Magyar költészet napja a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskolában

„A dolgok változnak, a vers örök”

József Attila

Magyar költészet napja, a versekké. Iskolánkban a költeményeket olvasó gyermekeké. Április 11-én, verses versenyt szerveztünk a diákoknak, arra szólítva fel őket, hogy keressék meg a verskincseket, amelyeket az iskola különböző pontjain helyeztünk el. Játszva gazdagodjanak, nyerjenek a költészettel, nemcsak élményt, hanem nyereményeket.

Feladványokat kellet megoldaniuk költők verssorait olvasva, de ezen kívül még várt rájuk a könyvtárban: versikaró, képvers társító, verssor és illusztráció társító, kiállítás, meg interaktív játék is.

„Szeresd a verset, megtanít sírni, vagy szépen búsulni, magasba vágyni, mélységbe hullni.” (Győry Dezső)

Dunkler Réka-Kinga

Forrás: https://bethlen-gabor.ro/kolteszetunk-napja-a-bethlen-gabor-altalanos-iskolaban/

Képzés az olvasás szerepéről az érzelmi intelligencia fejlesztésében

2024. március 14-16, valimint április 4-6. között zajlott Az olvasás szerepe az érzelmi intelligencia fejlesztésében. Az olvasás fontossága az elmeolvasási, az empátiás képesség kialakításában, valamint a megküzdési stratégiák repertoárjának szélesítésében cím alatt szervezett továbbképző.

A képzést dr. Szántó Bíborka - Babeș Bolyai Tudomány Egyetem, Pszichológia és Neveléstudományok Kar Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet, Székelyudvarhelyi Tagozatának pedagógusa tartotta.

A képzésen részt vettek óvodapedagógusok, tanítók, iskolai könyvtárosok, könyvtárért felelős pedagógusok, IDK (Információs és Dokumentációs Központ) felelős könyvtáros vagy pedagógus, általános iskolában tanító magyartanárok, valamint osztályfőnökök.

A képzés az olvasásnak a személyes fejlődésben betöltött szerepére fókuszál (empátiás képesség, elmeolvasás képessége, emberi (saját) szükségletek felismerése, a fejlődés útjai (akadályok, segítők, megküzdési mechanizmusok stb.). Az olvasóvá nevelés folyamatában azért fontos ezt hangsúlyozni, mert hogyha a gyermek/fiatal megérzi a történetek szerepét a saját, személyes életében (emberi kapcsolatai alakulásában, önmagával kapcsolatos felismeréseiben, ezeknek a felismeréseknek az életére gyakorolt hatásában stb.), akkor tud mély, belülről érkező elkötleződéssel mások történeteihez kapcsolódni (ti. olvasóvá válni).

* * * 

A képzés végére a képzésen részt vevő:

• megismerte a fikcionális szövegek szerepét a személyes és a szociális kompetencia fejlesztésében

• képes a tanulói személyiség sokoldalú fejlesztésére a művekkel való egyéni találkozás, a személyesen motivált műélvező megértés révén

• adaptív módon tudja alkalmazni az irodalmi szövegek olvasásának érzelmi intelligenciát fejlesztő eljárásait

• képes csoportos tevékenységek megszervezésére az irodalmi és mesei szövegek személyiségformáló szempontú feldolgozása érdekében

A képzés programfelelőse Márdirosz Ajka-Klára, Apáczai Csere János Pedagógusok Háza könyvtárpedagógusa volt

Forrás: https://ccd.eduhr.ro/program/Program/1707426637

 

Változásokban megélt hiteles hétköznapok

Az elmúlt hetekben valami friss olvasnivalót szerettem volna kóstolgatni. Imigyen jött szembe velem Zsidó Ferenc legújabb alkotása: A fák magukhoz húzzák az esőt.

A regény főszereplője Anti, egy kicsit a hajdani székely élet megszépített, legendás másának a rabul ejtett lovagja. Úgy gondolja, hogy megfogta az Isten lábát, amikor a nagyapja házába költözik be, egy félreeső faluba. Első benyomása már nem az a fényes, ahogy ő elképzelte, mert az elhanyagolt birtokkal is kezdeni kell valamit. Rá kell jönnie, hogy a hagyományos székely életmód, amit ő gyerekkorában megtapasztalt, már nem az. Az emlékeiben megmaradt képek is hamisak, mert mikor kicsi gyerekként meglátogatta nagyszüleit, szépen bántak vele, kényeztetgették.

Bíró János, a közeli szomszédja, pártfogása alá veszi Antit. Feleségével igyekeznek segíteni a beilleszkedésbe. A kicsi, egyre fogyatkozó faluban az élet nem könnyű. A szocialista korszak mezőgazdasági munkálatai abbamaradtak. A kollektív megszűnt. Aki máshol tudott boldogulni, az elment a közeli városba, esetleg még tovább, külföldre. Ahogy mondani szokás, a lakosság lassan, de biztosan elöregedett. Kevés a fiatal, de még kevesebb a gyerek. Majdhogynem tanyává zsugorodott össze. Ismerős székelyföldi helyzet.

Sajnos Anti székelyes veteszkedése nem elég az önellátó életmódhoz. A melldöngetésnél bizony több kell... Elképzelése egy dekát se jön be, de nem adja csak úgy fel, hiszen benne csörgedezik a székely vér, a nehézségekkel való megküzdés vágya. Ezért próbál beilleszkedni. Gyurival és az erdőlő csapatával is igyekszik jó viszonyt kialakítani, miközben kiderül, hogy nem éppen tisztességes munkát folytatnak. Az neki is sok, amikor magyarországiakat kell fogadnia, hogy regéljen a hagyományos életmódról, meg a régmúlt székelység hősiességéről a századokon át fel-felbukkanó ellenséggel szemben.

Antinak még a szerelem sem megy könnyen. Egy idő után úgy érzi, hogy amihez hozzányúl, ha nem is megy tönkre, de nem valami fényes. Észreveszi, hogy másokhoz viszonyítva eléggé darabosan, s megnagyolva dolgozik.

Anti mellett, a szomszédja, Bíró János is előkelő helyet kap a regényben. Jánosnak hiányzik a fia, aki már egy jó ideje külföldön van. Ezért pártfogolja Antit, szinte fiaként kezeli. Bíró János mesélése során egész életére fény derül. Olyan, mintha az elhalványult múlt képkockái sorra elevenednének meg egy emberöltőn keresztül. Az öreg székely inkább a dolgos, ugyanakkor csendesebb fajtából való. Nem hivalkodó. Viszont őseit nem hazudtolva meg élte, s éli tovább, a változásokhoz igazodva, az életét.

Anti körülbelül fél esztendős vívódása során feladja az ott talált életformát, és tervezi a hazaköltözést. Döntése mégsem elveszett, hiszen annak ellenére, hogy nem találta meg azt az elképzelt világot, tapasztalatot szerzett a jelenről. Rájött, mint lakó, nincs ott sok keresnivalója. Története nem is annyira kiábrándulás, mint egy próbatétel. Mivel a székely leleményes, ő is. Visszaköltözve a városba, továbbra is otthonosabban fog mozogni, s könnyebben feltalálja majd magát a kihívásokkal szemben.

A könyv tele van szellemes, ugyanakkor tréfás és szórakoztató jelenetekkel. Egyáltalán nem sanyarú és bakbűzös. Néha fanyar, máskor irtó vicces esetekkel találkozik az olvasó, s mindez a minden magyar számára jól érthető udvarhelyszékies nyelvjárásban van bemutatva.

Összegezve, még annyit hozzátoldok, hogy engem ez a számomra egyáltalán nem ismeretlen (sőt!) székely helyzetkép bemutatása mégis megmozgatott. Elgondolkoztatott. A változás elől nem lehet kitérni, viszont a leleményességet továbbra is érdemes megőrizni, mert gyakran sorsfordító helyzetekben is ki tud húzni a csávából.

Ajánlom fiataloknak és felnőtteknek egyaránt. Érdekes élményt nyújt mindennapjaink találékonyságának útvesztőiben való eligazodásra. Főleg arra, hogy csak az egészséges szinten tartott múltbéli történetek adnak erőt a továbblépésre.

Borbé Levente,

könyvtáros

 

ReMeK-e-hírlevél 2024/4. számából

Gyere, mesélj!

A Nyugati Jelen pályázati felhívásában ez áll: „Szerkesztőségünkben hisszük és valljuk: a világunkban eluralkodó sötétségben egyre fontosabb a mesék őserejű, gyógyító, útmutató fénye. Rövid, akár messengeren is elmondható mesékre gondolunk, amelyek oldják a gyermekek szorongását, megragadják képzeletüket, beindítják kreativitásukat. Nevezési díj nincs. Mesepályázatunkra életkori megkötés nélkül várjuk azokat a műveket, a következők szerint:

- A pályázatot a mesepalyazat2023@gmail.com e-mail-címre kérjük beküldeni.

- A mese hossza nem haladhatja meg az 5000 karaktert.

- Egy pályázó több mesével is pályázhat, de azokat külön-külön kell beküldenie, más-más jeligével.

- Csak olyan mesét fogadunk el, amely sem nyomtatásban, sem internetes felületen (valamely honlap, Facebook, blog stb.) eddig nem jelent meg.”

Beküldési határidő: 2024. április 30. Eredményhirdetés: 2024. május 26.

Forrás és további információk itt: https://nyugatijelen.com/kultura/gyere-meselj

Tizenegy országban közel 37 500 felolvasó a XVI. Nemzetközi Felolvasómaratonon

A XVI. Nemzetközi Felolvasómaraton résztvevőinek száma megközelítette a 37 500-at, tizenegy országban csatlakoztak a maratoni felolvasáshoz, amelyen Lázár Ervin művei kilenc nyelven szólaltak meg 2024. március 5-én. A közös olvasás élménye, öröme számos közösséget bekapcsolódásra indított, országhatárokon innen és túl.

A tízezreket megmozgató közös felolvasás fő szervezője 2014 óta a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár, Hargita Megye Tanácsának támogatásával. Az ünnepélyes megnyitó helyszíne idén is az intézmény előadóterme volt. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is itthon, országhatárainkon belül olvastak fel a legtöbben, 17 megye számos települése csatlakozott a maratonhoz, valamint Bukarestben is felolvastak. Határainkon túl tíz országban szólaltak meg Lázár Ervin művei: Magyarország számos településén, többek közt a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, ahol Lázár Ervin tanult és érettségizett, Kárpátalján (Ungvár), Szlovákiában (Komárom, Dunamocs, Búcs), Csehországban (Prága), Belgiumban (Brüsszel), Svédországban (Skane megye), Angliában (Oxford) és az Amerikai Egyesült Államokban (Kalifornia állam), Kanadában és Svájcban.

A Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében a szervezők nevében Gyulai Arthur könyvtárigazgató köszöntötte a vendégeket és a felolvasókat: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselőit, a Csíki Játékszín művészeit, a Hargita Népe szerkesztőségének tagjait, a jelenlevő kulturális intézmények és iskolák képviselőit, a Márton Áron Főgimnázium diákjait, és beszélt az évről-évre terebélyesedő, nemzetközi méretűvé nőtt maratonról. A megnyitón Bogács Nóra, a József Attila Általános Iskola magyartanára idézte fel Lázár Ervin alakját. Különleges színfoltja volt a megnyitónak a Sepsiszentgyörgyön élő japán néprajzkutató, Seiko Tenizaki jelenléte, aki magyarul olvasta fel Lázár Ervinnek Az élet titka című rövid meséjét. és anyanyelvén is felolvasott egy rövid részletet.

Párhuzamosan több helyszínen zajlott a felolvasás Csíkszeredában – a teljesség igénye nélkül sorolva: a Csíkszeredai Városházán, a Csíki Székely Múzeumban, a város számos iskolájában, óvodákban és napközi otthonokban. Hargita megye és az ország számos településén, főként iskolák és könyvtárak, civil szervezetek, egyesületek, olvasóklubok csatlakoztak a felolvasáshoz.

Videófelvétel a megnyitóról: https://www.facebook.com/watch/?v=947156850114282

 

Két újabb találkozás a „Hol folt, hol nem folt” égisze alatt

2024. február 13-án az Aytül Akal Léggömbök a magasban című könyvéből felolvasott részletből arra láthattunk szép példát, hogy miként szól közbe az élet, és változtatja meg a tervezett forgatókönyvet, illetőleg hogyan lehet veszteségeinket nyereséggé alakítani - ugyanis egy elveszett(nek hitt) tornazsákból indultunk ki… és ahogy a felolvasott meséből is kiderült, néha a kívánságaink teljesülése új irányokat eredményez, a mesében a bevonzott újévi foglalkozás az olvasás lett.

Ami a kézműves tevékenység alakulását illeti, a gyerekek újrahasznosított farmeranyagra ráhímezték saját monogramjukat, amit a végén a felnőttek rávarrtak az időközben elkészített tornazsákokra. Így mindenki büszkén viselheti saját egyedi tornazsákját.

2024. március 12-én Boldizsár Ildikó meséjéből megtudtuk: hogyan szerzett vizet a kiszáradt kút. A tölgyfa meg a kő példájából okulva, összefogva megalkottuk műveinket: könyvtámasz / telefontartó tyúkocskákat és neszesszereket.

Forrás és fotók itt: https://www.facebook.com/gyermekkonyvtar.sepsi/posts/pfbid02FsybHABobinKfjRCXnDjb7QjBxtTvdMYJK77uvVBRRtBxPfbH9a1U6XKfTwusT3ul

 

Kopriva Nikolett: Kővé zsugorodott ország – könyvbemutató

Kopriva Nikolett kárpátaljai származású, sepsiszentgyörgyi költő frissen megjelent, Kővé zsugorodott ország című verskötetének bemutatója volt 2024. március 20-án a könyvtár Gábor Áron termében.

Szabó Eszter, az Okulusz irodalmi podcast vezetője faggatta a szerzőt a rendezvényen, örömmel nyugtázva, hogy ilyen sokan kíváncsiak voltak egy fiatal költő munkásságára, aki ráadásul csak a közelmúltban költözött Sepsiszentgyörgyre.

Örül, hogy itt élhet, és itt tartják első „tisztességes” könyvbemutatóját, hisz otthonát, a kárpátaljai Munkácsot idézi ez a város – mondta Kopriva Nikolett, hozzátéve: hegyek között, folyó mellett nőtt fel, és ez mindvégig hiányzott neki Magyarországon, ahol korábban több városban is élt. Váratlanul költözött ide 2022 novemberében, és nem csak a táj, hanem az erdélyi létforma, az emberek közvetlensége is Kárpátalját idézi számára, tehát úgy érzi: hazaérkezett.

A Kővé zsugorodott ország a második kötete, tudtuk meg a továbbiakban, majd arról vallott, hogy bár sokan természeti alkotónak tartják, a verseiben megjelenő fák, hegyek, folyók stb. valójában metafizikai elemek, melyekkel az érzéseit próbálja kifejezni. Kötődése a természethez talán gyermekkora környezete miatt ilyen erős, de később, huszonévesen a dél-alföldi tanyavilágban is élt pár évig, első kötetének versei nagyrészt ott születtek. Még 17 évesen elkerült otthonról, és tudta, hogy nem fog hazaköltözni – ez a hiányérzet határozta meg akkori verseit.

A saját élményeit írja, nem szokott társadalmi kérdésekkel foglalkozni a verseiben. Szerinte a költészet létforma, amihez minden eszközként szolgálhat. „A versek előttünk hevernek az utcán, ott vannak egy épületben, egy illatban, egy arcban, egy mozdulatban” – fogalmazott. Szélsőséges állapotokban azonban nem tud írni, át kell szűrnie magán az érzéseket, akár évek is eltelhetnek, amíg az élményből vers lesz.

Jelenleg abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként főállásban foglalkozhat versírással, meg is írta már a következő kötetét, mely a tervek szerint év végén jelenik meg. Az est során több versét is felolvasta.

Fotók itt: https://www.kmkt.ro/kopriva-nikolett-kove-zsugorodott-orszag-konyvbemutato

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164700/kopriva-nikolett:-a-kolteszet-letforma

 

Az őstojástól húsvétig – Kisné Portik Irén néprajzkutató új könyvét mutatták be

Három évtizedes kutatás eredményeként, Az őstojástól húsvétig címmel írt Kisné Portik Irén  néprajzkutató a tojás kultúrtörténeti jelentőségét bemutató monográfiát. A csíkszeredai közönségnek a Kájoni János Megyei Könyvtárban mutatták be a könyvet 2024. március 26-án. A Gyergyószentmiklóson élő néprajzkutató az úri hímzés és a népi varrottasok, az írott tojások, a székely népviselet és népi építészet motívumkincsének szakértője, kiváló munkásságáért számos kitüntetésben, elismerésben részesült. A szerző beszélgetőtársa Böjte Andrea Mária, Hargita Megye Tanácsának munkatársa volt.

A néprajzkutatóval a Hargita Népe újságírója beszélgetett új könyvéről, amelyben mondák, hiedelmek, népszokások ismertetésével is kalauzolja az olvasót ennek az időtlen jelképnek a megismerésében: https://www.hargitanepe.ro/a-tojas-felulete-nagy-uzenetek-hordozoja-lehet

Forrás: https://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/1256/az-ostojastol-husvetig--kisne-portik-iren-neprajzkutato-uj-konyvet-mutattak-be

 

 Háromszéki könyvtárosok szakmai találkozója Gelencén

A Bod Péter Megyei Könyvtár idén Gelence önkormányzatával közösen szervezte meg a háromszéki közkönyvtárosok hagyományos, év eleji módszertani napját és szakmai találkozóját, amelyre 2024. március 4-én került sor.

A rendezvényt azért helyeztük Gelencére, mondta el a jelenlévőknek Csüdör Katalin, a megyei könyvtár módszertani szakirányító munkatársa, mert az elmúlt évben itt jelentős fejlesztések történtek. Megújult a könyvtárépület, teljesen új felszerelést kapott, az állomány leltározása is hamarosan befejeződik.

Az olvasás és a könyvtár népszerűsítése érdekében tavaly a Mesekerék-Vándorkönyvtár elnevezésű programmal a megyei könyvtár munkatársai a gelencei Jancsó Benedek Általános Iskolában több alkalommal tartottak foglalkozásokat, amelyeken 10 osztályból összesen 178 diák vett részt. Könyvtárközi kölcsönzéssel időszakosan jelentős mennyiségű, népszerű kötetet vittek a községi könyvtárba. Mindezzel az volt a cél, hogy erősödjön az olvasási kedv, és minél többen látogassák, használják azt. Ez sikerült is.

A szakmai napot megnyitó Ilyés Botond gelencei polgármester hangsúlyozta, hogy számára és az általa vezetett közösség számára fontos a kultúra, a könyvtár, és elkötelezett ezek működése iránt.

Szonda Szabolcs megyei könyvtárigazgató köszöntötte és biztatta a jelenlévő kollégákat, hogy a nem ritkán adódó nehézségek, mostoha idők dacára is találják meg önmagukban az erőt és a lelkesedést, amely segíthet a könyvtárügyet szolgálni.

A találkozó résztvevői ezt követően Kocsis Judit helybeli könyvtárost köszöntötték, aki elköszönt a kollégáktól, jelezve, hogy idén nyugdíjba vonul.

A megyei könyvtár munkatársai, Hollanda Andrea és Nagy-Bákai Réka a Jancsó Benedek Általános Iskola lV. osztályosainak mesefoglalkozást tartottak a találkozó keretében, ezzel is szemléltetve az ilyen és hasonló tevékenységek fontosságát az olvasásra és könyvtárhasználatra ösztönzésben. A gyerekeket Oláh Erika tanítónő kísérte el a művelődési házba, a rendezvény helyszínére, és velük tartott Dragomér Katalin iskolaigazgató, valamint Palkó Erika, az iskola könyvtárosa is.

Kötetlen beszélgetés után a jelenlévők meglátogatták a Szent Imre-templomot, majd közös ebéddel ért véget az idei találkozó.

Forrás és fotók itt: https://kmkt.ro/haromszeki-konyvtarosok-szakmai-talalkozoja-gelencen

 

Rangos meghívottak, összeállt a 3. SepsiBook programkínálata

Összeállt a 2024. május 23. és 26. között a sepsiszentgyörgyi Sepsi Arénában tartandó 3. SepsiBook programkínálata – jelentették be a szervezők 2024. március 22-én. Negyven kiadó kínálja könyveit, a fesztiválon lesznek pódiumbeszélgetések, könyvbemutatók, koncertek, műhelygyakorlatok, és nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekprogramokra is.

A Bod Péter Megyei Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón Szonda Szabolcs könyvtárigazgató, a SepsiBook programigazgatója jelezte, van az a mondás, hogy harmadik az isten igaza, de reméli, ez a könyvfesztivál csak harmadik lesz egy hosszú sorban. Vargha Fruzsina, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere büszkén jelentette ki, a sepsiszentgyörgyiek, háromszékiek érdeklődve fogadták a SepsiBookot, az eddigiek igazolták, bármennyire is színes az itteni kulturális paletta, igény van olyan könyvrendezvényre, amelynek középpontjában az irodalom áll. Ennek elismertségét jelzi az is, hogy a megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzaton kívül az Országos Kulturális Alap is támogatja a könyvvásárt.

Szonda Szabolcs bejelentette, a rendezvény díszvendége Nádas Péter, Nobel-díjra esélyes író és Gabriela Adameșteanu író, európai fesztiválok meghívottja, akik jelen lesznek a megnyitón is. Külön pódiumbeszélgetés is lesz velük, Nádas Péterrel a portrébeszélgetést írótársa, Tompa Andrea vezeti. Utóbbinak bemutatják Sokszor nem halunk meg című regényét. Grecsó Krisztián Beck Zoltánnal, a 30Y együttes frontemberével közös zenés műsorban lép fel. A nyolcvanéves Király Lászlóval mélyinterjú-kötete kapcsán Lövétei Lázár László beszélget.

„Ugyancsak jeles meghívottaink Markó Béla a legfrissebb verseskötete bemutatójával, Demény Péter és Borcsa János esszéköteteikkel, Zsidó Ferenc a legutóbbi regényével. Vendégünk lesz Karády Anna, akinek történelmi regényei nagyon keresettek könyvtárunkban, érdekes beszélgetésre számítunk Romsics Ignác történésszel önéletrajzi munkája kapcsán, és jön Balázs Géza ismert nyelvész, nyelvművelő is. Fontos megemlíteni a fiatal erdélyi költő meghívottakat, Sánta Miriám, Sárkány Tímea és Nagy Zalán nevét is, ugyanakkor szerettük volna visszahozni a slam poetry műfaját, mert korábban erős, jó hagyománya és fogadtatása volt Sepsiszentgyörgyön, itt lesz Kemény Zsófi Magyarországról, André Ferenc és Horváth Benji erdélyi szerzőkkel. Figyelünk a székelyföldi szerzőkre, többek között kiemelném Nagyálmos Ildikó székelyudvarhelyi költőt és Karda Zenkő sepsiszentgyörgyi könyvillusztrátort közös kötetük bemutatójával. Nyilván a sor nem teljes, hiszen ennél szerteágazóbb a program. Igyekszünk cseppekből összerakni a tengert, azon vagyunk, hogy a SepsiBook kínálata minél átfogóbb legyen” – hangsúlyozta a programigazgató, jelezve: kínálatukkal arra törekednek, hogy mindenki találjon olyan élményt, ami magával ragadja. A megyei könyvtár idén ötvenéves, a jubileum kapcsán félnapos szakmai műhelyt szerveznek az olvasás mérhető hasznáról.

Hollanda Andrea, a könyvtár olvasószolgálatának vezetője, a gyerek- és ifjúsági programok felelőse elmondta: idén még gazdagabb kínálattal jelentkeznek. Dániel András és a kuflibirodalom bizonyára sok kisgyerekes család számára ismerős, a szerző humoros szövegei a felnőttek számára is élvezetesek. A nyúlformájú kutya című kötete a kamaszokhoz is szól, identitáskeresésük kérdéskörét feszegeti. Jelen lesz a Babaróka-sorozatáról ismert Kiss Judit Ágnes is. Szőcs Imre, a könyvtár munkatársa a Cimborában megjelent írásait A tűzember címmel adták ki, abból választottak egy történetet, amely témája lesz az irodalmi csapatvetélkedőnek. A könyvvásáron adják át a Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a könyvtár első osztályosoknak szánt közös ajándéka, a Könyvkelengye egy részét. Összesen 460 magyar és 130 román elsős van a városban.

Gombos Zoltán, a SepsiBook fesztiválkoordinátora elmondta, az a céljuk, hogy élmény legyen a könyv­ünnep. Idén is belakják a teret, megmarad a Porond, a Körönd, a JátSZÓtér, a Grund, bővítik az irodalmi kávézót. A könyvvásárra több akcióval igyekeznek felhívni a figyelmet, már meghirdették a BookFace –KönyvArc című játékot a fesztivál közösségi oldalán, áprilisban kvízjátékot hirdetnek, a moziban vetítenek a rendezvényre hangoló filmet. És meglesz a közösségi futás is a főtérről az arénáig.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/164701/rangos-meghivottak-osszeallt-a-sepsibook-programkinalata-konyvvasar-es-kortars-irodalmi-fesztival-harmadszor

 

Mesés életek

2024. március 21-én Borbé Levente, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium könyvtárosa a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Líceumban tartott előadást. A rendezvényt Gábor Tünde Anikó, az említett intézmény könyvtárosa szervezte meg. A program témája (Mesés életek) a mesélés szépségét és az olvasás ösztönzését szorgalmazta.

A részt vevő négy osztály tanulói a mesélés és az olvasás lényegéről, fontosságáról, jótékony hatásáról hallhattak kiselőadást, amit Lázár Ervin meséi követtek. A mesélésből született olvasás hihetetlen. Elkísér az adott történet világába, fantáziánkat folyton bővíti. Megérted a ki nem mondottat, hiszen papírra van vetve írott szavak formájában. A gondolkodásodat pedig szorgosan alakítja, bizonyos esetekben lassan, de biztosan át is formálja. Olvasással több leszel. Viszont a tartalmas könyvekhez kell az olvasómesterek segítsége. Főleg akik kéznél vannak: pedagógusok, könyvtárosok, de olvasott személyek, mint a rokonok vagy barátok.

A diákok bekapcsolódtak, szívesen válaszoltak a kérdésekre, és még ötleteket is adtak. A végén pedig konklúzióként, az olvasás ösztönzéseképpen, Borbé Levente elmondta, hogy böngészés közben mindenki megteremtheti a saját történetét, amelyben nemcsak főhősként vehet részt, de talán merészen tovább is gondolhatja mindazt, esetleg be is mutathatja, ahogyan már ők is megtapasztalták.

Forrás: http://szekelyiskkonyvtaros.blogspot.com/2024/03/meses-eletek.html

 

Kőrösi Csoma Sándor, a nagy világutazó

Gazda József nyugalmazott tanár, író, szociográfus a Magyar Erdélyért Egyesület (MERT) felkérésére, a Magyar Polgári Erő (MPE) támogatásával tartott előadást Kőrösi Csoma Sándor vélt világrajövetelének (1784. március 27.) közelgő 240. évfordulója tiszteletére, Sepsiszentgyörgyön, a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A rendezvény jelmondatául a világhírű nyelvész örök érvényű felszólítását választották: „Tiszteld a múltat és éltesd tovább!”

Csak feltételes módban beszélhetünk Csoma születésének időpontjáról, hiszen valójában az még mindig bizonytalan – szögezte le Gazda tanár úr, aki nem csak a székely tudós életútjának jó ismerője, hanem az emlékét őrző és éltető Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület megalapítója (1990. március 7.), amelynek évtizedeken át vezetője is volt.

Forrás és a teljes cikk itt: https://www.3szek.ro/load/cikk/164676/korosi-csoma-sandor-a-nagy-vilagutazo-gazda-jozsef-eloadasa

 

Olvasókör pedagógusoknak a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában

"Mi, iskolai könyvtárosok, a pedagógusok, pszichológusok mind azon dolgozunk, hogy a diákok jól érezzék magukat a suliban, növekedjenek tudás és érzelmi szinten egyaránt. Ahhoz, hogy a gyerekek figyelmét felkeltsük, lekössük, rengeteg energiát, szeretetet, odafigyelést, erőt igényelnek. Látom néha a tanítók, tanárok arcán, hogy nem mindennap sikerül egyformán jól, emiatt szomorúak, fáradtak, csalódottak. Nem könnyű feladat nap mint nap nem „uncsi”-nak lenni!

Geréd Piroskában az iskola pszichológusában született meg a gondolat, hogy jó lenne egy olvasókört indítani itt, a suliban, a tanároknak, tanítóknak, és úgy gondolta, hogy ezt a Kájoni János Megyei Könyvtárban szerzett tapasztalatomra támaszkodva ketten hozzuk össze. „Használjuk ki a lehetőséget, hogy itt van Ibolya”- mondta. Piroska vállalta magára azt is, hogy „szétkürtöli” az érdeklődőknek, és megszervezi az ehhez szükséges feltételeket. Meleg, világos termet kényelmes székekkel, forró teával.

Megszületett, elkezdődhetett tehát az első olvasókör. Izgultam. 11 mosolygó, várakozó, kíváncsi tekintettel néztem szembe, hálát éreztem (a bizalmuk miatt).

Elvárásaikról kérdeztem, és kiderült, hogy nem elvárásokkal jöttek. Az motiválja őket, hogy minőségi időt töltsenek egymás társaságában, önmagukat és egymást jobban megismerjék, és úgy kommunikáljanak kollégáikkal, ahogy nem szoktak a hétköznapokban. Komolyabb beszélgetésekre nincs idő, lehetőség szünetekben. Úgy gondolják, hogy egymás megértésében hiánypótló lehet ez a lehetőség. Nem utolsó sorban említették az irodalom szeretetét és azt, hogy sajnos, erre sem sikerül elég időt szentelniük.

Adva volt tehát egy olyan csapat, amelyik készen állt kipróbálni, milyen is egy biblioterápiás foglalkozás. Ezt a kifejezést nem emlegettem így, de persze, elmondtam a „szabályokat” és egy ilyenfajta olvasókör menetét.

Kurt Vonnegut A szomszéd lakás című novelláját kezdtem felolvasni, és – a biblioterápia módszereit használva – egy-egy szövegrész után megálltam.

A novella főszereplője egy nyolcéves kisfiú, akit szülei egyedül hagynak otthon egy társasházban, míg ők moziba mennek. A két óra alatt hihetetlenül sok minden történik. A fiúcska akaratlanul válik a rossz és jó mozzanatok elszenvedőjévé, ugyanakkor olyan helyzetbe kerül, amiben egyáltalán nem szeretett volna. A szomszéd lakásból áthallatszó, ijesztő történések örök traumát okoznak számára.

Az olvasókör tagjai érzékenyen reagáltak, és ki-ki saját habitusából adódóan, saját szűrőjén áteresztve a hallottakat, kapcsolódott a történethez. Érzelmekben nem volt hiány. Vonnegut a tőle megszokott módon nevettetett, szórakoztatott, megdöbbentett, meghatott, elgondolkodtatott. A nyitott befejezésre gyönyörű magyarázatot találtunk. Közösen megértettük a szerző le nem írt gondolatait. A pedagógusok több alkalommal találkoztak hasonló jelenséggel, hogy miközben a szülők egy része agyonfélti a gyermekét, mégsem képes szembesülni és elfogadni azt, ha gyermeke súlyosabb problémákkal küzd. Amiről nem beszélünk az nincs – tartja a mondás. A traumát elszenvedő gyerekben sajnos, az a „gombóc” egyre csak növekszik, ha nincs segítség, megértés és kommunikáció.

Meglepően szépen együttműködött a csapat, nyitott volt a kommunikáció, sikerült figyelni egymásra, de azért szerintem korai és nagyképűség lenne részemről ezt a találkozást biblioterápiának nevezni.

Egy biblioterápiás foglalkozás nem az első órán lesz teljes, hanem a többszöri találkozások, a bizalom kialakulása után, apró lépésekben változik szépen kerekké az egész.

Forrás: Kuna Ibolya, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola könyvtárosa

 

Az udmurt irodalomról Sepsiszentgyörgyön

Egy különleges kiállítás lezárásaként tartottak udmurt irodalmi estet 2024. március 19-én Sepsiszentgyörgyön, a Lábas Házban. Az itt bemutatott, Vannak vidékek – Udmurtföld című néprajzi témájú, remek kiállítást – amelyet a Bikfalván élő házaspár, Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő állított össze – a megyeszékhelyről Székelyudvarhelyre viszik.

Rendhagyó módon, a Székely Nemzeti Múzeum által felkarolt, egyhónapos kiállítás során a létrehozók négy különböző kulturális rendezvényt szerveztek, amelyekkel Udmurtföldet, az ott élőket, illetve kultúrájukat próbálták közelebb hozni a sepsiszentgyörgyiekhez. Petrova Anasztázia ugyanis maga is udmurt származású, férjével, Demeter Miklóssal közösen vallják: életfeladatuk az udmurt néphagyomány megélése, élesztgetése, megismertetése.

Az érdeklődő közönség ezúttal az udmurt irodalomból kaphatott ízelítőt, az est vendégeként megismerhették Daria Nyikitina, Budapesten műfordítást tanuló udmurt énekest, dalszerzőt, költőt, akinek a Demeter Miklós által magyarra fordított verseit P. Magyarosi Imola színművész olvasta fel, más udmurt szerzők, illetve Kányádi Sándor műve mellett (Kányádi maga is járt Udmurtföldön, Oki Asalcsi balladája című versében írt róla). A magyar és az udmurt rokon nyelvek, erre az est folyamán Petrova Anasztázia „élményszerű nyelvészkedéssel” világított rá, ismertetve a kettő közötti párhuzamokat. A kulturális utazás a népdalok és az udmurt költészet felvillantásával folytatódott – mint elhangzott, sokszor nem is lehet a népdal és az irodalom közötti határvonalat pontosan meghúzni –, a népdalok és megzenésített versek Demeter Miklós gitárkísérete mellett, udmurt nyelven hangzottak el.

Az udmurt irodalom különben nagyon fiatalnak tekinthető, születését 1889-re teszik, a lírához pedig Petrova Anasztázia családja is hozzátette a magáét: nagymamája, édesanyja egyaránt versek szerzője, és a húga is író, ő két játékfilm forgatókönyvét is jegyzi. Ismertették Petrova Anasztázia édesanyja, Tatjána Csernova magyar és udmurt nyelvű, Fehér mintás, havas környék című kötetét is, a verseket a kolozsvári Laczkó Vass Róbert színművész, költő fordította. Daria Nyikitina az udmurt irodalom új nemzedékéhez sorolható, verseiből gitárkíséretével ő maga is előadott néhányat. A bensőséges rendezvény közös énekléssel zárult, a Tavaszi szél vizet áraszt című népdal udmurt nyelvű változata csendült fel. „Ami történt, számunkra egy ajándék, reméljük, hagytunk egy kicsi nyomot az érdeklődőkben” – összegezett lapunknak Demeter Miklós.

Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/164657/udmurt-irodalomrol-sepsiszentgyorgyon

 

Krasznahorkai László kapta a Formentor nemzetközi irodalmi díjat

A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda – közölte döntését a zsűri.

Az öttagú testület méltatásában kiemelte a világ valóságát behálózó, feltáró, elrejtő és átalakító narratív erő fenntartását, az irodalmi képzelet lenyűgöző labirintusainak felépítését, valamint a magyar író részletgazdag, lassú stílusát, amely „a szórakoztatás ipari hatásától teljesen idegen irodalom alkotói energiáját tükrözi. Munkássága az évtizedek során az európai regény művészeti hagyománya iránt elkötelezett nemzetközi olvasóközösséget hozott össze” - fogalmazott a zsűri a Kossuth-díjjal és Nemzetközi Man Booker-díjjal is elismert Krasznahorkai Lászlóról, akinek tizenegy könyve jelent meg spanyolul.

A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították olyan művek minőségének elismerésére, amelyek megszilárdítják az irodalom presztízsét és kulturális hatását. Az első évek díjazottjai között volt például az ír Samuel Beckett és az argentin Jorge Luis Borges. Több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra az elismerést, amelyet mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, tavaly pedig a francia Pascal Quignar vehetett át.

Forrás: https://kultura.hu/krasznahorkai-laszlo-1/

 

Megalapították a Kovács András Ferenc költészeti díjat

A Látó szépirodalmi folyóirat és a marosvásárhelyi Aranka György Alapítvány a 64 éves korában tavaly elhunyt Kovács András Ferenc, KAF emlékére költészeti díjat alapított. KAF életműve kiemelkedő helyet foglal el a jelenkori magyar lírában, és meggyőződésük szerint fontos, értékes példa marad a kortársak és utódok számára is.

A kitüntetésben azok a 65. életévüket be nem töltött, magyar nyelven alkotó költők részesülhetnek, akiknek költészetére jellemző a nyitottság, a formai fegyelem, a kíváncsiság, a más kultúrákban való megmerítkezés, a nyelv mesteri kezelése, a társadalmi-közéleti érzékenység.

A díjat évente egyszer, a magyar költészet napja környékén Marosvásárhelyen adják át a szakmai kuratórium döntése alapján. A kuratórium tagjai: André Ferenc, Balázs Imre József, Codău Annamária, Markó Béla, Mészáros Márton, Porogi Dorka és Szabó Róbert Csaba. A 2000 eurós pénzjutalommal járó díj támogatói a Maros Megyei Tanács és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala.

A 2024-es díjazott nevét április 11-én, a magyar költészet napján hozzák nyilvánosságra. A díjátadót április 13-án, szombaton a Studium Hubban tartják.

Forrás: https://www.lato.ro/hir/kovacs-andras-ferenc-kolteszeti-dij

 

Elhunyt Szilágyi István, Kossuth-díjas kolozsvári író, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztője

Életének 86. évében, 2024. március 13-án Kolozsváron meghalt Szilágyi István író.

„Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, amelynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg” – írták róla.

Szilágyi István korábban azt nyilatkozta, származása tájának a Szilágyságot tekinti, a felmenői innen származnak, és bár ő maga Kolozsvárott született, a bécsi döntést követően szülei Zilahra költöztek, így ő ott töltötte gyermekkorát. 1956-ban érettségizett Szatmáron, kitanulta a mozdonyszerelő géplakatos szakmát. 1958-tól a kolozsvári egyetem jogi karán tanult, 1963-ban nyert jogi diplomát. Az Utunk munkatársa, majd 1968 és 1989 között főszerkesztő-helyettese. 1990-től a Helikon főszerkesztője 2012 végéig.

Forrás és a teljes cikk itt: https://transtelex.ro/kultura/2024/03/13/meghalt-szilagyi-istvan-iro

Forrás:

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/elhunyt-szilagyi-istvan-kossuth-dijas-kolozsvari-iro-a-helikon-folyoirat-alapito-foszerkesztoje

https://maszol.ro/kultura/A-Hazsongardi-temetoben-helyeztek-vegso-nyugalomra-Szilagyi-Istvant

 

Szerkesztők:

Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@gmail.com

Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk

Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com

Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com

Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro

Technikai szerkesztő: Krecht Alpár László (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), alpar@krecht.ro

 

E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.

 

Áprilisi évfordulók 2024

 

270 éve, 1754. április elsején született Joseph de Maistre francia író, filozófus és államférfi.

215 éve, 1809. április elsején született Nyikolaj Vasziljevics Gogol ukrán gyökerekkel rendelkező orosz író. Fontosabb alkotásai: A holt lelkek, Az orr, A köpönyeg, A revizor.

210 éve, 1814. április elsején született Erdélyi János magyar író, költő és ügyvéd.

35 éve, 1989. április elsején hunyt el Egons Līvs lett író és forgatókönyvíró.

10 éve, 2014. április elsején hunyt el Urs Widmer svájci német író, novellista, esszéíró és drámaíró.

5 éve, 2019. április elsején hunyt el Rafael Sánchez Ferlosio spanyol író, esszéíró, nyelvész és történész.

130 éve, 1894. április másodikán hunyt el Fernando Caldeira portugál író és költő.

115 éve, 1909. április másodikán született Erdődy János magyar író és műfordító.

110 éve, 1914. április másodikán hunyt el Paul Johann Ludwig von Heyse német költő, író, drámaíró és műfordító.

90 éve, 1934. április másodikán született Gömöri György, Angliában élő magyar irodalomtörténész, író és műfordító.

135 éve, 1889. április harmadikán született Ligyija Nyikolajevna Szejfullina tatár származású orosz írónő, színdarabíró, könyvtáros és színésznő.

110 éve, 1914. április harmadikán született Mátrai Betegh Béla magyar újságíró, dramaturg, színházi rendező és színikritikus.

80 éve, 1944. április harmadikán született Farkas Árpád székely-magyar író, költő, szerkesztő és műfordító.

250 éve, 1774. április negyedikén hunyt el Oliver Goldsmith angol-ír költő, író és orvos.

135 éve, 1889. április negyedikén született Bach Gyula magyar újságíró, író és műfordító.

110 éve, 1914. április negyedikén született Marguerite Duras francia író, forgatókönyvíró és rendező.

45 éve, 1979. április negyedikén hunyt el Mesterházi (Hoffstaedter) Lajos magyar író, szerkesztő és drámaíró.

605 esztendeje, 1419. április ötödikén hunyt el Ferrer Szent Vince (San Vicent Ferrer) katalán író, Domokos-rendi szerzetes és prédikátor.

745 esztendeje, 1279. április ötödikén született Ahmed an-Nuvairi (Al-Nuwayrī) egyiptomi arab történész, enciklopédia készítő és író.

230 éve, 1794. április ötödikén hunyt el Camille Desmoulins francia író, publicista és ügyvéd.

10 éve, 2014. április ötödikén hunyt el Peter Matthiessen amerikai író, felfedező és természettudós.

5 éve, 2019. április ötödikén hunyt el Lasse Pöysti finn író, forgatókönyvíró, színész és rendező.

100 éve, 1924. április hatodikán született Méray Tibor Franciaországban élő magyar-francia író és újságíró.

70 éve, 1954. április hatodikán született Egyed Péter erdélyi magyar író, filozófus és kritikus.

135 éve, 1889. április hetedikén született Gabriela Mistral (Lucila Godoy Alcayaga) chilei költő és diplomata.

60 éve, 1964. április hetedikén hunyt el Mann Endre magyarországi és romániai magyar újságíró, szerkesztő és műfordító.

55 éve, 1969. április hetedikén hunyt el Rómulo Gallegos venezuelai író és politikus.

80 éve, 1944. április nyolcadikán született Oberten János erdélyi magyar író, újságíró, műfordító és lapszerkesztő.

130 éve, 1894. április nyolcadikán született Uldariko Donadini olasz származású horvát író, drámaíró és novellista.

60 éve, 1964. április nyolcadikán született Jane Teller dán író és esszéíró. Ismert művei: Semmi, Ha háború lenne nálunk, Minden, Macskaköröm.

15 éve, 2009. április nyolcadikán hunyt el Henri Meschonnic francia költő, nyelvész, esszéíró és műfordító.

200 éve, 1824. április kilencedikén született Raphiel Erisztávi grúz költő, novellista és drámaíró.

110 éve, 1914. április kilencedikén hunyt el De Gerando Antonia francia származású magyar pedagógus, író és műfordító.

100 éve, 1924. április kilencedikén született Francisc Munteanu román író, forgatókönyvíró és filmrendező. Népszerű regényei: A kis szeplős, Marosmenti város, A szobrok sohasem nevetnek.

25 éve, 1999. április kilencedikén hunyt el Hegedűs Géza magyar író, irodalomtörténész, újságíró, költő, színházi szakíró és kritikus.

455 esztendeje, 1569. április tizedikén hunyt el Mikołaj Rej lengyel költő és drámaíró.

285 éve, 1739. április tizedikén született Baróti Szabó Dávid székely-magyar költő, nyelvújító, jezsuita, pap és tanár.

115 éve, 1909. április tizedikén hunyt el Algernon Charles Swinburne angol költő és drámaíró.

50 éve, 1974. április tizedikén hunyt el Marcel Pagnol francia író, drámaíró, forgatókönyvíró és filmrendező.

10 éve, 2014. április tizedikén hunyt el Sue Townsed angol író és humorista.

220 éve, 1804. április tizenegyedikén született Küzmics Miklós (Mikloš Küzmič) magyarországi szlovén vallási író, bibliafordító, a vend irodalmi nyelv megalapozója.

15 éve, 2009. április tizenegyedikén hunyt el Corin Tellado spanyol író.

130 éve, 1894. április tizenkettedikén hunyt el Ludwig Pfau német költő, író, újságíró és forradalmár.

50 éve, 1974. április tizenkettedikén hunyt el Kahána Mózes székely-magyar költő, író újságíró, novellista, szerkesztő, lapalapító és műfordító. Műveit több nyelven írta (magyar, román, német orosz).

50 éve, 1974. április tizenkettedikén hunyt el Botár Béla székely-magyar költő és műfordító.

295 éve, 1729. április tizenharmadikán született Thomas Percy angol költő, népdalkutató és angol valamint skót balladák gyűjtője.

275 éve, 1749. április tizenharmadikán született Ráth Mátyás magyar publicista, nyelvészeti író és az első magyar nyelven írt hírlap szerkesztője.

230 éve, 1794. április tizenharmadikán hunyt el Nicolas-Sébastien Roch de Chamfort francia író.

85 éve, 1939. április tizenharmadikán született Seamus Heaney ír író, költő és előadó.

280 éve, 1744. április tizennegyedikén született Gyenyisz Ivanovics Fonvizin orosz író és drámaíró. Ismertebb művei: A brigadéros, A kamasz.

175 éve, 1849. április tizennegyedikén hunyt el Ján Hollý szlovák költő, pap és műfordító.

15 éve, 2009. április tizennegyedikén hunyt el Maurice Druon francia író, színműíró, költő és politikus.

10 éve, 2014. április tizennegyedikén hunyt el Nina Cassian román költő, fordító, újságíró, zongoraművész, zeneszerző és filmkritikus.

5 éve, 2019. április tizennegyedikén hunyt el Gene Wolfe amerikai sci-fi és fantasy író.

555 esztendeje, 1469. április tizenötödikén született Nának Guru indiai költő, a szikh vallás megalapítója.

365 esztendeje, 1659. április tizenötödikén hunyt el Simon Dach német költő és egyházi zeneszerző.

305 esztendeje, 1719. április tizenötödikén hunyt el Madame de Maintenon francia írónő.

95 éve, 1929. április tizenötödikén született Huszár Sándor erdélyi magyar író, színműíró, műfordító és szerkesztő. A Hét című kulturális hetilap megalapítója (1970).

45 éve, 1979. április tizenötödikén hunyt el Kiss Béla székely magyar egyházi író, költő, ferences házfőnök és pap.

40 éve, 1984. április tizenötödikén hunyt el William Empson angol költő és irodalomkritikus.

35 éve, 1989. április tizenötödikén hunyt el Bernard-Marie Koltès francia drámaíró és színházi rendező.

5 éve, 2019. április tizenötödikén hunyt el Warren Adler amerikai író, drámaíró és költő.

455 esztendeje, 1569. április tizenhatodikán született Sir John Davies angol költő, ügyvéd és politikus.

375 esztendeje, 1649. április tizenhatodikán született Jan Luyken holland költő és illusztrátor.

180 éve, 1844. április tizenhatodikán született Anatole France (Jacques Anatole François Thibault) francia író, költő és kritikus.

145 éve, 1879. április tizenhatodikán született Gala Galaction román író, teológus. Ismertebb művei magyar nyelven: Călifar malma, A mi partunktól Kladováig, Mahmud Papucsai.

80 éve, 1944. április tizenhatodikán született Oláh István erdélyi magyar költő, újságíró és lapszerkesztő.

60 éve, 1964. április tizenhatodikán hunyt el Holly Jenő magyar költő, író, színműíró és lapszerkesztő.

40 éve, 1984. április tizenhatodikán hunyt el Charles G. Finney amerikai fantasy író és hírszerkesztő.

30 éve, 1994. április tizenhatodikán hunyt el Ralph Ellisson amerikai író, esszéíró, irodalomkritikus és zenekritikus.

15 éve, 2009. április tizenhatodikán hunyt el Rózsa-Flores Eduardo bolíviai magyar író, újságíró, költő, színész, filmproducer és zsoldos katona.

10 éve, 2014. április tizenhatodikán hunyt el Ladislaw Ballek szlovák író, politikus és diplomata.

470 esztendeje, 1554. április tizenhetedikén született Stephen Gosson angol szatirikus író, költő.

10 éve, 2014. április tizenhetedikén hunyt el Gabríel Garcia Marquez világhírű kolumbiai író, újságíró és politikus. Ismert alkotásai: Söpredék, Száz év magány, Szerelem a kolera idején stb.

490 esztendeje, 1534. április tizennyolcadikán született William Harrison angol krónikás.

160 éve, 1864. április tizennyolcadikán hunyt el Kazinczy Gábor magyar író, drámaíró, publicista, műfordító és politikus.

120 éve, 1904. április tizennyolcadikán született Barsi Ödön magyar író, műfordító, színész, és rendező.

30 éve, 1994. április tizennyolcadikán hunyt el Aczél Tamás magyar író, költő, újságíró és szerkesztő.

210 éve, 1814. április tizenkilencedikén született Louis Achard francia író, újságíró és novellista.

205 éve, 1819. április tizenkilencedikén született Mentovich Ferenc erdélyi magyar költő és filozófus.

200 éve, 1824. április tizenkilencedikén hunyt el az angolok egyik nagy költője George Gordon Byron.

65 éve, 1959. április tizenkilencedikén hunyt el Szabédi (Székely) László székely-magyar költő, filológus, újságíró és műfordító.

35 éve, 1989. április tizenkilencedikén hunyt el Zágoni Attila székely-magyar író, újságíró és riporter.

35 éve, 1989. április tizenkilencedikén hunyt el Daphne du Maurier angol író, drámaíró és forgatókönyvíró.

15 éve, 2009. április tizenkilencedikén hunyt el James Graham Ballard angol sci-fi író.

150 éve, 1874. április huszadikán született Ürmösi Károly székely-magyar író, unitárius lelkész-esperes.

145 éve, 1879. április huszadikán hunyt el Robert Wilson Lynd ír író, költő és esszéista.

15 éve, 2009. április huszadikán hunyt el Lászloffy Aladár erdélyi magyar költő, író, műfordító és szerkesztő.

225 éve, 1799. április huszonegyedikén született Táncsics Mihály (Mihajlo Stančić) magyar író, publicista és szocialista politikus.

95 éve, 1929. április huszonegyedikén hunyt el Cholnoky László magyar író és elbeszélő. Bertalan Éjszakája elbeszéléskötettel debütált az irodalomba.

40 éve, 1984. április huszonegyedikén hunyt el Manuel Mujica Lainez argentin író, esszéíró és művészeti kritikus.

15 éve, 2009. április huszonegyedikén hunyt el Santha Rama Ramu indiai-amerikai író.

5 éve, 2019. április huszonegyedikén hunyt el María Zarattini amerikai író és forgatókönyvíró.

135 éve, 1889. április huszonkettedikén született Ludwig Renn német író, katona és katonai szakíró.

130 éve, 1894. április huszonkettedikén született Camil Petrescu román író, drámaíró, költő és filozófus. Fontosabb művei: A szerelem utolsó, a háború első éjszakája, Prokusztész-ágy, Velencei történet, Szélleányok tánca, Erős lelkek.

125 éve, 1899. április huszonkettedikén született Vladimir Vlagyimirovics Nabokov orosz származású amerikai író, műfordító, kritikus, lepkész és sakkfeladvány szerző. Ismertebb művei: Végzetes végjáték, Baljós kanyar, Lolita, Áttetsző testek.

55 éve, 1969. április huszonkettedikén hunyt el Rolfe Humphries amerikai költő, műfordító és pedagógus.

20 éve, 2004. április huszonkettedikén hunyt el Bori Imre vajdasági magyar író, irodalomtörténész, kritikus és szerkesztő.

20 éve, 2004. április huszonkettedikén hunyt el Sunčana Škrinjarić horvát író, költő és újságíró.

470 esztendeje, 1554. április huszonharmadikán hunyt el Gaspara Stampa olasz költőnő.

460 esztendeje, 1564. április huszonharmadikán született William Shakespeare angol drámaíró, költő és színész, a drámaírás nagy mestere. Remekbe sikerült művei közül néhány: Rómeó és Júlia, Macbeth, Hamlet, Lear király, Othello, IV. Henrik, III. Richárd.

105 éve, 1919. április huszonharmadikán született Jagamas Ilona erdélyi magyar író, újságíró és szerkesztő.

40 éve, 1984. április huszonharmadikán hunyt el Roland Penrose angol költő, művész, festő és történész

10 éve, 2014. április huszonharmadikán hunyt el Tabák András magyar író, elbeszélő, költő és fordító.

305 esztendeje, 1719. április huszonnegyedikén született Giuseppe Baretti olasz költő, író, műfordító, irodalomkritikus és nyelvész.

20 éve, 2004. április huszonnegyedikén hunyt el José Giovanni francia író és filmrendező.

115 éve, 1909. április huszonnegyedikén született László Béla író, újságíró és szerkesztő.

10 éve, 2014. április huszonnegyedikén hunyt el Tadeusz Różewicz lengyel író, költő és drámaíró.

210 éve, 1814. április huszonötödikén hunyt el Louis Sébastien Mercier francia drámaíró és író.

165 éve, 1859. április huszonötödikén született Jegor Jefimovics Nyecsajev orosz költő.

120 éve, 1904. április huszonötödikén született Szilágy András bánsági magyar elbeszélő, riporter és orvos.

70 éve, 1954. április huszonötödikén hunyt el Joseph Hergesheimer amerikai naturalista író.

10 éve, 2014. április huszonötödikén hunyt el Stephanie Zweig német író és újságíró.

325 esztendeje, 1639. április huszonhatodikán hunyt el Jean Racine francia író és drámaíró. Legismertebb műve a Phaedra.

110 éve, 1914. április huszonhatodikán született Bernard Malamud amerikai író.

20 éve, 2004. április huszonhatodikán hunyt el Hubert Shelby amerikai író.

265 éve, 1759. április huszonhetedikén született Mary Wollstonecraft angol író és filozófus.

120 éve, 1904. április huszonhetedikén született Cecil Day Lewis angol-ír költő és író.

110 éve, 1914. április huszonhetedikén született Solymossy Olivér erdélyi magyar költő és író.

260 éve, 1764. április huszonnyolcadikán született Marie-Joseph de Chénier francia drámaíró és költő.

230 éve, 1794. április huszonnyolcadikán született Jósika Miklós erdélyi születésű magyar író és újságíró. Ismert műve az Abafi.

165 éve, 1859. április huszonnyolcadikán született António de Oliveira brazil költő.

105 éve, 1919. április huszonnyolcadikán született Karl Kraus osztrák költő, esszéíró és újságíró.

35 éve, 1989. április huszonnyolcadikán hunyt el Cziffra Géza magyar író, költő és filmrendező. Munkáit magyar és német nyelven írta.

35 éve, 1989. április huszonnyolcadikán hunyt el Tabi László magyar író, újságíró, lapszerkesztő, publicista és humorista.

35 éve, 1989. április huszonnyolcadikán hunyt el Ciffra Géza partiumi születésű magyar író, költő és filmrendező.

15 éve, 2009. április huszonnyolcadikán hunyt el Idea Vilariño uruguayi költő, esszéíró és irodalomkritikus.

300 éve, 1724. április huszonkilencedikén született Pedro Antonio Carcano portugál költő.

220 éve, 1804. április huszonkilencedikén hunyt el Edoardo Calvo olasz költő.

60 éve, 1964. április huszonkilencedikén hunyt el Wenceslao Fernández Flórez galíciai spanyol író és újságíró.

20 éve, 2004. április huszonkilencedikén hunyt el Nick Joaquin Fülöp-szigeteki angol nyelvű író és újságíró.

5 éve, 2019. április huszonkilencedikén hunyt el Leslie Allan Murray ausztrál költő, antológus és kritikus.

215 éve, 1809, április harmincadikán született Ludwik Sztyrmer lengyel író, irodalomkritikus és katona.

Érdemes Tudni

445 esztendeje, 1579. április elsején alapította meg Báthory István Litvánia ma is legnagyobb egyetemét Vilniusban.

155 éve, 1869. április elsején született Vikár Béla műfordító, etnográfus, akinek 100 ezelőtt esztendővel jelent meg a Kalevala magyar fordítása.

120 éve, 1904. április elsején született Mózes András erdélyi magyar egyháztörténész.

105 éve, 1919. április elsején született Korda Dezső magyar villamosmérnök, a forgókondenzátor feltalálója.

155 éve, 1869. április harmadikán hunyt el Emich Gusztáv magyar könyvkiadó, könyvkereskedő és nyomdász.

115 éve, 1909. április harmadikán született Ferenczy Júlia székely-magyar illusztrátor és festőművész.

95 éve, 1929. április harmadikán született Lázár Tibor székely-magyar gépészmérnök és műszaki szakíró.

240 éve, 1784. április negyedikén született Kőrösi Csoma Sándor világhírű székely-magyar nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, az első angol-tibeti szótár és nyelvtan megalkotója. Ő az egyetlen nyugati bodhisattva (buddhizmus „szentje”).

105 éve, 1919. április negyedikén hunyt el Óvári Lipót (Altstädter) magyar történész, levéltáros és újságíró.

25 éve. 1999. április negyedikén hunyt el Balogh Dezső erdélyi magyar nyelvész, tankönyvíró és egyetemi oktató.

175 éve, 1849. április ötödikén született Kiss Sándor székely-magyar tanár, igazgató, tankönyvíró és kereskedelmi akadémiai igazgató.

95 éve, 1929. április ötödikén született Czine Mihály magyar irodalomtörténész, kritikus és egyetemi tanár.

70 éve, 1954. április ötödikén született Xántus Gábor erdélyi magyar filmrendező, forgatókönyvíró, rendező és operatőr.

210 éve, 1814. április hatodikán született Ybl Miklós, a XIX. sz. magyar építészet kiemelkedő képviselője.

135 éve, 1889. április hetedikén született Khell István, székely-magyar irodalomtörténész és műfordító.

160 éve, 1864. április tizedikén született Bernády György erdélyi magyar gyógyszerész, jogász és politikus. Marosvásárhely polgármestereként új imást adott a városnak. Több máig is létező tekintélyes épület, az akkori csatornázás és közvilágítás szorgalmazója volt.

60 éve, 1964. április tizedikén hunyt el Beke Ödön felvidéki születésű magyar nyelvész, finnugrista és egyetemi tanár.

30 éve, 1994. április tizedikén hunyt el Demény Piroska erdélyi magyar népzenegyűjtő és zenetanár.

60 éve, 1964. április tizenegyedikén ünnepelték meg először a Magyar Költészet Napját. József Attila tiszteletére választották eme napot.

100 éve, 1924. április tizenegyedikén született Csetri Elek erdélyi magyar történész és szerkesztő.

125 éve, 1889. április tizenharmadikán született Bakk Elek székely-magyar orvosi szakíró, tervet készített Székelyudvarhely fürdővárossá alakítására.

130 éve, 1894. április tizenharmadikán született Derkovits Gyula magyar festő és grafikus.

15 éve, 2009. április tizenötödikén hunyt el Tisza László magyar származású amerikai fizikus.

340 esztendeje, 1648. április tizenhatodikán hunyt el Koncz Boldizsár székely-magyar unitárius püspök és egyházi író.

115 éve, 1909. április tizenhetedikén született Ember Győző erdélyi magyar származású történész és levéltáros.

65 éve, 1959. április huszadikán született Zsigmond Győző erdélyi magyar néprajztudós, etnomikológus és szerkesztő.

130 éve, 1894. április huszonkettedikén hunyt el Simon Péter Jukundián székely-magyar zenetanár, zenei író, kántornevelő.

35 éve, 1989. április huszonkettedikén hunyt el Kulin György magyar csillagász, szakíró, kisbolygók és egy üstökös felfedezője.

95 éve, 1929. április huszonharmadikán született Máthé Balázs székely-magyar villamosmérnök, műszaki író.

210 éve, 1814. április huszonegyedikén született Egressy Béni (Galambos Benjámin), zeneszerző, író és színész. Ő zenésítette meg Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét.

70 éve, 1954. április huszonkettedikén hunyt el Fogolyán Kristóf székely-örmény-magyar orvos, kórházigazgató és közéleti személyiség.

335 esztendeje, 1689. április huszonharmadikán hunyt el Ágoston Péter székely-magyar jezsuita szerzetes, katolikus pap, hitszónok és egyházi író.

190 éve, 1824. április huszonnegyedikén született Bartal Antal felvidéki származású magyar filológus, lexikográfus és szótárszerkesztő.

120 éve, 1904. április huszonnegyedikén született Bodor György székely-magyar történész, néprajztudós, jogász, ügyvéd és politikus.

5 éve, 2019. április huszonegyedikén hunyt el Bognár András horvátországi magyar geográfus és geomorfológus.

280 éve, 1744. április huszonnyolcadikán született Kelemen Didák székely-magyar minorita szerzetes, hittérítő és író.

290 éve, 1758. április huszonnyolcadikán született Széchényi Ferenc, a Magyar Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója.

215 éve, 1809. április huszonnyolcadikán született Kiss Mihály erdélyi magyar népmesegyűjtő , gyümölcstermesztő, unitárius lelkész és esperes.

140 éve, 1884. április huszonnyolcadikán született Kovács József bánáti magyar történész és egyetemi tanár.

95 éve, 1929. április huszonkilencedikén született Kiss Ervin, székely-magyar orvosi szakíró és grafikus.

65 éve, 1959. április huszonkilencedikén hunyt el Medgyaszay István magyar építész és építészeti szakíró.