Kortárs Hangon Irodalmi Pályázat 2019
Idén is meghirdetik, immár 14. alkalommal, a Kortárs Hangon irodalmi pályázatot. A meghirdetés köre: Beregszász, Csíkszereda, Eger, Eperjes, Gyöngyös, Jászberény, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Nyitra, Nyíregyháza, Sárospatak, Szatmárnémeti egyetemein magyar nyelven tanuló diákok. Pályázati feltétel: érvényes hallgatói jogviszony. A pályázatra vers és próza kategóriában lehet benyújtani pályaműveket, pályázonként maximum 2 alkotással, alkotásonként maximum 2 gépelt oldalnyi művel lehet jelentkezni. A sikeres művek szerzői megjelennek a pályázat költészet napi kötetében, értékes könyvutalványokban részesülnek, részvételi lehetőségük nyílik részt venni alkotói szakmai műhelyben, illetve irodalmi lapokban biztosítanak számukra közlési lehetőséget. A pályaműveket és a kitöltött jelentkezési lapokat a kortarshangon@uni-eszterhazy.hu címre várják. Beküldési határidő: 2019. február 4. Eredményhirdető, kötetbemutató gála és Kortárs Hangon ’19 Kreatív Írásművészeti Műhely a nyerteseknek: 2019. április 11-14., Miskolci Egyetem.
A pályázat részletes kiírása itt olvasható.
Forrás: https://www.helikon.ro/kortars-hangon-irodalmi-palyazat-2019/?
Idén is meghirdetik, immár 14. alkalommal, a Kortárs Hangon irodalmi pályázatot. A meghirdetés köre: Beregszász, Csíkszereda, Eger, Eperjes, Gyöngyös, Jászberény, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Nyitra, Nyíregyháza, Sárospatak, Szatmárnémeti egyetemein magyar nyelven tanuló diákok. Pályázati feltétel: érvényes hallgatói jogviszony. A pályázatra vers és próza kategóriában lehet benyújtani pályaműveket, pályázonként maximum 2 alkotással, alkotásonként maximum 2 gépelt oldalnyi művel lehet jelentkezni. A sikeres művek szerzői megjelennek a pályázat költészet napi kötetében, értékes könyvutalványokban részesülnek, részvételi lehetőségük nyílik részt venni alkotói szakmai műhelyben, illetve irodalmi lapokban biztosítanak számukra közlési lehetőséget. A pályaműveket és a kitöltött jelentkezési lapokat a kortarshangon@uni-eszterhazy.hu címre várják. Beküldési határidő: 2019. február 4. Eredményhirdető, kötetbemutató gála és Kortárs Hangon ’19 Kreatív Írásművészeti Műhely a nyerteseknek: 2019. április 11-14., Miskolci Egyetem.
A pályázat részletes kiírása itt olvasható.
Forrás: https://www.helikon.ro/kortars-hangon-irodalmi-palyazat-2019/?
Lehet pályázni a 2019. évi Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjra
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK Nonprofit Kft. pályázatot hirdet azon fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj elnyerésével. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum, a pályázatok benyújtásának határideje 2019. február 11. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltétételeket teremtsen a magas színvonalú alkotó tevékenységhez. Pályázhatnak azok az 1984. január 1. után született írók, irodalmárok, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken megjelentek. Már publikált kötet megléte előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta eltelt öt év, és a korhatárnak még megfelelnek. Az ösztöndíj időtartama 12 hónap, a 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra Az ösztöndíj összege bruttó 200 000 forint havonta.. A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett, a PIM által működtetett szakértői kuratórium bírálja el.
Részletes pályázati felhívás itt: https://pim.hu/hu/palyazati-felhivas-2019-evi-moricz-zsigmond-irodalmi-alkotoi-osztondij-elnyeresere
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10968&Lehet_palyazni_a_2019._evi_Moricz_Zsigmond_alkotoi_osztondijra
Száraz Miklós György Székelyek című könyvének bemutatója
Száraz Miklós György, József Attila-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége a Magyar Kultúra Napján, 2019. január 22-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Székelyek – Történelemről és hagyományról című, a Scolar kiadó gondozásában megjelent művelődéstörténeti könyvéről beszélgetett a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A helyszínen a Scolar kiadó több kiadványát is megvásárolhatta a találkozóra érkező népes közönség. Lövétei Lázár László kérdéseire, hogy miként került kapcsolatba a székelyekkel, és miért éppen a székelyeket választotta könyve témájául, Száraz Miklós György a gyerekkorát meghatározó székelyföldi élményeiről, ifjúkori erdélyi és székelyföldi útjairól, kalandozásairól is mesélt a jelenlévőknek.
Kívülállóként, objektíven és mégis szubjektíven írni a székelységről nem volt könnyű feladat számára, fejtette ki a szerző. Lövétei Lázár László megállapítása szerint kellett a távolság, a rálátás arra, hogy miben vagyunk mások mi, székelyek, mint a magyarság többi része.
A Székelyek című kötet negyvenkilenc írást, fejezetcímet foglal magába, érintve nagyon sok témát, a székely eredet kérdésétől a székelykapukig és az unitáriusokig, Bethlen Gábortól a csíksomlyói búcsúig, az utolsó írás Márton Áron püspökkel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy az olvasó valamiféle székelységképet össze tudjon rakni magában, kellett a vezérfonal, az egyik ilyen vezérelv az időrend, a másik, az írásokat össszefogó vezérelv, ahogy az író a beszélgetés során kifejtette: 'A székely szabadságot tekintem olyan erőnek, ami ezt a népcsoportot vezérli, ami mindig visszahat valamiképpen, és erre nagyon erős emberi példa Márton Áron.' Besszélgetőpartnere kérésére felolvasta a szerző a kötetből az Ácsok című írását.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/699/szaraz-miklos-gyorgy-szekelyek-cimu-konyvenek-bemutatoja-a-magyar-kultura-napjan
Kritikusak, de hálásak az udvarhelyiek - Beszélgetés Szőcs Endre könyvtárigazgatóval
Saját pénzből, adományokból közel 1300 kötettel gyarapodott tavaly a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvállománya. Az olvasás mellett ugyanakkor számos izgalmas tevékenységre, fejlesztő foglalkozásra nyílt lehetőség a tékában. Ezt a vonalat viszik tovább idén is – derült ki a Szőcs Endre igazgatóval készült beszélgetés során.
– Hogyan értékeli intézménye szempontjából a 2018-as évet? Megfelelt az elvárásoknak, sikerült megvalósítani a célokat?
– Céljainkat, terveinket sikerült haladéktalanul megvalósítanunk, de amit talán a legfontosabbnak tartok, hogy újonnan beiratkozott olvasóink száma folyamatosan növekszik (2017-ben 1387 személy, 2018-ban 1485 személy), bizonyítva, hogy mekkora szükség van könyvtárra, valamint a hozzá tartozó tevékenységekre.
– Mi okozott nehézséget, csalódást a múlt évben?
– Nem beszélhetek csalódásról, hisz minden tervünk, elképzelésünk megvalósult, sőt még olyanok is, amelyek nem voltak betervezve! Ilyen a planetárium, amely egyedülálló térségünkben, vagy a könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kisfilmünk, amely népszerű magyar írók, színészek, énekesek és sportolók bevonásával készült a Székelyföldi Stúdió önzetlen közreműködésével, valamint a virtuális séta, amellyel bárki, bármikor, bárhonnan a nagyvilágból a Google-térkép segítségével betérhet könyvtárunkba…
– Mi volt a legkedvesebb élmény tavaly az Ön számára?
– Több emlékezetes esemény volt, de most szubjektíven egyet emelnék ki: augusztus végén nemzetközi szakmai konferenciát szerveztünk, amelynek résztvevői barátsággal és szeretettel közeledtek felénk. Örömmel konstatáltuk, hogy könyvtárunk fejlődése helyes irányba halad, valamint számíthatunk a szakma segítségére is.
– Mit vár el a fenntartótól?
– Remélem, ebben az éven is számíthatunk annyi támogatásra, hisz a kultúrába fektetett energia és pénz rövid, közép- és hosszú távon gyors, pozitív eredményhez vezet.
– Hogyan tovább?
– Néhány évvel ezelőtt jóformán semmi pénz nem állt a könyvtár rendelkezésére új könyvek vásárlása céljából. Az állomány gyarapítását helyi és magyarországi adományokból végeztük. Mára ez jelentősen megváltozott, de sajnos még mindig kevésnek bizonyul… Iskolaváros lévén, nagy szükség van új szakmai könyvekre, folyóiratokra, amelyek beszerzése prioritást élvez. Folytatjuk közművelődési (író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kulturális programok), művészeti (kiállítások, filmklubok, quilling, olvasótáborok), tudománynépszerűsítő (kísérletek, planetárium, 3D technológia) tevékenységünket is, ezáltal biztosítva minden korosztály számára a tartalmas kikapcsolódást, szórakozást, amely mindig a könyvekre, az olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet.
– Magánemberként milyennek találja a város kulturális életét?
– Tudom, hogy nincsenek óriásfesztiváljaink, grandiózus kiállításaink vagy évente visszatérő megasporteseményeink, de vannak nagyon tartalmas, színvonalas rendezvényeink az év szinte minden napján.. Persze mindig úgy látjuk, hogy kevés a közönség, de ez nagyon relatív. Szerintem az udvarhelyi kultúrafogyasztó réteg nagyon népes, nagyon igényes, nagyon kritikus, de végtelenül hálás!
Forrás: https://hargitanepe.eu/kritikusak-de-halasak-az-udvarhelyiek/
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a MANK Nonprofit Kft. pályázatot hirdet azon fiatal írók, irodalmárok részére, akik szépirodalmi, kritikai, szociográfiai vagy irodalomtörténeti munkájukhoz kérnek támogatást a Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíj elnyerésével. A pályázat szakmai lebonyolítója a Petőfi Irodalmi Múzeum, a pályázatok benyújtásának határideje 2019. február 11. Az ösztöndíj célja, hogy tehetséges fiataloknak segítséget nyújtson a pályakezdéshez, kedvező feltétételeket teremtsen a magas színvonalú alkotó tevékenységhez. Pályázhatnak azok az 1984. január 1. után született írók, irodalmárok, akik eddig színvonalas orgánumokban, szakmai színtereken megjelentek. Már publikált kötet megléte előnyt jelent. Korábbi ösztöndíjasok is pályázhatnak abban az esetben, amennyiben az előző ösztöndíjuk lejárta óta eltelt öt év, és a korhatárnak még megfelelnek. Az ösztöndíj időtartama 12 hónap, a 2019. január 1. és december 31. közötti időszakra Az ösztöndíj összege bruttó 200 000 forint havonta.. A pályázatokat az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kinevezett, a PIM által működtetett szakértői kuratórium bírálja el.
Részletes pályázati felhívás itt: https://pim.hu/hu/palyazati-felhivas-2019-evi-moricz-zsigmond-irodalmi-alkotoi-osztondij-elnyeresere
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?hir=10968&Lehet_palyazni_a_2019._evi_Moricz_Zsigmond_alkotoi_osztondijra
Száraz Miklós György Székelyek című könyvének bemutatója
Száraz Miklós György, József Attila-díjas íróval találkozhatott csíkszeredai olvasóközönsége a Magyar Kultúra Napján, 2019. január 22-én, a Kájoni János Megyei Könyvtár előadótermében.
Székelyek – Történelemről és hagyományról című, a Scolar kiadó gondozásában megjelent művelődéstörténeti könyvéről beszélgetett a szerzővel Lövétei Lázár László költő, esszéíró, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője. A helyszínen a Scolar kiadó több kiadványát is megvásárolhatta a találkozóra érkező népes közönség. Lövétei Lázár László kérdéseire, hogy miként került kapcsolatba a székelyekkel, és miért éppen a székelyeket választotta könyve témájául, Száraz Miklós György a gyerekkorát meghatározó székelyföldi élményeiről, ifjúkori erdélyi és székelyföldi útjairól, kalandozásairól is mesélt a jelenlévőknek.
Kívülállóként, objektíven és mégis szubjektíven írni a székelységről nem volt könnyű feladat számára, fejtette ki a szerző. Lövétei Lázár László megállapítása szerint kellett a távolság, a rálátás arra, hogy miben vagyunk mások mi, székelyek, mint a magyarság többi része.
A Székelyek című kötet negyvenkilenc írást, fejezetcímet foglal magába, érintve nagyon sok témát, a székely eredet kérdésétől a székelykapukig és az unitáriusokig, Bethlen Gábortól a csíksomlyói búcsúig, az utolsó írás Márton Áron püspökkel kapcsolatos.
Ahhoz, hogy az olvasó valamiféle székelységképet össze tudjon rakni magában, kellett a vezérfonal, az egyik ilyen vezérelv az időrend, a másik, az írásokat össszefogó vezérelv, ahogy az író a beszélgetés során kifejtette: 'A székely szabadságot tekintem olyan erőnek, ami ezt a népcsoportot vezérli, ami mindig visszahat valamiképpen, és erre nagyon erős emberi példa Márton Áron.' Besszélgetőpartnere kérésére felolvasta a szerző a kötetből az Ácsok című írását.
Forrás és teljes cikk itt: http://konyvtar.hargitamegye.ro/hu/nd/699/szaraz-miklos-gyorgy-szekelyek-cimu-konyvenek-bemutatoja-a-magyar-kultura-napjan
Kritikusak, de hálásak az udvarhelyiek - Beszélgetés Szőcs Endre könyvtárigazgatóval
Saját pénzből, adományokból közel 1300 kötettel gyarapodott tavaly a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtár könyvállománya. Az olvasás mellett ugyanakkor számos izgalmas tevékenységre, fejlesztő foglalkozásra nyílt lehetőség a tékában. Ezt a vonalat viszik tovább idén is – derült ki a Szőcs Endre igazgatóval készült beszélgetés során.
– Hogyan értékeli intézménye szempontjából a 2018-as évet? Megfelelt az elvárásoknak, sikerült megvalósítani a célokat?
– Céljainkat, terveinket sikerült haladéktalanul megvalósítanunk, de amit talán a legfontosabbnak tartok, hogy újonnan beiratkozott olvasóink száma folyamatosan növekszik (2017-ben 1387 személy, 2018-ban 1485 személy), bizonyítva, hogy mekkora szükség van könyvtárra, valamint a hozzá tartozó tevékenységekre.
– Mi okozott nehézséget, csalódást a múlt évben?
– Nem beszélhetek csalódásról, hisz minden tervünk, elképzelésünk megvalósult, sőt még olyanok is, amelyek nem voltak betervezve! Ilyen a planetárium, amely egyedülálló térségünkben, vagy a könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kisfilmünk, amely népszerű magyar írók, színészek, énekesek és sportolók bevonásával készült a Székelyföldi Stúdió önzetlen közreműködésével, valamint a virtuális séta, amellyel bárki, bármikor, bárhonnan a nagyvilágból a Google-térkép segítségével betérhet könyvtárunkba…
– Mi volt a legkedvesebb élmény tavaly az Ön számára?
– Több emlékezetes esemény volt, de most szubjektíven egyet emelnék ki: augusztus végén nemzetközi szakmai konferenciát szerveztünk, amelynek résztvevői barátsággal és szeretettel közeledtek felénk. Örömmel konstatáltuk, hogy könyvtárunk fejlődése helyes irányba halad, valamint számíthatunk a szakma segítségére is.
– Mit vár el a fenntartótól?
– Remélem, ebben az éven is számíthatunk annyi támogatásra, hisz a kultúrába fektetett energia és pénz rövid, közép- és hosszú távon gyors, pozitív eredményhez vezet.
– Hogyan tovább?
– Néhány évvel ezelőtt jóformán semmi pénz nem állt a könyvtár rendelkezésére új könyvek vásárlása céljából. Az állomány gyarapítását helyi és magyarországi adományokból végeztük. Mára ez jelentősen megváltozott, de sajnos még mindig kevésnek bizonyul… Iskolaváros lévén, nagy szükség van új szakmai könyvekre, folyóiratokra, amelyek beszerzése prioritást élvez. Folytatjuk közművelődési (író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, kulturális programok), művészeti (kiállítások, filmklubok, quilling, olvasótáborok), tudománynépszerűsítő (kísérletek, planetárium, 3D technológia) tevékenységünket is, ezáltal biztosítva minden korosztály számára a tartalmas kikapcsolódást, szórakozást, amely mindig a könyvekre, az olvasás fontosságára hívja fel a figyelmet.
– Magánemberként milyennek találja a város kulturális életét?
– Tudom, hogy nincsenek óriásfesztiváljaink, grandiózus kiállításaink vagy évente visszatérő megasporteseményeink, de vannak nagyon tartalmas, színvonalas rendezvényeink az év szinte minden napján.. Persze mindig úgy látjuk, hogy kevés a közönség, de ez nagyon relatív. Szerintem az udvarhelyi kultúrafogyasztó réteg nagyon népes, nagyon igényes, nagyon kritikus, de végtelenül hálás!
Forrás: https://hargitanepe.eu/kritikusak-de-halasak-az-udvarhelyiek/
Emlékkiállítással tisztelegtek Kányádi életműve előtt
A 20. századi erdélyi irodalom legnagyobb egyéniségére, Kányádi Sándor költőre emlékezve, a Magyar Kultúra Napja székelyudvarhelyi rendezvénysorozatának kiemelt mozzanataként nyitották meg a neki szentelt emlékkiállítást 2019. január 20-án.
A Kányádi-életmű mély és tiszta vizű kútjából merítenek mindazok, akik betérnek augusztus 20-ig a Haáz Rezső Múzeumba. A szülőfalu, Nagygalambfalva mellett Székelyudvarhely és Budavár is díszpolgárának tekinti a közelmúltban elhunyt költőt – jelképes volt a megnyitón e három település népes képviseletének jelenléte. Húgának, Róza néninek és a jelenlévő rokonoknak sokféle érzelem tükröződött a tekintetében.
A kiállítás-megnyitón jelen lévő gyermekek hamar megtalálták a multimédiás eszközöket, és elvarázsolódtak a megidézett Kányádi-világban. Mások a virtuális valóság szemüvegén keresztül haladtak a lovait kereső kisfiú nyomába – fától-fáig. Közben hol megzenésített versei szóltak a háttérben, hol pedig korabeli felvételekről a költő maga. Könyvek, hanghordozók, kéziratok és sok-sok fotó, műtárgy – klasszikus és nem hagyományos kiállításelemek. Egy gazdag életút és -mű velünk maradó tanúi. Érdemes betekinteni a kútba, és majd elmesélni másoknak is az élményt. Aki szeretné, virtuális interjúkészítésre vállalkozhat, nem fog csalódni. Egy páratlan relikvia is látható: Sándor bácsi első laptopját dedikálva Balázs Feri bácsinak ajándékozta, amit most ő kölcsön adott az emlékkiállítás idejére a múzeumnak. A tárlat sok apró részletet rejt, érdemes mélységében felfedezni.
Forrás és teljes cikk itt: https://szekelyhon.ro/aktualis/emlekkiallitassal-tisztelegtek-kanyadi-eletmuve-elott
Ezeken az oldalakon lehet ingyenesen könyveket letölteni
Egyre több olyan honlap létezik, ahonnan ingyenesen (és legálisan) lehet letölteni magyar nyelvű könyveket. Bár ezeket már most is sokan használják, a lehetőség még nem jutott el mindenkihez, ezért Kerekes Pál és Kiszl Péter, az ELTE információ- és könyvtártudományi tanszékeinek oktatói összegyűjtötték, hogy milyen fórumokon tudnak a magyarok szabadon könyvekhez hozzáférni. Kutatásaik eredményét a Magyar irodalom @ világhálón című kötetükben tették közzé, amit ITT bárki ingyenesen elolvashat.
A magyar irodalom digitalizálása viszonylag friss dolog, körülbelül huszonöt éve merült fel először, hogy a kulturális örökség megőrzése és átörökítése érdekében nem ártana feltenni az internetre a legfontosabb szövegeinket.. A világ azóta nagyot fordult. Mint a kötet előszavából is kiderül, húsz évvel ezelőtt, 1998 tavaszán még csak 3,5 ezer webhely volt bejegyezve a „.hu” felső szintű közdomén alatt, míg ma csaknem 730 ezer domént tartanak nyilván. Ráadásul mostanra már a magyar lakosság nagy része, kb. 70%-a rendszeresen használ internetet.
Ez a kötet
elsősorban az ingyenesen elérhető magyar nyelvű irodalmi
szöveggyűjteményekre koncentrál. A szerzők olyan honlapokat szedtek
össze, ahonnan törvényesen lehet szövegrészleteket, cikkeket,
műfordításokat, illetve teljes könyveket letölteni. „A klasszikus magyar
szépirodalom jó része elérhető ingyenesen, valamint jelentős számú
kortárs magyar irodalom is található szabad adatbázisokban, szerzői
portálokon” – írják, de azért hozzáteszik azt is, hogy eddig még a
magyar kulturális örökségnek csak töredékét sikerült digitalizálni.
Az oldalak listája itt található: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_
A Magyar irodalom @ világhálón szerzői a művek digitalizálásával foglalkozó intézmények honlapjai mellett ajánlanak számos más forrást is. Például bizonyos e-könyv áruházak (iTunes, Kobo, Smashwords, Multimédiaplaza, Book&Walk, Adamobooks, Publioboox) oldalait, ahol olykor időlegesen ingyenesen hozzáférhetővé tesznek egy-egy művet. De szó esik a kötetben Google Play könyváruházáról, a Google Booksról vagy a Scribdről, valamint a jelentősebb magyar szerzői oldalakról, szövegmúzeumokról és szöveggyűjteményekről is.
A Kerekes Pál és Kiszl Péter által készített teljes felsorolás ITT található.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_lehet_ingyenesen_konyveket
Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán januárban
A Litera nevű irodalmi portál minden hónapban kiválaszt egy szerzőt, aki abban a hónapban a figyelem a középpontjába kerül és aki több műfajban is megmutatja magát. Készül vele interjú, közlik friss műveit, megkérdezik más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2019 januárjában Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán. A portál 2017-ben indította ezt a sorozatát, idáig huszonhárom szerző volt a vendége a Literának. A Litera választását Balla Zsófia hetvenedik születésnapjával indokolta. A szerző A vers hazája című, eredetileg a Széchenyi Akadémiának írt esszéjének első részével indították a hónapot, aztán olvashatóvá vált az akadémiai székfoglaló folytatása, a január 15-i születésnapot megelőző hétvégére pedig a szerzővel készült interjút és emellé készült videót időzítettek. Továbbá kulturális ajánlót lehetett olvasni Balla Zsófiától, végül a költő ismertetett egy általa kedvelt ifjú tehetséget és annak műveit.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?
Hiánypótló könyv a Szent Anna-tóról
Boér Hunor és Tamás Sándor nemrég megjelent, Szentanna című könyve (Kovászna Megyei Művelődési Központ – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2018) nem a fürdőzésről szól. Elsősorban a táj jelenti az elragadó látványt az arra barangoló ember számára. Több szép mondat is szól erről, például, amikor „...magasba emelt szenteltvíztartónak” nevezik a könyv szerkesztői az egykori tűzhányó – tavat őrző – magas hegyét.
A könyvben az első képek között látható egy festmény reprodukciója, amely a magyar szabadságharc idején zajló sepsiszentgyörgyi csata egyik epizódját ábrázolja. A jó szemű szerkesztők észrevették, hogy a képen az ütközet hátterében a Csomád-hegytömeg magasodik.
A kötet külön érdekessége azoknak a térképeknek a reprodukciója, amelyeken a Szent Anna-tavat is feltüntették a 18. és a 19. század folyamán.
Régi, Szent Anna-napi búcsújárásokról szóló leírásokat is olvashatunk a kötetben. Erre utazó idegenek jegyezték fel – olykor kritikai éllel – a tóhoz fűződő népi hagyományokat, amelyek szerint a tó: „tengerszem, feneketlen mély, sehonnan víz nem foly belé, dagálya és apálya van, átúszhatatlan, mert közepénél besiríti a vakmerészt, csattogó télben sem fagy be, soha legkisebbet sem zavarodik, semmi állat nem tenyészik benne, vize kristálytiszta”.
További nagyon szemléletes természettudományi vagy művelődéstörténeti értékű leírásokat válogattak még a kötetbe a szerkesztők, például Kőváry László, Benkő Károly, Orbán Balázs, Jókai Mór, Roediger Lajos, Hankó Vilmos és Gelei József írásaiból.
Az említett szerzők írásaiból kiválogatott szemelvényeknek pedig szellemes címeket adtak: Báró Apor Péter akkor százhuszadik éves csínye: a Pogányok vára (Kőváry László); A dokumentarista, aki nem a Lago Albano áradásaira gondolt Szilatseket olvasva (Benkő Károly); Rabonbán folklorizálás... (Jókai Mór); ... És a tündérmese (Jókai Mór); Egy könyv a tízből, amelyet Jókai Mór magával vitt volna a lakatlan szigetre (hosszú idézet Orbán Balázs leírásából); Fürdővendégek és csodák (Roediger Lajos); Az idill igézete (Jókai Mór); Veszendő édenünk az iskolai jutalomkönyvben (Hankó Vilmos); Búcsúzó sárkányok (Gelei József). Mindezeket a szövegeket szép és olykor eddig ismeretlen képek kísérik.
Egészen ritka, sajátos szempontokat figyelembe vevő, érdekes kis breviáriumot vehetünk a kezünkbe, amelyet érdemes volna egy újabb kiadásban kibővíteni.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119430/hianypotlo-konyv-a-szent-anna-torol
Megjelent A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötete
Bemutatták A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötetét, valamint online változatát Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kötetet méltatva azt mondta: a kiadvány hatalmas szolgálat a magyar kultúrának.
„Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – mondta a kötetet méltatva Lovász László, hozzáfűzve: ahhoz, hogy egy ilyen kiadvány elkészüljön hatalmas háttérirodalmat, rengeteg adatot kell feldolgozni.
Ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöjjön, a nyelvtudományi intézet a legmodernebb technológiát fejlesztette ki és tartja fent – mondta. Az MTA elnöke szerint ez jó példa arra, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet egymástól elkülönítve kezelni, a legnagyobb sikert az hozza, ha ezeket összekapcsolják.
A több mint húsz kötetesre tervezett sorozat hetedik kötete az el- és él- kezdetű címszavakat tartalmazza: 1200 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és több mint 9 ezer jelentésük van ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását 35 536 példamondat gazdagítja..
A nagyszótár nem a terjedelemre utal, hanem sokkal inkább egy műfaj – mondta Ittzés Nóra főszerkesztő. A magyar nyelv nagyszótára általános értelmező szótár, amely nem szűkíti vizsgálódását a nyelv egy rétegére, egy kiválasztott szeletére, hanem a köznyelv és a szépirodalom, a legkülönfélébb szak- és rétegnyelvek szókincséből egyaránt válogat – tette hozzá. Mint megjegyezte, a nagyszótárak a szerkesztőik választotta szempontok szerint egyfajta teljességre törekszenek, visszanyúlva a múltba. Az angol nagyszótár például a teljes írásbeliséget feldolgozza, a magyar nagyszótár pedig az 1700-as évek végétől dolgozza fel az adatokat – mondta, hozzátéve, hogy ez egy történeti jellegű szótár, ezért mindig konkrét szövegek alapján dolgoznak.
A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz. Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált, kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.
Az eseményen bemutatták A magyar nyelv nagyszótára online változatát is. Merényi Csaba informatikus elmondta, hogy az online kiadvány a nagyszotar.nytud.hu címen mindenki számára ingyenesen elérhető regisztráció nélkül. Az online szótár mind a hét eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló bibliográfiai adatbázisokhoz is.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/megjelent-magyar-nyelv
Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született
A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.
Analóg technikával készült fotók átmentése céljából indította az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű honlapot a marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Szőcs Edgár közgazdász. Az archívummal az összegyűjtött fotókat megpróbálja átmenteni a digitális korba, hogy hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye azokat. A képek ingyenesen hozzáférhetők, és forráshivatkozással, nem kereskedelmi jellegű tevékenységre felhasználhatók. „Térben főleg Románia mai területe érdekel, tekintet nélkül a nemzetiségi szempontra. Nem véletlen, hogy az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű. Reméljük, hogy a sajtó, a bloggerek is felfedezik, és képeinket használni fogják tartalmaik illusztrálására” – fejtette ki Szőcs Edgár.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/digitalizalt-csaladi-emlekek-erdelyi-fortepan-szuletett
Harminc bátorító, féleleműző gyermekkönyv
A könyvek mindegyike olyan történeteket kínál, amelyek gyereknek és szülőnek is segíthetnek: megtanítanak bennünket átlépni, túljutni, legyőzni, kibeszélni, megoldani, segítséget kérni és kapni… Csupa hasznos tudomány, olykor megható, szívet melengető, olykor kacagtató formában!
Forrás és teljes cikk itt:https://egigerokonyvek..blog.hu/2019/01/15/30_batorito_gyerekkonyv
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Az oldalak listája itt található: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_
A Magyar irodalom @ világhálón szerzői a művek digitalizálásával foglalkozó intézmények honlapjai mellett ajánlanak számos más forrást is. Például bizonyos e-könyv áruházak (iTunes, Kobo, Smashwords, Multimédiaplaza, Book&Walk, Adamobooks, Publioboox) oldalait, ahol olykor időlegesen ingyenesen hozzáférhetővé tesznek egy-egy művet. De szó esik a kötetben Google Play könyváruházáról, a Google Booksról vagy a Scribdről, valamint a jelentősebb magyar szerzői oldalakról, szövegmúzeumokról és szöveggyűjteményekről is.
A Kerekes Pál és Kiszl Péter által készített teljes felsorolás ITT található.
Forrás: https://konyves.blog.hu/2018/09/21/ezeken_az_oldalakon_lehet_ingyenesen_konyveket
Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán januárban
A Litera nevű irodalmi portál minden hónapban kiválaszt egy szerzőt, aki abban a hónapban a figyelem a középpontjába kerül és aki több műfajban is megmutatja magát. Készül vele interjú, közlik friss műveit, megkérdezik más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2019 januárjában Balla Zsófia volt a hónap szerzője a Literán. A portál 2017-ben indította ezt a sorozatát, idáig huszonhárom szerző volt a vendége a Literának. A Litera választását Balla Zsófia hetvenedik születésnapjával indokolta. A szerző A vers hazája című, eredetileg a Széchenyi Akadémiának írt esszéjének első részével indították a hónapot, aztán olvashatóvá vált az akadémiai székfoglaló folytatása, a január 15-i születésnapot megelőző hétvégére pedig a szerzővel készült interjút és emellé készült videót időzítettek. Továbbá kulturális ajánlót lehetett olvasni Balla Zsófiától, végül a költő ismertetett egy általa kedvelt ifjú tehetséget és annak műveit.
Forrás: http://multikult.transindex.ro/?
Hiánypótló könyv a Szent Anna-tóról
Boér Hunor és Tamás Sándor nemrég megjelent, Szentanna című könyve (Kovászna Megyei Művelődési Központ – Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2018) nem a fürdőzésről szól. Elsősorban a táj jelenti az elragadó látványt az arra barangoló ember számára. Több szép mondat is szól erről, például, amikor „...magasba emelt szenteltvíztartónak” nevezik a könyv szerkesztői az egykori tűzhányó – tavat őrző – magas hegyét.
A könyvben az első képek között látható egy festmény reprodukciója, amely a magyar szabadságharc idején zajló sepsiszentgyörgyi csata egyik epizódját ábrázolja. A jó szemű szerkesztők észrevették, hogy a képen az ütközet hátterében a Csomád-hegytömeg magasodik.
A kötet külön érdekessége azoknak a térképeknek a reprodukciója, amelyeken a Szent Anna-tavat is feltüntették a 18. és a 19. század folyamán.
Régi, Szent Anna-napi búcsújárásokról szóló leírásokat is olvashatunk a kötetben. Erre utazó idegenek jegyezték fel – olykor kritikai éllel – a tóhoz fűződő népi hagyományokat, amelyek szerint a tó: „tengerszem, feneketlen mély, sehonnan víz nem foly belé, dagálya és apálya van, átúszhatatlan, mert közepénél besiríti a vakmerészt, csattogó télben sem fagy be, soha legkisebbet sem zavarodik, semmi állat nem tenyészik benne, vize kristálytiszta”.
További nagyon szemléletes természettudományi vagy művelődéstörténeti értékű leírásokat válogattak még a kötetbe a szerkesztők, például Kőváry László, Benkő Károly, Orbán Balázs, Jókai Mór, Roediger Lajos, Hankó Vilmos és Gelei József írásaiból.
Az említett szerzők írásaiból kiválogatott szemelvényeknek pedig szellemes címeket adtak: Báró Apor Péter akkor százhuszadik éves csínye: a Pogányok vára (Kőváry László); A dokumentarista, aki nem a Lago Albano áradásaira gondolt Szilatseket olvasva (Benkő Károly); Rabonbán folklorizálás... (Jókai Mór); ... És a tündérmese (Jókai Mór); Egy könyv a tízből, amelyet Jókai Mór magával vitt volna a lakatlan szigetre (hosszú idézet Orbán Balázs leírásából); Fürdővendégek és csodák (Roediger Lajos); Az idill igézete (Jókai Mór); Veszendő édenünk az iskolai jutalomkönyvben (Hankó Vilmos); Búcsúzó sárkányok (Gelei József). Mindezeket a szövegeket szép és olykor eddig ismeretlen képek kísérik.
Egészen ritka, sajátos szempontokat figyelembe vevő, érdekes kis breviáriumot vehetünk a kezünkbe, amelyet érdemes volna egy újabb kiadásban kibővíteni.
Forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/119430/hianypotlo-konyv-a-szent-anna-torol
Megjelent A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötete
Bemutatták A magyar nyelv nagyszótára hetedik kötetét, valamint online változatát Budapesten, az MTA Nyelvtudományi Intézetében. Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kötetet méltatva azt mondta: a kiadvány hatalmas szolgálat a magyar kultúrának.
„Egy ilyen nagyszótárnak az elkészítése igazi sziszifuszi, heroikus, hatalmas munka" – mondta a kötetet méltatva Lovász László, hozzáfűzve: ahhoz, hogy egy ilyen kiadvány elkészüljön hatalmas háttérirodalmat, rengeteg adatot kell feldolgozni.
Ahhoz, hogy ez a kiadvány létrejöjjön, a nyelvtudományi intézet a legmodernebb technológiát fejlesztette ki és tartja fent – mondta. Az MTA elnöke szerint ez jó példa arra, hogy a különböző tudományterületeket nem lehet egymástól elkülönítve kezelni, a legnagyobb sikert az hozza, ha ezeket összekapcsolják.
A több mint húsz kötetesre tervezett sorozat hetedik kötete az el- és él- kezdetű címszavakat tartalmazza: 1200 oldalon több mint 2 ezer címszó található, és több mint 9 ezer jelentésük van ezeknek a feldolgozott szavaknak. A szavak bemutatását 35 536 példamondat gazdagítja..
A nagyszótár nem a terjedelemre utal, hanem sokkal inkább egy műfaj – mondta Ittzés Nóra főszerkesztő. A magyar nyelv nagyszótára általános értelmező szótár, amely nem szűkíti vizsgálódását a nyelv egy rétegére, egy kiválasztott szeletére, hanem a köznyelv és a szépirodalom, a legkülönfélébb szak- és rétegnyelvek szókincséből egyaránt válogat – tette hozzá. Mint megjegyezte, a nagyszótárak a szerkesztőik választotta szempontok szerint egyfajta teljességre törekszenek, visszanyúlva a múltba. Az angol nagyszótár például a teljes írásbeliséget feldolgozza, a magyar nagyszótár pedig az 1700-as évek végétől dolgozza fel az adatokat – mondta, hozzátéve, hogy ez egy történeti jellegű szótár, ezért mindig konkrét szövegek alapján dolgoznak.
A szöveggyűjtemény, amelynek elemzésével a szótárt létrehozták, összességében több száz millió szövegszót tartalmaz. Ezek jó része az 1800-as évek végétől gyűjtött archivális cédulagyűjteményükben található, másik része a Magyar történeti szövegtárban, de a munka során sok publikált, kereskedelmi forgalomban lévő CD-t is feldolgoztak. A jelentésekre mindig példákat is adnak a szöveggyűjteményből, pontos bibliográfiai adatok megjelölésével.
Az eseményen bemutatták A magyar nyelv nagyszótára online változatát is. Merényi Csaba informatikus elmondta, hogy az online kiadvány a nagyszotar.nytud.hu címen mindenki számára ingyenesen elérhető regisztráció nélkül. Az online szótár mind a hét eddigi nyomtatott kötet teljes anyagát tartalmazza, egységesen kereshető formátumban. A szócikkeken keresztül közvetlenül hozzá lehet férni a szótár alapjául szolgáló bibliográfiai adatbázisokhoz is.
Forrás: http://www.kultura.hu/irodalom/megjelent-magyar-nyelv
Digitalizált családi emlékek: erdélyi Fortepan született
A magyarországi Fortepan digitális képarchívum mintájára indította be az Azopan Fotóarchívumot Szőcs Edgár közgazdász. A háromnyelvű képadatbázis tartalma önkéntes adományokból bővül, nem kereskedelmi célra pedig szabadon felhasználható.
Analóg technikával készült fotók átmentése céljából indította az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű honlapot a marosvásárhelyi származású, Budapesten élő Szőcs Edgár közgazdász. Az archívummal az összegyűjtött fotókat megpróbálja átmenteni a digitális korba, hogy hozzáférhetővé és kutathatóvá tegye azokat. A képek ingyenesen hozzáférhetők, és forráshivatkozással, nem kereskedelmi jellegű tevékenységre felhasználhatók. „Térben főleg Románia mai területe érdekel, tekintet nélkül a nemzetiségi szempontra. Nem véletlen, hogy az Azopan Fotóarchívum háromnyelvű. Reméljük, hogy a sajtó, a bloggerek is felfedezik, és képeinket használni fogják tartalmaik illusztrálására” – fejtette ki Szőcs Edgár.
Forrás és teljes cikk itt: https://liget.ro/studio/digitalizalt-csaladi-emlekek-erdelyi-fortepan-szuletett
Harminc bátorító, féleleműző gyermekkönyv
A könyvek mindegyike olyan történeteket kínál, amelyek gyereknek és szülőnek is segíthetnek: megtanítanak bennünket átlépni, túljutni, legyőzni, kibeszélni, megoldani, segítséget kérni és kapni… Csupa hasznos tudomány, olykor megható, szívet melengető, olykor kacagtató formában!
Forrás és teljes cikk itt:https://egigerokonyvek..blog.hu/2019/01/15/30_batorito_gyerekkonyv
Szerkesztők:
Bákai Magdolna, bakai.magdolna@gmail.com
Borbé Levente (Márton Áron Főgimnázium, Csíkszereda, könyvtáros), borbelevi@yahoo.fr
Kelemen Katalin (Kájoni János Megyei Könyvtár, Csíkszereda, könyvtáros), kelemen.katalin@yahoo.co.uk
Kovács Eszter (Központi Egyetemi Könyvtár, Kolozsvár, könyvtáros), kovacseszti@yahoo.com
Tóth-Wagner Anikó (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, könyvtáros), twsaniko@gmail.com
Olvasószerkesztő: Szonda Szabolcs (Bod Péter Megyei Könyvtár, Sepsiszentgyörgy, igazgató), szonda_szabolcs@kmkt.ro
E lapszám felelős szerkesztője: Tóth-Wagner Anikó.
A hírlevél változatlan formában szabadon terjeszthető. Megrendelhető a következő címen: ReMeK-e-hirlevel@yahoogroups.com, vagy jelezze megrendelési szándékát a bakai.magdolna@gmail.com címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése