Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiumának nyílt pályázata
Az NKA Könyvtárak és Levéltárak Kollégiuma nyílt pályázati felhívásában tíz témában hirdet támogatási lehetőséget könyvtárak (magyarországi vármegyei hatókörű városi könyvtár, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, magyarországi és határon túli országos könyvtári és hazai olvasásszakmai szervezetek), illetve levéltárak (köz- és nyilvános magánlevéltárak, levéltári szakmai szervezetek, határon túli – jelentős magyar vonatkozású gyűjteménnyel rendelkező – levéltári intézmények) számára.
Pályázni lehet többek között konferenciák, rendezvények, szakmai tapasztalatcserék, műhelybeszélgetések megrendezésére; szakmai kiadványok (évkönyvek, monográfiák, tanulmánykötetek, módszertani kiadványok és forráskiadványok) közzétételére; szakmai továbbképzések szervezésére, lebonyolítására; levéltári kiemelkedő értékű, közérdeklődésre számot tartó iratok digitalizálására.
A pályázatok benyújtásának határideje 2023. szeptember 14.
Veszélyben a kulturális intézmények a kormány költségcsökkentő tervei miatt
A romániai kulturális intézmények több mint felét érintik a kormány költségcsökkentő tervei, a 469 jogilag bejegyzett intézmény 61 százalékát kellene átszervezni vagy megszüntetni – közölte memorandumában a múzeumok országos hálózata.
A szakmai szervezet beadványából kiderül, hogy szinte valamennyi székelyföldi színház, múzeum, táncegyüttes elveszítené jogi önállóságát, ha a Ciolacu-kabinet jelenlegi formájában fogadná el a költségcsökkentő sürgősségi kormányhatározat-tervezetét. Ezek ugyanis 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztatnak, és a jogszabálytervezet összevonást vagy megszüntetést javasol számukra.
A jogszabálytervezet számos megyei és városi könyvtárat is érint, de olyan kulturális kiadványokat is veszélybe sodor, mint a marosvásárhelyi Látó vagy a kolozsvári Művelődés folyóirat.
Forrás és a teljes cikk itt: https://kronikaonline.ro/
A kultúra jövőjét féltik a tervezett megszorító intézkedések miatt a kiadók
Közleményt adott ki a Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa, miszerint a könyvek áfakulcsának bármilyen emelése növeli a fizetésképtelenség és a csődök kockázatát ebben az ágazatban, annál is inkább, hogy az országban európai uniós szinten a legkisebb az egy főre jutó könyvpiac.
„A Romániai Kiadók Szövetségének igazgatótanácsa aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nyilvánosan vitatott intézkedések negatív hatással lesznek a kultúrára és különösen az írott kultúrára. A könyv értéklánca, amely a szerzőket, kiadókat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat foglalja magában, évek óta a túlélés határán van, így minden olyan intézkedés, amely az egyik szereplőt érinti, középtávon az összes többit is kibillentheti az egyensúlyából" - áll a közleményben
A Romániai Könyvkiadók Egyesülete úgy véli továbbá, hogy a szabadfoglalkozásúakat célzó adóintézkedések negatívan hatnak a műfordítók tevékenységére, és megállapítja, hogy a könyvesboltok megnyitását és működtetését támogató intézkedések hiánya „büntet minden kezdeményezést ezen területen, és negatívan befolyásolja a könyvterjesztést".
A betöltetlen könyvtárosi állások megszüntetése szintén csapás az ágazatra, mivel a könyvtárak így is szakemberhiánnyal küzdenek, hiszen az alacsony bérek, a felszereltség hiánya elriasztja a fiatalokat a hivatástól.
„A kulturális intézmények, köztük a könyvtárak erőltetett központosítása a kiadások hatékonyabbá tételének ürügyén szintén aggodalomra ad okot: az állami költségvetés nem szenved az írott kultúra költekezése miatt, a megszorítások révén nyert megtakarítások is elhanyagolhatóak lesznek. Ezzel szemben a kulturális ágazatot hosszú távon kibillenti az egyensúlyából” - áll a közleményben.
Hol folt, hol nem folt… volt egyszer egy Nyári Folt…
Veszteségeink, gyászunk – ha felül tudunk emelkedni rajtuk – kincset, gazdagságot vagy akár küldetést is rejthetnek magukban. Erre találtunk nagyon szép példát Pálmai Nóra Margó és a titkos varróműhely című könyvében, amelynek alapgondolatait életre keltették a könyvtár 2023 augusztus 7. és 11. között tartott, meghívásos napközi táborának résztvevői.
A regény szövegével egyénileg és csapatban is sokat dolgoztak. A mindennapi felolvasás és a szövegfeldolgozás, a foltokból összerakott mesefüzér, a levélírás, a beszélgetések, a varrónapló életre keltése stb. biztosították az adott napi kreatív tevékenységek alapját.
Tudatosították a jelenlévők azt is, hogy az olvasással vagy kézműves tevékenységekkel járó helybenülést mennyire fontos mozgással ellensúlyozni, és ezt közös tornával megtették minden nap.
Liza mama életbölcsességei is elkísérték a résztvevőket nap mint nap, és néhányuk mottóvá is vált:
„Még egy dolog, (…), ne feledd: hibázni kötelező. Komolyan! (…) Bosszankodni fogsz, kiabálni is, sőt földhöz is csaphatod az egészet, csak ne add fel! Az elrontott öltést ki lehet fejteni, mindig mindenre van megoldás.”
Jó volt látni, hogy a felolvasott történet hogyan indította el a gyerekek fantáziáját, és ki-ki saját elképzelése, egyénisége és ízlése alapján hogyan alkotja meg „titkos” varróműhelyének első alapkellékeit.
Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/
Könyvtári tér az idei Sepsi Tabakó Fesztiválon is
A Bod Péter Megyei Könyvtár munkatársai idén is jelen vannak fiataloknak szóló érdekes foglalkozásokkal a sepsiszentgyörgyi Tabakó fesztivál második kiadásán, az Irodalmi Sarokban.
1. Félúton önmagadhoz – kalandozások az ifjúsági irodalomban: műfajok, témák, szerzők között.
Bármennyire színes és mozgalmas életet élj is, annyiféle kalandban nem lehet részed, mint amennyihez az olvasás eljuttat. De ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy mit olvassál? Hisz a széles kínálatból nem is olyan könnyű kiválasztani a számodra megfelelő könyvet.
Ebben segített a workshop, amelynek során kortárs regényeket ismerhettek meg, majd egy választott szöveg kapcsán beszélgethettek felismerésekről, tapasztalatokról, megértésekről, önmagukról és a világról.
A foglalkozás a 15-17 éves korosztálynak ajánlott.
2. Bakancslista a boldogsághoz – versekkel az önismeret felé.
Egy jó szöveg és az ezekről való beszélgetés hozzásegít, hogy többet megtudjunk a világról, felismerjünk dolgokat, esetleg megértsünk valamit saját magunkkal kapcsolatban is. A foglalkozás végére összeállították a saját bakancslistát is.
A programot 18 éven felülieknek ajánlják.
Forrás: https://www.facebook.com/
A román nyelv napja – online játékot indított a Kájoni János Megyei Könyvtár
2010 óta hivatalosan augusztus 31-én ünnepeljük A román nyelv napját. A csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár idén online játékos vetélkedőt indított a jeles napon. A program támogatója Hargita Megye Tanácsa.
Kicsit s jól románul (!) címmel 2023. augusztus 31-én hirdette meg online nyereményjátékát a megyei könyvtár azok számára, akik szeretnének egy kicsit tanulni, román nyelvtudásukat gyakorolni, tökéletesíteni - és egyúttal szórakozni. A játékra jelentkezni és felkészülni 2023. szeptember 14-ig lehet, a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján és Facebook-oldalán elérhető online űrlap kitöltésével. A siker feltételei: román nyelvtudás, IT felhasználói készségek, gyors internet-csatlakozás, egy cseppnyi szerencse. Az online megmérettetésre és díjazásra 2023. szeptember 15-én kerül sor. Bővebb tájékoztatás és a játék szabályzata a Kájoni János Megyei Könyvtár honlapján érhető el.
Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.
A jövő könyvtára – ötödszörre szervezték meg a szakmai összejövetelt
Ötödik
alkalommal szervezte meg 2023. augusztus 24-25én A jövő könyvtára
című szakmai konferenciát a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A magyar
könyvtárosok nemzetközi együttműködésén alapuló szakmai konferencia
plenáris üléseinek, előadásainak a székelyudvarhelyi városháza Szent
István terme adott otthont. "Közös célunk, hogy kimagasló szakemberektől
és egymástól tanulva tegyük a könyvtárainkat közösségünk
nélkülözhetetlen intézményévé." – fogalmaztak a konferencia szervezői. A
kétnapos szakmai tanácskozás programja itt érhető el: https://www.udvarhely.ro/
A konferenciára a hazai könyvtárosok mellett a Kárpát-medence országainak számos intézményéből érkeztek, a közel száz résztvevőt a város polgármestere, Gálfi Árpád, valamint Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke köszöntötte. Szőcs Endre könyvtárigazgató a házigazdák nevében nyitotta meg a tanácskozást. A találkozó első napja plenáris előadásokkal vette kezdetét, Gálovits Rózsa könyvtáros moderálásával. Csáki Rozália, a Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány programvezetője az alapítvány működésébe és programjaiba nyújtott betekintést. Továbbá magyarországi könyvtárak jó gyakorlatairól hallhattak a résztvevők. Szüts Etele, a budapesti Könyvtári Intézet igazgatója Könyvtári Intézet a kárpát-medencei magyar könyvtárosok szolgálatában címmel bemutatta az intézmény küldetését, különböző információszolgáltatásait, a könyvtári minőségirányítás koordinálása során elért eredményeit és az egész Kárpát-medencére kiterjedő könyvtári továbbképzési tevekénységet.
Könyvtári kalandozások címmel, Oros Sándor, a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár szervezési igazgatóhelyettese mutatta be az intézmény sikeres programjait, megvalósításait, terveit. Tiina Põldma, a Tallinn Központi Könyvtár észt irodalmi részlegének osztályvezetője Tallinn Central Library: A Place for Lifelong Learning címmel az élethosszig tartó tanulást és a helyi közösségeket támogató új könyvtári szolgáltatásokat mutatott be. Dimén-Varga Tünde, székelyudvarhelyi iskolai tanácsadó, pszichológus, pszichoterapeuta gondolatébresztő előadásában az olvasás mentális egészségre gyakorolt hatásáról beszélt.
A plenáris előadások után választható programok következtek, két székelyföldi könyvtár programjaiból kaptak ízelítőt a résztvevők: Vincze Csilla, a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár vezetője Lovak az irodalomban, lovak a könyvtár udvarán című programjukat ismertette, a Székelykeresztúri Városi Könyvtár munkatársai, Lőrinczi Edit és Kányádi Tímea Élmény a könyvtárban címmel mutatták be saját programjaikat. A bemutatókból egyértelműen kiderült, hogy mindkét könyvtárban újszerű, élményt nyújtó programokkal is igyekeznek bevonzani minél több könyvtárhasználót. A konferencia második napjának kerekasztal-beszélgetésein az előző napi témák közös továbbgondolására került sor. A résztvevők megbeszélhették a választott előadóval a felvetődő kérdéseket, amelyek mentén betekinthettek egy-egy adott terület vagy egy tevékenység, program kulisszái mögé. Természetesen a kétnapos találkozó során alkalom adódott kötetlen beszélgetésekre is, illetve a résztvevők megtekinthették a Haáz Rezső Múzeum kiállításait, a záró plenáris ülést követően Székelyudvarhely környéki kiránduláson vehettek részt, illetve este a Nyitott könyvek éjszakájának programján.
Képes beszámoló a konferenciáról itt: http://szekelyiskkonyvtaros.
Forrás: https://www.oszk.hu/hirek/
Forrás: Kelemen Katalin, ReMeK-e-szerkesztő
Nyitott Könyvek Éjszakája Székelyudvarhelyen
Idén is megszervezte Nyitott Könyvek Éjszakája elnevezésű, egész estét betöltő programját a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár. A 2023. augusztus 25-én 19 órakor kezdődő, éjfélig tartó eseménysorozat kínálatában egymást követték a változatos programok. Három helyszínen várták az érdeklődőket: a könyvtár épületében, annak belső udvarán, illetve az épület előtti parkolóban. A rendezvény megnyitóján Szőcs Endre, a könyvtár igazgatója és Ölvedi Zsolt alpolgármester köszöntötte a részvevőket. A Hargita Népe napilap újságírója, Miklós Dalma tudódsított az eseményről:
"– A Könyvek Éjszakája tükrözi leginkább a városi könyvtár színességét. A rendezvény idén is széles kaput tár a vendégek előtt, hogy rálátást kapjanak az intézmény falain belül történő tevékenységekre – mondta az alpolgármester.
A megnyitón elhangzott beszédek után Faluvégi Chripkó Krisztina énekesnő lépett színpadra, aki a tavalyi alkalomhoz hasonlóan filmzenével, rajzfilmekből ismert betétdalokkal és musicalrészletekkel szórakoztatta a közönséget. A koncertet a gyerekeknek szóló programsorozat követte. A teljes rendezvényt minden ízlést és érdeklődést kielégítő irodalmi, zenei, képzőművészeti és tudományos kínálattal fűszerezték a szervezők. (…)"
"Az épület belső tereiben kvízjátékokkal, társasjátékokkal, papírszínházzal, filmvetítéssel és mikroszkópos bemutatóval kedveskedtek a látogatóknak. Mind a fiatalok, mind a társasjátékokat kedvelő felnőttek próbára tehették a figyelmüket és koncentrációs képességüket.
Az érdekeltek kipróbálhatták a földrengés-szimulátort és az interaktív sószobát, ugyanakkor megismerhették a 19. századi nyomdatechnikát is. A további programok közül kiemelkedő pillanatnak számított Mihály Tibor oroszhegyi helytörténész, családfakutató előadása, aki egyben a nagy sikerű Ilyenek vagyunk című könyv szerzője." (…) "A könyvtár folyosóján megtekinthető volt Szász Mihálykó Zsuzsanna Mesevilág, hol tündérek, manók laknak? című kiállítása. Az alkotások egy szépséges és varázslatos világot ábrázolnak, amelyek egyben a női lélek kivetülései is, mondták a szervezők. A festő a sajátos színes látványvilágot teremtő kiállítását Budapestről hozta szülővárosába, hogy az itteni műkedvelőknek is büszkén megmutathassa munkásságát."
A könyvtár udvarán a Vitéz Lelkek diákszínjátszó csoport Micimackó történetét elevenítette meg a színpadon. A Benő testvérek népdalokat újragondoló koncertjét, majd az Üvegfigurák amatőr színjátszó csoport Skiccek című előadását tekinthette meg a publikum.
"Pontban éjfélkor, ugyancsak az udvaron vetítették le a szervezők által kiválasztott némafilmeket.
A könyvtár előtti parkolóban is zajlott az élet. Itt állították fel az IgnisCafe standját, ahol már a legfiatalabb korosztály tagjai is ismerkedhettek a robotika és a számítógépes programozás alapvetéseivel. Akik inkább az alkotásban szerették volna kiélni kreativitásukat, azok csatlakozhattak a szabadtéri kézműves-tevékenységekhez, ahol apró kulcstartófigurákat készítettek a makramé néven elterjedt csomózási technikával. A hagyományokhoz híven, ezúttal is a parkolóban berendezett könyvturkáló számított a könyvtári rendezvény legnépszerűbb pontjának, ahol az elkötelezett olvasók időt és energiát nem sajnálva, akár éjfélig is eltűntek a könyvhalmazok között azért, hogy megtalálják a számukra kedves olvasmányokat."
Részletes program az esemény Facebook-oldalán: https://www.facebook.com/
Forrás és a teljes cikk itt: https://www.hargitanepe.ro/
Forrás: https://uh.ro/te-is-
Augusztusban is találkoztak a Bibliomágusok
2023. augusztus elsején a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Városi Könyvtár Bibliomágusok nevű biblioterápiás csoportjának ülésén a képkönyvek fontosságával, olvasóvá nevelő hatásának bevezetőjével kezdtek a résztvevk. A foglalkozás alatt egy mese illusztrációja alapján kellett kigondolniuk egy rövid történetet, amelyet bemutattak egymásnak. A nyolc résztvevő nyolcféle történettel állt elő, bizonyítva, hogy nincs rossz történet, csak más-más nézőpont, képzelőerő, fantázia. Ha ugyanezt gyerekekkel végzik el, akkor óriási és egyedi sikerélményeket tud nyújtani a képkönyv vagy egy egyszerű meseillusztráció, hiszen előre leírt szöveg nélkül, csak egy illusztráció alapján bárhogy alakítható a mese. Ez a módszer bővíti a képzelőerőt, fejleszti a szóbeli kifejezést, az összefüggésekre való rálátást stb. Az illusztráció Véronique Massenot A nagy hullám című papírszínházas meséjéből volt felhasználva. És mivel a biblioterápiás csoport tagjai még nem vettek részt papírszínházas meseelőadáson, meghallgatták a teljes mesét. Ezt követte a biblioterápiás foglalkozás, amely egy kicsit másként zajlott, mint eddig, ugyanis két novella került megbeszélésre, amelyek témájukban hasonlók voltak, de különböző végkifejlettel. A két mű Kosztolányi Dezső A kulcs és Fürdés című novellái voltak. A foglalkozást Vántsa Judit könyvtárvezető tartotta.
Forrás: https://www.facebook.com/
Tékaforgatag – a Teleki Téka felfedezése
Idén is sor került a Vásárhelyi Forgatag rendezvénysorozat keretében a Tékaforgatag eseményeire, amely Főúri palota, tudományok hajléka címmel biztosított ezúttal is szervezett sétát a Teleki Téka rejtett tereibe, Bányai Réka vezetésével.
A kertből induló, vezetett séta során a látogatók megismerkedhettek a Teleki Téka épületének és lakóinak történetével, beléphettek máskor nem látogatható terekbe, megcsodálhatták a falfestményekkel díszített, egykori dísztermet és természetesen az intézmény szívében elhelyezkedő múzeumkönyvtárat is.
Forrás: https://forgatag.ro/events/c/
Kapcsolódó sajtóanyag: https://www.e-nepujsag.ro/
Jurtás tábor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár udvarán 2023. augusztus 16. és 18. között vertek tábort az V-VII. osztályos gyerekek. Felfedezhették a jurtaállítás csínját-bínját, miközben megismerkedhettek honfoglaló őseink életmódjával. A program további felében a gyerekeknek izgalmas kalandban volt részük. A játékok és foglalkozások alatt sorra elevenedtek meg a mondák. Ugyanakkor rovásírást is lehetett tanulni, valamint a rovásírást már ismerők a tudásukat gyakorolhatták.
Forrás: https://www.facebook.com/
Fodor Sándor emléksarkot avattak Csíkszeredában
A csíksomlyói születésű, József Attila-díjas író, műfordító Fodor Sándor tárgyi hagyatékából összeállított emléksarkot avattak 2023. augusztus 10-én a csíkszeredai városházán. Az eseményen részt vett az író lánya, a tárgyak felajánlója, Fodor Eszter is.
A csíkszeredai városháza épületének lépcsőházában kialakított emléksarok avatójára bensőséges ünnepség keretében került sor. Az első alkalommal a Csíkszeredai Könyvvásárban, az íróról elnevezett teremben kiállított tárgyak, Fodor Sándor dolgozószobáját idézik meg.
Az avató ünnepséget a helybeli József Attila Általános Iskola Csicsergő Kórusa és a nemrégiben megalakult Csíkszeredai Fúvószenekar produkciója nyitotta meg. Felcsendült a Csipike-induló, amelynek szövegét Ferenczes István csíkszeredai költő, zenéjét pedig szintén a város szülötte, Köllő Ferenc zenetanár, karvezető, zeneszerző alkotta.
A résztvevőket köszöntötte Fodor Sándor lánya, Eszter is, aki az író tárgyait felajánlotta. Elmondta, az emléksarokban látható édesapja íróasztala, dolgozó széke, írógépe, családi fotók, műalkotások, az író egyik könyvespolca a könyveivel, egy vitrin az elismeréseivel. „Bízom abban, hogy egyszer lesz egy csíki irodalmi múzeum vagy irodalmi központ, ahol ez az emléksarok kicsit nagyobb lesz, és teljes egészében megjelenhet. Ahol látogathatják kicsik és nagyok egyaránt” – fogalmazta meg Fodor Eszter.
Forrás: https://maszol.ro/kultura/
Kerekasztal-beszélgetés az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről
2023. augusztus 15-én, a Kolozsvári Magyar Napokon Az erdélyi közművelődési sajtó jelenéről és jövőjéről címmel nyilvános kerekasztal-beszélgetésre került sor a Kolozsvár Társaság, a Művelődés folyóirat és a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) társszervezésében.
A beszélgetés meghívottai Zsidó Ferenc (Székelyföld), Vicsai Zsolt (Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (Helikon), Kovács Kiss Gyöngy (Korunk), Szűcs László (Újvárad, MÚRE), Vida Gábor (Látó), Böszörményi Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt főszerkesztők, Művelődés), Lakatos-Fleisz Katalin (Sugárút) voltak, a közönségben pedig további szakmabeli kollégák is voltak (rádiós, napilap-, valamint szakmai kiadvány-szerkesztők).
A Benkő Levente által vezetett beszélgetés elsősorban az erdélyi (és nagyrészt önkormányzati fenntartású) közművelődési, kulturális kiadványok, folyóiratok jelenlegi helyzetéről, tevékenységéről, illetve működésüknek a román kormány által tervezett költségcsökkentő intézkedések miatti ellehetetlenítéséről szólt.
A beszélgetés konklúziói kapcsán megfogalmazódott, hogy a kiadványoknak egymást (is) kellene hirdetniük, népszerűsíteniük, és talán hatékonyabb lenne a közös fellépés, mint ha mindenki külön próbálkozik javítani a terjesztésen.
Forrás: https://www.bukarestiradio.ro/
https://www.mure.ro/
Korniss Péter: Szék 1967-2022
Korniss Péter fotóművész Szék falut bemutató, több mint fél évszázad munkáját összegző albumát mutatták be Kolozsváron 2023. augusztus 18-án.
Korniss Péter fiatal fotósként Novák Ferenc vezetésével érkezett Székre, amikor a gyerekek még viseletben jártak iskolába, és több mint másfél órába telt, amíg eljutottak oda, sokszor sárban és hóban, amikor még rendszeresek volt a petróleumlámpa fényénél tartott táncházak és a fonók is. Bemutatja a változás első jelét, amikor 1989 után kézzel kiírva kitették Szék magyar nevét a falu bejáratához, majd a székiek külföldi munkavállalását is, ami a széki életstílus teljes átalakulását hozta magával.
„Az első sorozat még egy nagyon hagyományos falut mutat be, szinte érintetlen volt ez a kultúra és életforma” – jelentette ki a fotográfus, aki szerint már az első széki táncház után tudta, hogy neki ezt muszáj fényképeznie. „Nem tudtam, hogy ilyen sokáig fog tartani, de két okból is úgy éreztem, hogy nekem ezt meg kell örökíteni. Egyrészt meg akartam mutatni, hiszen fotóriporter voltam. Másrészt azt is tudtam, hogy ez az életforma el fog tűnni, és azt gondoltam, meg kell őrizni, ezért próbáltam mindent fényképezni. Hétköznapokat és ünnepeket egyaránt” – mondta.
Korniss elmondása szerint számára sokat jelent, hogy egy erdélyi kiadó adta ki ezt a munkát, noha – ahogy Hajdu Áron, a kötetet megjelentető BookArt kiadó vezetője is megjegyezte – valószínűleg a legtöbb magyar kiadó örömmel adta volna ki a kötetet. Hajdu szerint igyekeztek megfelelni az ezzel járó felelősségnek, de büszke arra, hogy „ez egy tiszta erdélyi könyv, hiszen csak a nyomda nem volt erdélyi”. A marosvásárhelyi származású Bartis Attila írta a bevezetőjét, és a szintén erdélyi származású Salat Zalán Péter tervezte meg.
Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/
Forrás: https://magyarnapok.ro/2023/
A Kriterion Könyvkiadó első fél évszázada
Az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében került sor a Kriterion Könyvkiadó elmúlt fél évszázadát körüljáró kötet bemutatójára, H Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, Simonffy Katalin televíziós újságíró és Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetője részvételével. A Kriterion Könyvkiadó elmúlt fél évszázadáról eredetileg dokumentumfilm készült volna, de végül kötetben jelent meg hamarabb a nagy múltú romániai nemzetiségi kiadó első öt évtizedének összefoglalója.
Az 50. évforduló 2020-ban volt, és a kiadó jelenlegi munkatársai készültek is rá, hogy ezt méltóképpen megünnepeljék – ám közbejött a világjárvány. A kiadó történetének fontosabb szerkesztőivel, illetve a holdudvarba tartozó alkotókkal rögzített 14 interjúból azonban írott formában 13 megjelent a friss könyvben, amely a Kriterion 50+ címet viseli, de egykori kiadói levelezésekből is közöltek benne a háttérmunkát, és a korabeli hangulatot megfoghatóbbá tévő részleteket, illetve megtalálható benne többek között az összes munkatárs névsora és beosztása a kezdetektől egészen mostanig.
A magyar könyvek mellett a német, a szász volt a legjelentősebb helyi kultúra, amit a nemzetiségi kiadó eredeti nyelven (és részben fordításban is) megjelentetett (ezt a kultúrát aztán Ceaușescu gyakorlatilag kiárusította), de a 20 ezres bánsági szerb közösség is szóhoz jutott, csak úgy, mint a török, tatár, lipován nemzetiségek. Sőt, a Kriterionnak egyedülálló módon még jiddis irodalmi sorozata is volt, pedig ezt a nyelvet Izrael állam sem támogatta akkoriban sem.
Forrás és a teljes cikk itt: https://foter.ro/cikk/a-
Egy „látó” a „láthatatlanok” között - Interjú Láng Zsolt íróval
Harminchárom évig volt szerkesztője a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóiratnak Láng Zsolt író, aki nemrég köszönt le ebből a munkakörből, átadva helyét a következő nemzedéknek. Tamás Dénes erről a több évtizedes tevékenységéről, annak környezetéről, szerkesztői-alkotói „műhelytitkairól” faggatta a korábbi Látó-szerkesztőt.
„T. D.: Mi egy irodalmi szerkesztő feladata? A feladat találja meg, vagy neki kell kialakítania a munka- és szerepkörét?
L.ZS.: A könyv szerkesztőjére inkább az előbbi, a folyóiratéra inkább az utóbbi illik. A könyv kézirata megvan, a szerkesztő legfeljebb kitisztítja a medrét. A folyóiratszerkesztőre rá van bízva a meder kiásása. Ezt az ásást nagyon szerettem. Az irodalom fogalmi művészetébe be lehet vinni a kétkezi munka robusztusságát. Az első igazi szerkesztésem az ÁlomLátó volt. Kitaláltam, hogy ugyanannak a hónapnak az álomnaplóját fogom kérni mindenkitől, és amikor bejöttek a szövegek, láttam, hogy vannak egyező álmok, szinkronjelenetek, hasonló fordulatok, ezeket a laptükörbe illesztett szövegdobozokkal jeleztem, amihez meg kellett tanulnom tördelni. A Venturát használtuk akkoriban, abban még a betűk alávágása sem ment teljesen automatikusan. A lapszámból egybefüggő álomtérkép lett, amely úgy rajzolódott ki, ahogy a csillagképekkel teli esti égbolt felettünk.”
Forrás és a teljes beszélgetés itt: https://www.lato.ro/irodalmi-
Lapterjesztés hiányában könyvtárban lehet újságot olvasni
A gyulafehérvári megyei könyvtár hiánypótló szolgáltatásként jelentette be július végén, hogy naponta friss újságokkal, folyóiratokkal várja az olvasókat, azzal indokolva a bejelentést, hogy a városban 2023 áprilisától teljesen megszűnt az újságok árusítása. A helyzet romániai szinten ismerős, hiszen a lapok szabadárusításban való forgalmazása szinte teljesen megszűnt, és a nyomtatott újság olvasása ma már majdhogynem ritkaságnak számít.
A kialakult helyzetben Borbély Tamás újságíró az írott szóról, írott szövegről, tágabban az írott kultúráról közölt véleménycikket.
„A minap botlottam bele egy erről szóló hírbe, hogy Gyulafehérváron a Lucian Blaga Megyei Könyvtár naponta friss újságokkal, folyóiratokkal várja az olvasókat. Érdekes párosítás, hiszen a lapoknak ugyan helyük van a könyvtárban, de az olvasók elsősorban a régi kiadványokat szokták ott kutatni, nem a friss napi- vagy hetilapot böngészni. Ezt legfeljebb a kávézókban vagy otthon a fotelben tették meg sokan, nem is olyan régen.
A könyvtár vezetősége hiánypótló szolgáltatásként hívta fel a figyelmet a lehetőségre, hiszen normális körülmények között kevés embernek fordulna meg a fejében, hogy könyvtárban keresse az aznapi kedvenc újságját.”
Forrás és a teljes cikk itt: http://www.szabadsag.ro/-/
Szerkesztők:
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk,
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Kovács Eszter.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a remekehirlevel@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése