alábbiakhoz hasonló kérdéseket járnak körül: Milyen szerepet töltenek be a macskák a detektívtörténetekben? És a Kádár-kori mesefilmekben? Honnan ered az Aliz Csodaországban vigyorgó és fokozatosan eltűnő Cheshire Cat figurája, és milyen kulturális kontextusba illeszkedik? Mi a Macskák című musical előtörténete színpadon és filmen? Mennyire fordítható át a musical kiindulópontjaként számontartott T.S. Eliot-kötet kelet-európai közegre? Milyen könyvek társaságában szeret tartózkodni a polcon egy szürrealista költő macskája? Mit olvas egy macskamentőként dolgozó, ennek társadalmi kereteit is tágítani próbáló kulturális újságíró? A lapszám szerzői között szerepel mások mellett Egyed Emese, Kérchy Anna, Beretvás Gábor, Szabó R. Ádám, Miklós Ágnes Kata, Simona Popescu, Florin Bican, Horváth Csaba, Bence Erika, Zólya Andrea Csilla, Sándor Boglárka Ágnes.
Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/
Meghalt Böszörményi Gyula, az Álomfogó-regények írója
2022. június 29-én meghalt Böszörményi Gyula, József Attila-díjas író. Az 1964-ben született, izomsorvadásos betegségben szenvedő, gyerekkora óta mozgássérült alkotó 2002-ben lett országosan ismert Gergő és az álomfogók című meseregényével. Ezt aztán több folytatás követte, ezen kívül pedig olyan sikeres regénysorozatok fűződnek a nevéhez, mint az Ambrózy báró esetei.
Forrás és a teljes cikk itt: https://24.hu/kultura/2022/07/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése