Elérhető az Adatbankban az erdélyi magyar kiadók tavalyi könyveinek katalógusa
Közzétette az Adatbank.ro erdélyi magyar elektronikus könyvtár a tavalyi évben erdélyi magyar kiadóknál megjelent könyvek katalógusát. A félévente – évente közölt összesítést a szerkesztők a kiadók visszajelzései alapján állítják össze. A mostani, 2022-es listát (Romániai magyar könyvtermés – 2022 címmel) és a korábbi évek köteteinek címeit és ismertetőjét itt lehet megnézni: https://adatbank.ro/html/cim_
Forrás: https://transtelex.ro/kultura/
A Mesekerék és az Aranyfonál találkozása Gelencén
A sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár Mesekerék – Vándorkönyv-tár elnevezésű programja 2023. április 4-én Gelencére látogatott ismételten, ahol a Jancsó Benedek Általános Iskola két előkészítő osztályának és két első, illetve második osztályának tartottak játékos, jó hangulatú foglalkozást. A nulladik osztályosok Az öregasszony és a sárkány című mesét hallgatták meg és játszották el. Az első osztályban Imre Eszter Napsugár kisasszony tizenkét madara című könyvéből egy mese került felolvasásra, a második osztályban A kis ködmön című népmesével foglalkoztak. Az iskola felsőtagozatosainak az Aranyfonál programot ajánlották, amihez a községi könyvtárba közel száz kötetnyi olvasnivalót vittek – azoknak a szerzőknek a műveiből is, akikkel az érdeklődők találkozhatnak az idei, 2. SepsiBook könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon. Ennek az olvasásnépszerűsítési programnak a tervezett időtartama idén az április–június időszak. Az olvasásnépszerűsítésen túlmenően a cél a személyiségfejlesztés, a közösségi élmény biztosítása, az ismeretterjesztés, szókincsbővítés, lelki gazdagodás, valamint az, hogy a foglalkozáson részt vevő gyermekek számára a történetekkel való találkozás pozitív élmény legyen, és könyvtárba járókká, olvasókká váljanak.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Durica Katarina író Sepsiszentgyörgyön: „Érdekel a világ működése”
A 30. Szent György Napok kulturális hete keretében, 2023. április 26-án Durica Katarinával találkozhattak olvasói, a könyvtár Gábor Áron termében.
’Most épp a halál. Az elmúlás és az azzal kapcsolatos rítusok. Melyek már nem ugyanolyanok, mint még egy most középkorú generáció szüleinek életében voltak. Miként az sem egyértelmű már, hogy anya-apa-gyerek egyetlen természetes folyamat részesei. Ezekről a „nehéz” témákról, ezek megírásának (a halál esetében majdani megírásának) mikéntjéről, de még a „regényelkövetés” utáni létről is beszélt Durica Katarina felvidéki származású író.
Hogy Durica Kata nem „szokványos” témákat ragad meg regényeiben, azt a népes, zömmel női közönség is bizonyította – bár vannak dolgok, amelyeket férfi író nem is tudna megírni. Ilyen a szülés folyamata, de az is, hogy mi történik, ha valaki béranyaként szül gyereket: milyen érzések kavarognak benne, egyáltalán, hogyan és honnan jutott oda, hogy testét bérbe adva kihordjon egy gyereket, akit talán soha többé nem lát? Kelet-Európában tabutéma még ez, bár egyre gyakoribb, az Amerikai Egyesült Államokban törvényes, bár működése ott is számos kételyt vet fel. És általában a női test mint áru – de olyan áru, amelyben lélek van, érzésekkel, kételyekkel, félelmekkel – ezek a dolgok foglalkoztatták legutóbbi három regényében Durica Katát, ezekről beszélt Máthé Kincső jól célzott kérdéseire válaszolva, kezdve a dokumentálódással, folytatva a karakterek bonyolult felépítésével, befejezve a kézirat leadása utáni kiüresedéssel. És beszélt arról is, ami most foglalkoztatja, a halál tematikája, amiből – talán – regény is lesz. Hogy miért az elmúlás? Mert ez az egy a bizonyosság az életben, amin nem lehet változtatni, bár a halál pillanatától a temetésig tartó folyamat és rítus is átalakulóban, „már ezek a biztos pontok sem annyira biztosak”, jegyezte meg Durica Kata, aki, úgy tűnik, nem csak regényeivel, de személyiségével is hatással volt a szentgyörgyi közönségre, hiszen ami író-olvasó találkozón ritkán szokott megtörténni, a beszélgetés végén több kérdés is elhangzott a teremből.’
Fotók itt: https://www.kmkt.ro/durica-
Forrás: https://www.3szek.ro/load/
Sajtóvisszhang: https://www.helikon.ro/
https://transtelex.ro/kultura/
Közönségtalálkozó Alina Nelega drámaíróval – Irodalom, amiből színház lesz
A 30. Szent György Napok keretében, 2023. április 27-én közönségtalálkozóra került sor Alina Nelega íróval a sepsiszentgyörgyi Andrei Mureșanu Színházban, a Fellini-teremben, a könyvtár társszervezésében.
Adott pillanatban azt mondta Alina Nelega: irodalmat szeretett volna írni, de mindegyre színházi szöveg lett belőle.
Nem is lehetett volna másképp, hiszen Alina Nelega a közönségtalálkozón bármiről beszélt, mindig a színházhoz jutott vissza („én abban az illúzióban élek, hogy a színház fontos része a kultúránknak”), kedvenc (saját) könyve is a román színjátszás első nagy (amúgy feledésbe merült) dívájáról írott életrajzi regénye. Beszélgetőtársa, Carmen Muşat irodalomkritikus hát nem is próbálta kimozdítani „komfortzónájából”, hagyta szabadon szárnyalni gondolatait, így egy igazán érdekfeszítő, már-már előadásnak is beillő beszélgetés résztvevője lehetett a (sajnos csak nagyon kisszámú) közönség.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/
Ipekakuána avagy baróti feljegyzések – Bogdán Mária Emese új könyvét mutatták be
A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében népes közönség gyűlt össze 2023. április 24-én Bogdán Mária Emese új könyvének bemutatójára. Az Ipekakuána avagy baróti feljegyzések című kötet a baróti Tortoma Kiadó gondozásában jelent meg. A Csíkszeredában élő szerző harmadik kötetében irodalom és a dokumentum műfaja keveredik. A szerzővel Hoffmann Edit nyugalmazott muzeológus, a kötet szerkesztője beszélgetett, a bemutatón jelen volt Demeter László, a kiadó vezetője, aki bemutatta legújabb kiadványaikat, elsősorban erdővidéki vonatkozású köteteket.
Hoffmann Edit előbb arra kérte a szerzőt, hogy beszéljen baróti kötődéséről. Amint Bogdán Emese elmondta, kilencéves koráig élt a család Baróton, ott született ő is. A könyvben szereplő emberek a családja tagjai és ismerős barótiak. Elsősorban azért jött létre ez a kötet, mert édesapjának ígéretet tett, hogy az általa elmesélt történeteket lejegyzi. A könyv első felében édesapja emlékiratát bocsátotta közre, amely erdővidéki, baróti eseményeket idéz fel a múlt század derekáig. A kötet második részében, A mi utcánk fejezetcím alatt saját emlékeit osztja meg olvasóival a szerző. Fontos megjegyezni azt is, hogy nagyon sok helytörténeti adattal szolgál, például a helyi családok történetéről, kisiparosokról, kereskedőkről, ilyen jellegű kötet még nem született Barótról – emelte ki Hoffmann Edit.
Forrás és a teljes cikk itt: https://konyvtar.hargitamegye.
Költészetnapi szavalóverseny és Vers Est, kihelyezett könyvtár
A Kájoni János Megyei Könyvtár idén is bekapcsolódott a magyar költészet napja alkalmából szervezett csíkszeredai események sorába. A csíkszeredai Agora Alapítvány 2023-ban is megszervezte hagyományos, költészetnapi szavalóversenyét, amelynek idén is a könyvtár előadóterme adott otthont. A szavalóversenyre egy szabadon választott verssel lehetett jelentkezni az alábbi magyar költők műveiből: Baka István, Csokonai Vitéz Mihály, Dékány Dávid, Dsida Jenő, Horváth Benji, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Madách Imre, Petri György, Petőfi Sándor, Rab Zsuzsa, Romhányi József, Szilágyi Domokos, Tóth Árpád. A verseny zárórendezvényeként a csíkszeredai ANT BAR-ban Vers Estre került sor, ahol fellépett André Ferenc csíkszeredai születésű költő, akinek legújabb kötetét mutatták be. A kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról címmel a Jelenkor Kiadónál 2023-ban megjelent kötetről a szerzővel Forró-Erős Dóra beszélgetett. A gálaesten elhangzott néhány gyönyörű versdal a Role együttes előadásában, felléptek továbbá a szavalóverseny győztesei is.
A Csíki Játékszín idén is többnapos rendezvénysorozatot szervezett a költészet napja tiszteletére, 2023. április 14-én a Kájoni János Megyei Könyvtár munkatársai gyermekvers-köteteket vittek a színház előcsarnokába kihelyezett könyvtárba, a bábos-rajzos-verses foglalkozáson részt vevő gyerekek élvezettel lapozták a versesköteket, az oda látogató szülők közül néhányan fel is olvastak a versekből a kicsiknek.
https://konyvtar.hargitamegye.
Biblioterápiás olvasókör
2023. április 4-én és 6-án biblioterápiás foglalkozást tartottak a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtárban. Mindkét csoportban Lázár Ervin A bolond kútásó meséje kapcsán zajlottak a tevékenységek, amelyeket Vántsa Judit könyvtárvezető irányított.
Vidd haza Milót, és olvass neki!
2023 márciusában első alkalommal került megrendezésre a Vidd haza Milót, és olvass neki elnevezésű esemény, amelynek fő célja a könyvtárhasználat és az olvasásnépszerűsítés volt, valamint a gyerekek ösztönzése arra, hogy aktív könyvtárhasználók legyenek. A koncepció lényege: elérni azt, hogy a meseolvasás minőségi időtöltés legyen, amely során, a fantázia fejlesztésén túl, a gyerekek érzelmi és nyelvi készségei is fejlődnek. Mindez pedig úgy valósulhat meg a legeredményesebben, ha oldott, kellemes légkörben történik. Ebben segített a könyvtár plüssmackója, belopva a gyerekek és felnőttek mindennapjaiba a meseolvasás önfeledt élményét. A programban összesen 85 gyerek vett részt, a végén 5 gyerekkönyv került kisorsolásra a résztvevők között.
Testvérkönyvtár-program költészetnapra
A 2022-2023-as tanévtől kezdődően a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolának testvérkönyvtára is van: a gödöllői Damjanich János Általános Iskola tékája. A tapasztalatcseréket követően a testvérkönyvtárukkal megszervezték az első közös rendezvényünket. A magyar költészet napja alkalmával arra kérték iskolájuk tanulóit, hogy váljanak költővé, és írjanak köszöntő verset a testvérintézménynek, valamint, kapcsolódva a Petőfi 200 emlékévekhez, Petőfi költeményeinek illusztrálására is biztatták. Az iskola diákjainak munkái Gödöllőn, a Damjanich János Általános Iskola tanulóinak munkái az udvarhelyi tanintézményben kerültek kiállításra.
Forrás: https://bethlen-gabor.ro/
Székelyudvarhelyről Beregszászra: Fuss NEKI-finis
A Fuss NEKI Udvarhely Könyvek maratonja programjának lezárásaként a székelyudvarhelyi Bibliofil Alapítvány művelődési egyesület, valamint a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár képviselete Beregszászra utazott.
A Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Beregszászi Városi Könyvtár munkatársai szívélyes fogadtatása után bemutatták könyvtárukat,és betekintést nyerhettek a jelenlegi közéleti helyzetbe, nehézségekbe. Ennek ellenére meghatóan ünnepélyes keretek közt került sor a könyvcsomagok átadására, ahol a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány által koordinált gyűjtésen mintegy 881 könyvet tudtak megvásárolni, eljuttatni és átadni a kedvezményezetteknek.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Gyógynövények az egészség megőrzésére
2023. április 5-én a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium dokumentácios és információs központjában a gimnázium könyvtárosa tartott előadást a gyógynövények hasznáról. Vendégei a XI. E. osztály tanulói voltak, Péter Éva osztályfőnökükkel.
Bevezetőként a természetvédelemről beszélt, majd Szabó T. Anna Gyógynövénydal című költeményével folytatta. Mindezt biblioterápiás céllal tette. Ezt követte a gyógynövénytörténet a legrégebbi koroktól mostanáig. Kitért a herbáriumok szerkesztésére és annak elterjedésére. Említésre került a Csíksomlyón tevékenykedő Kájoni János ferences szerzetes, énekszerző, nyomdász, orgonaépítő herbáriuma is. A gyógynövénytörténetet a gyógynövényismeret követte, azoknak gyűjtése, tartósítása és felhasználása. Az előadás végén a könyvtáros által felkínált szurokfű (vad oregánó)-tea mellett beszélgetett a diákokkal a gyógynövényekről. Megtekinthették a gyógynövényes kiállítást is, amely tartalmazta a gyógyfüvek történetét, a gyógynövénygyűjtés praktikáját, néhány gyógynövény hatóerejét, fontos gyógynövényes kiadványokat és a nemrégiben elhunyt Macalik Ernő biológus, gyógynövény- és természettudományi szakértő munkásságát.
Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.
Tizenhárom mázsányi olvasnivaló a háromszéki könyvtáraknak
Egy budapesti egyesület tizenhárom mázsányi könyvet gyűjtött össze, a szállítmány 2023. április végén hozták el Kézdivásárhelyre. Az adományban azok a háromszéki könyvtárak részesülnek, amelyek működnek ugyan, de szegényes, illetve elavult az olvasnivalójuk.
Bába Szilvia és Junghausz Rajmund már korában is szerveztek gyűjtést Újbudán, az ottani önkormányzati testület tagjaiként. Idén úgy látták jónak, ha mindezt a Szeretem Újbudát nevű egyesületük égisze alatt bonyolítják le. Iskolákban, különböző fórumokon közzétett felhívásukra, illetve az előzetes, napokig tartó válogatás után összesen 1300 kilót nyomó, új vagy újszerű állapotban lévő kötet gyűlt össze, annak nagyobbik részét tudták most elhozni, a többi egy következő fuvarra vár.
Ezzel tulajdonképpen a Bod Péter Megyei Könyvtár és a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés év eleji, Szívből jövő könyvajándék elnevezésű, a két évvel korábbihoz hasonló felhívásának tettek eleget – tudtuk meg Csüdör Katalintól, a megyei intézmény vidéki könyvtárakért felelős szakirányítójától –, amely révén 2005 után megjelent ifjúsági és gyerekkönyveket terveztek gyűjteni a községi könyvtárak számára (ez az akció egyébként április 24-ig tartott). Kovászna Megye Tanácsa pályázati rendszere révén ugyanis számos ilyen intézményépületet sikerült rendbetenni az elmúlt időszakban, ám közülük csak tizenhárom működik, és ezek könyvállománya is felújításra szorul, hiszen legutóbb az 1980-as években gyarapították a leltárukat.
Az anyaországi gyűjtésszervezők elmondták, ezúttal inkább felnőtteknek szóló ismeretterjesztő könyveket, verses és novellásköteteket, krimiket, bestsellereket, a szórakoztató irodalom műfajához sorolható köteteket vártak a felajánlóktól, és a begyűlt mennyiség a két évvel korábbi kezdeményezés sikerét is túlszárnyalta. Az adományt Szentkatolna község könyvtárában pakolták le, a Tegyünk Kézdiszékért Tömörülés tagjai itt fogják majd szétválogatni és a többi településre eljuttatni. Ez utóbbi könyvtár érdekessége, hogy Tusa Levente polgármester egy régóta használaton kívüli szeszgyár romos épületét alakította át, hogy otthont adjon az olvasnivalónak.
Forrás: https://www.hirmondo.ro/
A magyar költészet napja Gyergyószentmiklóson
2023. április 11-én 18 órától a gyergyószentmiklósi városi könyvtárban a magyar költészet napját ünnepelték. József Attila születésnapján idén Petőfi Sándor került fókuszba, valamint kedvenc verseit Gergely Katalin, a város szülötte gyűjtötte csokorba, aki évek óta a budapesti fiatalokkal igyekszik megszerettetni a magyar irodalmat.
Forrás: https://www.facebook.com/
Életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka, holott az olvasás pozitívan hat a szellemre, lélekre
Friss felmérés szerint életében egyetlen könyvet sem olvasott a romániai lakosság 35 százaléka. Az adatok szerint Romániában kevesen olvasnak, annak ellenére, hogy a könyvfogyasztásnak pszichológiai, neurobiológiai és szociológiai szempontból is számos pozitív hozadéka lehet. Olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene könyvet lapozni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagymértékben csökkentse a stressz-szintet.
A romániai lakosságról az elmúlt években több ízben is hasonló adatokat mutattak a kultúrafogyasztást vizsgáló felmérések: évről-évre az derült ki, hogy egyre kevesebbet olvasnak az emberek, nem járnak könyvtárba, és a digitális világ egyeduralma sem kedvez a hagyományos olvasás térnyerésének. A pandémia időszaka alatt, a bezártság miatt 2020 és 2022 között viszont világszerte megugrott az olvasás népszerűsége. A bukaresti székhelyű Kulturális Kutatási és Képzési Intézet (INCFC) 2020 év végén készített felmérése szerint a 18 év feletti, városi és vidéki lakosság körében végzett, Kultúrafogyasztás világjárvány idején elnevezésű romániai kutatásból többek közt kiderült, hogy míg 2019-ben a megkérdezettek 22 százaléka olvasott rendszeresen, a pandémia kezdetének évében ez az arány 35 százalékosra nőtt. Bár a szakemberek arra is fel szokták hívni a figyelmet, hogy az olvasás nagymértékben befolyásolja azt is, milyenné válik a szókincsünk és nyelvhasználatunk, az Eurostat friss felmérése szerint a fiatalok 35 százaléka vallotta azt, hogy nem olvasott még el egyetlen könyvet sem, és csak 16 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy havonta olvas. (...)
Edzi a gondolkodást, megelőzheti a demenciát az olvasás
Az olvasásszakértők szerint mindössze napi 6 percnyit kellene olvasni ahhoz, hogy ez a tevékenység pozitívan hasson az agyműködésre, és hogy nagymértékben csökkentse a stressz-szintet. A különféle kapcsolódó szakterületek kutatásai azt igazolják, hogy az olvasásnak számos pozitív hozadéka van az emberi pszichére, a mentális és érzelmi folyamatokra nézve, és a szociológia is kimutat jótékony hatásokat. Amint az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) honlapján szerepel, az olvasás ugyan nem velünk született képesség, agyunk egy bonyolult folyamattal mégis képes elsajátítani. Orvosi szempontból szintre pontról pontra leírható, hogy mi történik, ha valaki egy novellát, regényt olvas, belehelyezkedik egy fiktív univerzumba és más emberi nézőpontokba: a szöveg hatására az agyunkban ekkor egy szimulációs tér és belső képek jelennek meg szinte szó szerint a szemünk előtt. Ugyanaz az írás mindenkiben más és más képzeteket, képeket idéz elő, érdekes lenne megvizsgálni, hogy egy-egy történet olvasásakor ki hogyan képzeli el a szereplőket – milyen külsővel, fizikummal jelenik meg egy-egy alak a tudatunkban. Ez a folyamat elvezet minket a mentalizációhoz, ahhoz a jelenséghez, amikor meg akarunk ismerni, érteni valakit, amikor figyelünk a másikra – jelen esetben egy-egy fiktív szereplőre. Mindez edzi a gondolkodásunkat, segít megelőzni a demenciát, jobb mentális egészséghez, sőt, a stressz-szint csökkentésén keresztül jobb általános egészségi állapothoz vezet.
Irodalomterapeuta és szociológus a könyvekről
Több ország kutatása megerősítette, hogy kifejezetten a szépirodalom, illetve a fikciós történetek befogadása nagymértékben fejleszti az empátiát is, míg ha valaki elsősorban csak szakirodalmi tanulmányokat, újságcikkeket olvas, ugyanez már nem mondható el. Jakobovits Kitti magyarországi pszichológus, irodalomterapeuta a pandémia idején – amikor a könyvek jelentősége növekedni látszott – a Krónika megkeresésére elmondta: az olvasás pozitív hozadéka többek közt az, hogy csökkenti a szorongást.
„Bizonyos értelemben a társas interakciókat is pótolni tudja, mert olvasás közben az olyan szociális készségek, mint az empátia vagy a mentalizáció – egyszerűen fogalmazva az a képesség, hogy bele tudunk gondolni mások helyzetébe – szintén működnek, sőt fejlődnek. Ha tehát az otthonba visszahúzódó időszakban olvasunk, akkor lelkiállapotunknak is jót teszünk. És abban is bízhatunk, hogy az olvasottak később társas kapcsolataink tekintetében is javunkra válhatnak” – mutatott rá a szakember.
A szociológusok is egyetértenek azzal, hogy az olvasási szokásokat döntően befolyásolja a technikai eszközök fejlődése. George Butunoiu szociológus a hasonló nevű hírcsatorna portáljának, a Digi24.ro-nak a kérdésére kifejtette, az 1989-es fordulat előtti időszakban a hazai lakosság sokkal jobban állt olvasás tekintetében, hiszen egyebet nem is nagyon lehetett csinálni. „Az 1989-es változásokat követően azonban a szélrózsa minden irányából szinte bombázták az embereket Romániában a figyelemfelkeltő ingerek, főként a televízión keresztül. Aztán a mass media további változásaival és a világháló térnyerésével egy időben még inkább háttérbe szorultak a könyvek” – összegzett a román szociológus.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Szükség volna központi erdélyi magyar könyvtárra és dokumentációs központra
Központi erdélyi magyar könyvtár és dokumentációs központ létrehozásának fontosságát hangsúlyozza Bárdi Nándor magyarországi történész, az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár szakmai programfelelőse. A romániai magyar kisebbség történetének kiváló ismerőjével az adatbank létrehozásának körülményeiről és szükségességéről, annak fontosságáról, illetve a működésével kapcsolatos újdonságokról beszélgettek. Bárdi Nándor szerint az adatbank erejéhez mérten azokat a dokumentációs feladatokat próbálja ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár és dokumentációs központ tájékoztató, illetve online szolgáltatásának kellene biztosítania. Ugyanakkor az ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete munkatársa kiemelte, miközben a közösségi média meghatározó lett a véleményalkotásban, fontos a kor tudományosságának szintjén álló tájékozódási pontokat szervezni, s az adatbanknak ilyen szerepe lehet.
- Lassan két évtizede robbant be a digitális térbe az Erdélyi Magyar Adatbank, amely megpróbálta összegyűjteni, tárolni és a nagyközönség rendelkezésére bocsátani a romániai magyar közösség története szempontjából fontos információkat, adatokat, dokumentumokat. Honnan, hogyan és miért tartották fontosnak ennek a virtuális felületnek a létrehozását? (...)
- A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézete 2003-tól Kelet-közép-európai interetnikus tudásmenedzsment elnevezéssel online programot indított nyolc ország magyarlakta területeire vonatkozó másfél tucat (népszámlálási, gazdasági, önkormányzati és intézményi stb.) adatbázisának az integrálására. Erről azonban három-négy év alatt kiderült, hogy nincs meg hozzá a megfelelő tartalomszolgáltató és informatikai háttér, ezért félbe is maradt ez a központi vállalkozás. Ezzel párhuzamosan a kisebbségi magyar közösségeken belül már az ezredforduló előtt létrejöttek azok a központok, amelyek saját közegük dokumentációs igényeit próbálták kielégíteni. Az adatokat, az információkat, a dokumentációt helyi szintről kezdték el gyűjteni, amelyekből aztán regionális gyűjteményt lehetett létrehozni. Először a somorjai Fórum Intézet és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet alakította ki központi dokumentációs szerepét. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) esetében, ha volt is erre szándék, a kutatói-szervezői tisztségekben olyan szakemberek voltak, akik nem a romániai magyar kisebbség történetével foglalkoztak. Erdélyben központi magyar könyvtár sem jött létre, amely irányíthatta volna a meglévő egyesületi és az önkormányzatokhoz kerülő magyar könyvtárak munkáját. A kis szakkönyvtárak (Kriza János Néprajzi Társaság, Jordáky-könyvtár) és a székelyföldi könyvtárak sem tudták ezt felvállalni.
Az ebből adódó dokumentációs hiányok pótlására, illetve a politológiai képzés háttereként jött létre 2002-ben a Jakabffy Elemér Alapítvány (JEA) Kortörténeti Gyűjteménye. Ennek része a folyamatosan bővülő társadalomtudományi, politológiai kézikönyvtár (5500 kötet), a romániai magyar kisebbségre vonatkozó dokumentumokat felölelő kézirattár 1918 utáni iratállománnyal, valamint az 1990 utáni romániai magyar civil és politikai szervezetek közlönyeiből összeállt anyag. A gyűjtemény ezeken felül magában foglal vidéki és országos terjesztésű újságokat, hírlapokat, folyóiratokat, fontosabb kurrens szakfolyóiratokat, az 1990 utáni romániai magyar közéleti sajtó (főleg 1990 és 2000 közötti) szinte teljes gyűjteményét. A kézirattár egy része hagyatéki anyag, a másik oktatási segédlet, de a legszámosabb – közel 1500 tételt tesz ki – az erdélyi magyarságra vonatkozó szakértői anyagok gyűjteménye, amely a Teleki László Alapítvány Könyvtárának és a szegedi Egyetemi Könyvtár Társadalomelméleti Gyűjtemény fénymásolt anyagain alapult. Itt a kezdeti cél az volt, hogy a romániai magyarság helyzetére vonatkozó referens könyvtárat és kézirattárat hozzunk létre, ahol a kutatói kéréseket tudjuk segíteni egyetemista dokumentátorokkal, akik majd maguk is kutatókká válhatnak.
Továbbá 1999-től indult el a Transindex, amely 2002-től 2021-ig meghatározó erdélyi magyar hírportálként működött. A nagy látogatottságuk miatt őket kerestük meg az adatbank ötletével. Ebből az együttműködésből jött létre 2004-től az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár (www.adatbank.ro), amelynek tartalomszolgáltatását a JEA Kortörténeti Gyűjteménye biztosította, illetve ehhez kapcsolódva a természettudományi anyagok az Apáthy István Egyesület szervezésében készültek. A tartalmak online megjelenítésével az volt a cél, hogy a virtuális erdélyi magyar társadalom intézményei és annak alrendszerei, kulturális öröksége, az arra vonatkozó szakirodalom, nyilvánossága, fórumai stb. bárhonnan, bármikor szolgáltatásként elérhetők legyenek. Tehát a dokumentációs tár a gyűjteménygyarapításon és a kutatók, diákok kiszolgálásán túl elsősorban az internetes tartalomfejlesztésre és -szervezésre koncentrált. Azokat a dokumentációs feladatokat próbálta ellátni, amelyeket a mai napig hiányzó erdélyi központi magyar könyvtár tájékoztató és online szolgáltatásának kellene biztosítania.
Természetesen itt is kialakultak párhuzamok. Az EME részéről az Erdélyi Digitális Adattár (eda.eme.ro) révén, amely alapvetően az egyesület anyagait jeleníti meg. Szintén a tagok és az intézmény publikációit hozza a Kriza János Néprajzi Társaság adatbázisa (http://www.kjnt.ro/
(...)
– Az átalakítás közben milyen újdonságaik voltak az adatbankban, illetve mi várható ebben az évben?
– Elkészült a Nagyvárad (1920–1938), az Új Élet - Erdélyi Figyelő (1958–1996), valamint a Népi Egység (1944–1948) repertóriuma, és az előbbi kettő ki is került az internetre. Az Erdély meghatározó személyiségei blokk a Romániai Magyar Lexikonon belül több mint száz szócikkel bővült, hasonlóképpen a helytörténeti munkák könyvgyűjtemény több mint kétszáz tétellel gyarapodott. Az új erdélyi könyvek sorozatban is pótoltuk az 2021-es és az 2022-es évet, és remélhetően most már négyhavonta frissíthetjük a könyvlistát.
Forrás és a teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/-/
Kolozsváron, Szatmáron, Zilahon és Medgyesen is bemutatta legújabb szerelmeskönyvét Nyáry Krisztián
Nyáry Krisztián irodalomtörténész, kommunikációs szakember legújabb könyve is olvasmányos, magával ragadó stílusban enged betekintést olyan történetekbe, amelyek nem szerepeltek eddig az irodalmi tankönyvekben, amelyekre nem jutott idő az irodalomórákon. A szerző először 2012-ben jelentetett meg kötetet neves íróink és költőink szerelmi életéről, románcairól. Az Így szerettek ők első és második része is könyvsiker lett. Most elkészült a sorozat várva-várt harmadik része: ismét lekerülnek az unalmas íróportrék a tantermek falairól. A könyvből egyebek mellett megtudhatjuk, hogyan érzett egyoldalú szerelmet József Attila pszichoanalitikusa, Gyömrői Edit iránt; miért írta népdalait Kisfaludy Károly egy vallásos zsidó lányhoz, aki nem lehetett az övé; hogyan próbálta megszervezni Vajda János és ifjúkori szerelme, Kratochwill Georgina újbóli találkozását a költő későbbi felesége; miért kérte meg hétszer Móricz Zsigmond Magoss Olga kezét; és miként tudott Ignácz Rózsa a Gestapo börtönében tanúként részt venni volt férje második esküvőjén.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
Átadták az „erdélyi Oscar-díjakat”
Az „erdélyi Oscar-díjnak” is nevezett EMKE-díjakat 2023. április 15-én adták át az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület idei évi közgyűlésén, amelynek a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet díszterme adott otthont. Az eseményen jelen volt és díjat is átvett Potápi Árpád János magyarországi nemzetpolitikai államtitkár.
Az elismerések átadásának ünnepélyes eseményén 5 életműdíjat és 13 éves elismerést nyújtottak át a közművelődési kultúra különféle területein tevékenykedőknek. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Köllő Enikő részére – tevékeny és eredményes könyvtárosi pályája elismeréseként, kimagasló könyvtárosi és rendezvényszervezői munkásságáért, írott kulturális örökségünk, értékeink megőrzése, gazdagítása, valamint ezen értékek közvetítése érdekében kifejtett erőfeszítéseiért – Monoki István-díjat adományozott. Laudálta Bartis Edit.
Forrás és a díjak listája itt: https://kronikaonline.ro/
Meghalt Pomogáts Béla irodalomtörténész
Életének 89. évében, 2023. május 1-jén elhunyt Pomogáts Béla, Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke.
„Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban, ami az akkori világban nagyon nem csengett jól. Sokszor mesélt büszkén az 56-os forradalomban játszott szerepéről, majd az internálótábor kínjairól. Ezt követően néhány évig középiskolában tanított, de ő inkább a tudomány világában érezte otthonosan magát. 1965-től a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének munkatársa volt, itt töltöttek el csodálatos közös éveket édesapámmal és más legendás írókkal, irodalomtörténészekkel. Számos laphoz írt, megannyi szervezetnél játszott vezető szerepet. 1993-2004 között az Írószövetség elnökségi tagja volt, majd 1995-2001 között elnöke” – írja róla búcsúcikkében Rónay Tamás a Népszavában.
Az irodalomtörténész a rendszerváltás után a Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk, a Kisebbségkutatás és a Magyar Nemzet szerkesztőbizottsági tagja, illetve munkatársa volt. 1994 óta az Ötvenhatos Emlékbizottság szóvivője. 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke. 1991-ben József Attila-díjat és 1956-os Emlékérmet, 1996-ban Kisebbségekért Díjat és Nagy Imre-emlékplakettet kapott. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2003-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki.
Több mint negyven önálló könyve jelent meg, írt mások mellett Kuncz Aladárról, Déry Tiborról, Jékely Zoltánról, Juhász Ferencről, valamint számos művet az erdélyi magyar irodalomról.
Forrás: https://litera.hu/hirek/
Mi a mai könyvtáros küldetése?
A könyv, az olvasás, világokat nyit meg, személyiséget formál, közösségeket kovácsol össze. Mi a mai könyvtáros küldetése? Hogyan idomult a könyvtár a modern olvasó igényeihez, és mi az, ami napról napra arra motiválja az intézményben dolgozókat, hogy legjobb tudásuk szerint tegyenek az olvasás népszerűsítéséért?
A marosvásárhelyi rádió Jó Reggelt, Erdély című műsorában Szonda Szabolccsal, a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár igazgatójával, költő-műfordítóval beszélgettek.
Forrás és az interjú hanganyaga itt: https://www.
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése